Keresés

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: konferencia. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: konferencia. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. október 2., hétfő

Kollégánk előadása a Pray-kódexről


A jezsuita rend feloszlatásának 250. és Pray György születésének 300. évfordulója alkalmából Jezsuita – Pray – Kódex címmel szervezett jubileumi tudományos konferenciát az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának Levéltára, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete és az Országos Széchényi Könyvtár.
A konferencia első napján, az Egyetemi Könyvtárban a jezsuita rend 18. századi története és Pray György személye volt fókuszban, a második nap, 2023. szeptember 29. főszereplője az OSZK-ban egyetlen dokumentum, a Halotti beszédről és a Halotti könyörgésről közismert, de e rendkívül jelentős nyelvemlékektől eltekintve is nagyon érdekes és fontos Pray-kódex volt. Kollégánk, Bibor Máté A kódex története az Országos Széchényi Könyvtárban a 19. században című előadásában ismertette a kéziratnak a nemzeti könyvtárba kerülését, a reformkori évtizedek történéseit, a kódex 1855-ben történt újrakötését, majd pedig ennek a kötésnek 1877 körüli szétbontását és a jelenlegi tok készítését. Végül bemutatta a Pray-kódexről készült legkorábbi (több mint 140 éves!) ma ismert fényképeket is, amelyeket az Iparművészeti Múzeumban őriznek.

- A Pray-kódex a Nyelvemlék-honlapon 
- A Pray-kódex digitalizált változata (MEK) 


- A konferencia programja

2023. szeptember 15., péntek

Oktatónk az 2023-as IFLA konferencián


2023. augusztus 21. és 25. között rendezték meg Rotterdamban az idei IFLA világkonferenciáját. Intézetünk oktatója, Barátné Hajdu Ágnes Librarians Speak: LIS Declarative and Procedural Knowledge. Highlights and Conclusion címmel előadást tartott a rendezvényen az IFLA Education and Training Section programjában. A szekció Foundational Knowledge Areas: Unpacking LIS Competencies címmel mutatta be a Building Strong Library and Information Science Education (IFLA BSLISE) speciális érdeklődésű csoportjának három előadását (Lisa Hinchliffe, University of Illinois at Urbana-Champaign, United States; Anthony Chow, School of Information, San Jose State University, United States; Barátné Hajdu Ágnes) és rendezett nagy sikerű workshop-ot a tavaly bemutatott útmutatóval kapcsolatban. 
A konferencián megalakult a IFLA Regional Division Committee Member (Europe) 2023-2025 időszakra megválasztott csoportja is, melybe Barátné Hajdu Ágnest is beválasztottak ez év tavaszán. Ugyancsak a tanárnő részvételével folytatta munkáját a Stichting IFLA Global Libraries Foundation alapítvány is.

A rendezvényen intézetünk két PhD hallgatója is részt vett. Joseph Marmol Yap önkéntesként segítette a szervezők munkáját és Fredrick Otike online ösztöndíjat kapott.



2023. szeptember 4., hétfő

Megjelent: Valóságos könyvtár - könyvtári valóság. Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2022


Valóságos könyvtár - könyvtári valóság. Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2022 címmel megjelent az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének legújabb kiadványa.

Szerkesztette: Kiszl Péter és Németh Katalin
Lektorálta: Bényei Miklós, Dippold Péter, Dudás Anikó, Eszenyiné Borbély Mária, Koltay Tibor, Lábody Péter,
Lencsés Ákos, Mandl Erika, Prókai Margit, Tóth Máté, Tóvári Judit, Varga Katalin, Vörös Klára, Zsupán Edina
Olvasószerkesztő: Kovács Katalin
Műszaki szerkesztő: Szabó Panna
Angol nyelvi lektor: Orosz Adrienn és Fredrick Wawire Otike
Munkatárs: Boda Gáborné Köntös Nelli

Budapest, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet, 2023. 468 p.
ISBN 978-963-489-546-6
DOI: 10.21862/vkkv2022


TARTALOM

Bóna Judit: Előszó

TUDÓSOK A KÖNYVTÁRAKRÓL

Hetényi Zsuzsa: Kuckó, könyvtár, (élet)katalógus: a Z(árolt) könyvtől az E-könyvig
György Péter: A könyvtár ma: valóság, tárgyak, digitális dokumentumok

KÖNYVTÁRÉPÍTÉSZET
Kalmár Miklós: A könyvtárépítészet történeti tanulságai
Karácsony Tamás: Változó trendek a könyvtárépítészetben
Somogyi Krisztina: Makrokozmosz, mikrokozmosz. Gondolatok a helsinki Oodi könyvtár és a pécsi Tudásközpont tereiben járva
Karácsony Gyöngyi: Könyvtár, ami körbevesz: egyetemi könyvtári terek és szolgáltatások az open science szolgálatában
Szendi Attila: A Tudományos Adatelemző Módszertani Központ és Levéltári Nyílt Kutatási  Adatforrástár projektje a Miskolci Egyetemen
Tőzsér Istvánné Géczi Andrea: Megújuló könyvtári szolgáltatások műemléki környezetben

OKTATÓINK KUTATÁSAIBÓL
Dippold Péter: A fejezet tanulmányai elé
Barátné Hajdu Ágnes: Az IFLA működésének új eleme a földrajzi tagozódás alapján kialakított regionális divíziók rendszere. Az Európai Regionális Osztály megalakulása
Bella Katalin: Kortárs magyar írók tartalomgenerálása a közösségi médiában: digitális személyes feljegyzések, mint új történeti források?
Bibor Máté János: Élet(ek) a betűk mögött – Egy dedikáció nyomában
Csík Tibor: Milyenek legyenek a német közkönyvtárak? A nyilvános és közkönyvtárakról alkotott felfogások
Fodor János: A képmegosztás hőskora
Kerekes Pál: A hangdizájn mindennapjai – auditív irodalmi médiumok webes kísérletei a Covid-19 járvány lezárásteli időszakában
Kiszl Péter: A pénzügyi kultúra könyvtári fejlesztésének magyarországi partnerhálózata: helyzetkép és lehetőségek
Németh Katalin: Tanárképzés, tanulási környezet, transzverzális kompetenciák: a könyvtárostanár osztatlan tanárképzés néhány tanulsága
Senkei-Kis Zoltán: Olvasás – terápia, járvány idején
Tószegi Zsuzsanna: A szerzői jogi reformtörvény hatása a könyvtárak működési rendszerére
Winkler Bea: A mesterséges intelligencia és a könyvtárosok – pillanatkép

DOKTORANDUSZAINK KUTATÁSAIBÓL
Dudás Anikó: A fejezet tanulmányai elé
Leitgéb Mária: A műegyetemi építészettörténet-oktatás szakkönyvtári hátterének kezdetei és a Steindl-tanszék könyvtára
Nagy Andor: Új könyvtár- és információtudományi vonatkozású találmányok Európából és az USA-ból
Nemes László: Tudástárak és kooperatív felületek fejlesztése állami cégek munkafolyamatában
Orosz Adrienn: A tér diadala. A határvonalak eltörlése a román és korai gótikus stílusú angliai kódexek kísértés-miniatúráin
Pataki Fruzsina: A magyar zöld könyvtárak és tevékenységük a koronavírus idején
Radics Krisztina: Az olvasási szokások változása a járványhelyzet alatt
Szüts Etele: Az Európai Bizottság 2011/711/EU ajánlásának értékelése
Varga Anett: Helytörténeti kutatási lehetőségek a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár gyűjteményében
Zsömle Viktor: MaxWhere VR 3D böngésző alkalmazása könyvtári környezetben

INFORMÁCIÓ ÉS ELKÖTELEZŐDÉS – INSPIRE AND ENGAGE
Barátné Hajdu Ágnes: A fejezet tanulmányai elé
Namtip Wipawin – Songlak Sakulwichitsintu – Chirabodee Tejasen: The Current Status of Collaboration between Information Science Ph.D. Programs in Thailand
Rita Radó: Make it Available – EODOPEN, a Project According to User Needs
Phachaya Chaiwchan – Somporn Puttapithakpon: Digital Natives and Digital Ethics: A Review of Research Evidence
András Simon: Analysing Transaction Records of Integrated Library Management Systems to establish the Proportion of Bibliographic Records Imported from Foreign Library Catalogues
Fredrick Wawire Otike: Digital Transformation of Academic Libraries in Developing Countries in Africa
Joseph Marmol Yap: Filtering Social Media Information Among the Young: How to Build and Not Break Online Relationships

ABSTRACTS
AUTHOR INFORMATION
KIADVÁNYAINKBÓL

A kötet letölthető az ELTE Digitális Intézményi Tudástárból (EDIT): https://doi.org/10.21862/vkkv2022

A VKKV könyvtár- és információtudományi szakkönyvsorozat
eddig megjelent kötetei az ELTE EDIT repozitóriumában olvashatók:
https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/56432

2023. június 14., szerda

VKKV a Könyvtári Figyelőben


A Könyvtári Figyelő közelmúltban megjelent 2022. évi 1. száma kiemelten foglalkozik az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének Valóságos könyvtár - könyvtári valóság című konferencia- és tanulmánykötetsorozatával:

Fodor János egyetemi adjunktus képes beszámolója a 2021. évi online konferenciáról
(A konferencia absztraktfüzete /  A konferencia honlapja, programja):

Fodor János: A visszatérés ígérete – Valóságos könyvtár – könyvtári valóság konferencia 2021. = Könyvtári Figyelő. 68. évf. 2022. 1. sz. 26-33. p.

"Az ELTE Könyvtár- és Információtudományi Intézete ötödik alkalommal, több mint 50 előadó közreműködésével szervezte meg kétévente esedékes, így lassan évtizedes hagyományt teremtő eseménysorozatát, amely a könyvtár- és információtudomány legnagyobb hazai tanácskozásává vált." Részlet Fodor János közleményéből

Fehér Miklós, a Könyvtári Intézet ny. igazgatójának recenziója a Valóságos könyvtár - könyvtári valóság. Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2020 című, Kiszl Péter és Boda Gáborné Köntös Nelli által szerkesztett tanulmánykötetről (Online elérhető az ELTE EDIT repozitóriumban):
 
Fehér Miklós: Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2020. = Könyvtári Figyelő. 68. évf. 2022. 1. sz. 103-105. p.

"Erő, nagyság, tudás. Az ismertetett könyv bír ezekkel az értékekkel, így kiváló olvasmány mind a gyakorló szakemberek, mind a hivatást, szakmát tanulók számára." Részlet Fehér Miklós írásából

2023. április 1., szombat

Korszerű kompetenciák konferencia – az IFLA elnöke intézetünkben


Korszerű kompetenciák a használók és a könyvtárosok számára. Pillanatképek a könyvtárosképzésből és a könyvtárak gyakorlatából címmel 2023. március 29-én teltházas nemzetközi konferencia zajlott az ELTE BTK Kari Tanácstermében a Magyar Könyvtárosok Egyesülete szervezésében, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézete társszervezésben.

A szakmai esemény díszvendégeként és előadójaként Barbara Lisont, a könyvtári- és információs szervezetek világszövetségének, az IFLA (International Federation of Library Associations and Institutions) elnökét köszönthettük, akit Barátné Hajdu Ágnes, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnöke, a Könyvtártudományi Tanszék egyetemi tanára és Kiszl Péter, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének igazgatója fogadott. Budapesten 1972-ben rendeztek IFLA világkonferenciát, azóta hivatalos szerepben nem járt Magyarországon IFLA elnök.

A konferencia lebonyolításában az ELTE BTK harmadéves nappali tagozatos informatikus könyvtáros hallgatói is részt vettek a Projektmunka tantárgy keretében.

Konferenciánkról és a találkozásokról Barbara Lison is megemlékezett Facebook-oldalán:




Fényképek:


2023. március 21., kedd

PhD hallgatónk előadása az Európai Unió konferenciáján


2023. március 16-án harmadéves PhD hallgatónk Asmaa Bouaamri nagy sikerrel mutatta be Asmaa Bouaamri, Fredrick Otike, Ágnes Hajdu Barát: Semantic technologies: a transformative approach in public libraries c. előadását az Európai Unió ENDORSE 2023 konferenciáján.

A konferenciát megnyitotta Xavier Bettel, Luxenburg miniszterelnöke, aki egyben a digitalizálásért felelős hírközlési miniszter is, valamint Johannes Hahn, a költségvetésért és az igazgatásért felelős európai biztos. A meghívott előadók között találjuk többek között Elena Simperlt, a King’s College London professzorát is.

Az előadás megtekinthető:
16 March fül, Track 2 videó, 6:26-tól

2023. március 18., szombat

Hallgatóink a BOBCATSSS 2023 konferencián

2023. január 25-27. között rendezték meg Oslóban a XXXI. BOBCATSSS konferenciát, melynek központi témája: A New Era - Exploring the Possibilities and Expanding the Boundaries volt. A hibrid rendezésű konferencián a Magyar Információtudományi Alapítvány támogatásának köszönhetően több hallgatónknak is lehetősége nyílt előadást tartani.

Szpisjak Nikolett és Szendi Enikő, intézetünk harmadéves alapszakos hallgatói Millennials in the libraries címmel készítettek posztert. Pataki Fruzsina harmadéves doktorandusz hallgató Education for sustainable development in higher education: good practices in Hungary címmel tartott poszter előadást, Nemes László doktorandusz pedig Where is the position of the university library in the innovation process? címmel adott elő, valamint posztert is készített, melynek címe: Budapest University Library Day as a knowledge management tool.

A rendezvény szervezői voltak:

Oslo Metropolitan University – Norvégia
University College London – Egyesült Királyság
University of Borås –Svédország

Program

2016. november 14., hétfő

Könyvtár és értékelés a Magyar Tudomány Ünnepén

A Magyar Tudomány Ünnepe idei rendezvénysorozatában Intézetünk az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Központja által szervezett „Tudós tanárok – tanár tudósok” konferenciasorozatához kapcsolódott önálló szekcióüléssel. A "Fókuszban a tanulás és a tanítás értékelése" című rendezvény könyvtártudományi vonatkozásai köré szervezett "Könyvtár és értékelés" szekció Borsodi Csaba, az ELTE BTK általános dékánhelyettese vezetésével zajlott Intézetünkben. Borsodi Csaba elnöki köszöntőjében visszaemlékezett arra az időszakra, amelyben Intézetünk igazgatója volt. Intézetünk létrejöttekor vállalta el ezt a tisztséget, s legfőbb feladata akkor a tanszékek közötti érdekegyeztetés volt, így az oktatás értékelése, fejlesztése kevésbé lehetett fókuszban. A fokozatosan letisztult intézeti profil mellett munkánkat azóta is figyelemmel követi, s örömmel látogat hozzánk, eredményeinket ezúttal is érdeklődéssel hallgatja. Kiszl Péter intézetigazgató az intézményi kapcsolatok tapasztalatairól, a könyvtári munka mérhetőségének kérdéseiről tartott átfogó előadást. Kiemelte, hogy a minőség mérése, igazolása és biztosítása a könyvtári környezetben speciális feladat, az adott könyvtár hatékonyságát annak lehetőségeihez, a helyi olvasói igényekhez és a mindenkori könyvtártudományi elvárásokhoz egyaránt viszonyítani kell. Barátné Hajdu Ágnes tanszékvezető asszony Németh Katalin adjunktussal közös előadásában a 2017 őszén induló könyvtárostanári képzést állította fókuszba, a könyvtárhasználati órák értékelésének speciális módszereit elemezve. Záróelőadásában Senkei-Kis Zoltán folyamatos kutatásainak aktuális eredményeiről szólt, kiemelve több érdekes és tanulságos összefüggést a hallgatói értékelések, elvárások rendszeréből a könyvtárosképzésre és a könyvtáros pályaképre, könyvtárosképre vonatkozóan.

- A részletes program
- További képek galériánkban

2016. november 8., kedd

Könyvtártörténet-írásunk a Rákosi-korszakról

Az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézete és Könyvtártudományi doktori programja, valamint a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Társadalomtudományi Szekciója szeretettel várja az érdeklődőket

Könyvtártörténet-írásunk a Rákosi-korszakról:
Újabb kutatási eredmények
című tudományos ülésére.

Időpont és helyszín: 
2016. november 16. (szerda) 13:30
ELTE BTK Központi Olvasóterem, 1088 Budapest, Múzeum körút 6-8. mfszt.

Program

13:30 - 13:50
Könyvtörténet és könyvtárosképzés - az ELTE törekvései 
Dr. habil. Kiszl Péter intézetigazgató és doktori programvezető (ELTE BTK KITI)

13:50 - 14:10
Az egyházi könyvtárak helyzete (1944-1956) 
Dr. Gáborjáni Szabó Botond könyvtárigazgató
(Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtára, Debrecen)

14:10 - 14:30
A három könyvtári központ (1945-1954) 
Kégli Ferenc ny. osztályvezető, bibliográfus (Országos Széchényi Könyvtár)

14:30 - 14:50
Olvasómozgalmak, olvasói kampányok 1945-1956 között 
Pogány György ny. könyvtárigazgató (Kármán József Városi Könyvtár, Pilis)

14:50 - 15:00 Szünet

15:00 - 15:20
A könyvtárosképzés új paradigmája 1945 és 1956 között 
Pogányné dr. Rózsa Gabriella könyvtárvezető
(Magyar Honvédség Egészségügyi Központ VEIG VELI Tudományos Könyvtár)

15:20 - 15:40
Könyvtárpolitikai útvesztők és kényszerpályák a Rákosi-korszakban (1945-1956) 
Dr. Sonnevend Péter ny. könyvtárigazgató és ny. főiskolai tanár

15:40 - 16:00
Az iskolai és gyermekkönyvtári ellátás "fejlődése" (1944-1956) 
Dr. habil. Varga Katalin igazgató és tanszékvezető
(OPKM, Pécsi Tudományegyetem Könyvtár- és Információtudományi Tanszék)

16:00 - 16:30
Kérdések, hozzászólások 

- Az esemény honlapja
Nyomtatható meghívó letöltése (PDF)
Sonnevend Péter összegzése (PDF)
- A rendezvény nyilvános, de a korlátozott befogadóképesség miatt 2016. november 11-ig történő előzetes regisztrációhoz kötött: lis.elte.hu/reg

2016. október 30., vasárnap

Tudós tanárok – tanár tudósok, Könyvtár és értékelés

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Központja
2016. november 8-9-én (kedden és szerdán) szervezi meg a "Tudós tanárok – tanár tudósok" konferenciasorozatának következő rendezvényét, melynek címe:

Fókuszban a tanulás és a tanítás értékelése.

A konferencián az intézetünk oktatóinak előadásaiból álló,
Borsodi Csaba, az ELTE BTK általános dékánhelyettese elnökletével zajló
"Könyvtár és értékelés" szekció programja:

Kiszl Péter: Mérés és értékelés könyvtári környezetben
Barátné Hajdu Ágnes - Németh Katalin: A könyvtárhasználati órák értékelésének speciális módszerei
Senkei-Kis Zoltán: A könyvtárosképzés értékelése a hallgatók szemével

Időpont és helyszín:
2016. november 8. (kedd) 16:30-17:30, Múzeum krt. 6-8. mfszt. 6-os tanterem

Részletes program, bővebb információ és regisztráció:
http://tudostanar.elte.hu

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

update:
- beszámoló és fényképek

2015. március 26., csütörtök

Könyvtártörténet-írásunk az 1945 utáni korszakról

Nagy érdeklődés kísérte a Könyvtártörténet-írásunk az 1945 utáni korszakról: korábbi és mostani munkálatok című tudományos rendezvényt, melyet a Könyvtár- és Információtudományi Intézet és Könyvtártudományi doktori program, valamint a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Társadalomtudományi Szekciója szervezett 2015. március 23-án az ELTE BTK Kovács Máté-termében.
Kiszl Péter nyitó előadásában kiemelte, hogy a könyv-, könyvtár- és sajtótörténet kutatása és oktatása szerves egységben jelentkezik az intézet törekvéseiben. Emlékeztetett a tudós elődök: Kovács Máté, Fülöp Géza, Voit Krisztina és mások munkásságára, majd tájékoztatott az ELTE könyvtáros-képzésében újra meginduló könyvtörténet specializációról. A történeti alapkutatások folytatása szélesebb körű szakmai együttműködést igényel, ezt felismerve – a mesterszakos és doktorandusz-hallgatókat is bevonva – kapcsolódott be a Könyvtár- és Információtudományi Intézet A magyarországi könyvtárügy története a Rákosi-korszakban 1945 - 1956 munkacímű kötet készítésének háttérmunkálataiba.
Ezután Sonnevend Péter projektvezető tárta fel a tavaly elindult munkát, melyben jeles kutatók – Gáborjáni Szabó Botond, Kégli Ferenc, Pogányné Rózsa Gabriella, Pogány György és Varga Katalin – vállaltak önkéntes és önfeláldozó szerepet. Külön kiemelte, hogy a korszak a korabeli publikus dokumentumokból alig ismerhető meg érdemben, hisz egyre növekvő mértékben, végül már mindent eluralt az orwelli „kettős beszéd”. Ezért alapvető fontosságú a levéltári kutatás. A tervezett kötet arányaiban eltér a korábbi, Kovács Máté által fémjelzett kötetektől, mivel a feldolgozás kap meghatározó szerepet. Szeretnének a szakmai felsőoktatás – és minden érdeklődő – számára jól használható (monografikus feldolgozás + szövegek + bibliográfia, kronológia, mutatók) művet készíteni. A korabeli szövegek vonatkozásában főként a levéltári dokumentumból kívánnak meríteni. Az előadás honlapunkról letölthető ppt-változata az érdeklődőknek további információkat nyújt a kötet tervezett tagolásáról és a projekt (optimális) időbeli folyamatáról.
Kovács Ilona ismertette a hatvanas években készült harmadik kötet – A könyv és könyvtár a magyar társadalom életében 1945-től napjainkig – közelmúltban megtalált anyagát, illetve Kovács Máté törekvését e kötet megjelentetésére. Az előadás hamarosan olvasható lesz a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros hasábjain, míg a Kovács Máté Alapítvány kuratóriuma arra készül, hogy a fennmaradt anyagot digitális formában (MEK) hozzáférhetővé tegye (ld. erről az Alapítvány kuratóriumának 2015. március 4-i üléséről közzétett, az interneten elérhető jegyzőkönyvet).
Pogány György előadása - Személyi tisztogatások a könyvtárakban 1945-46-ban: Igazolóbizottsági eljárások és B-listázás – fokozott érdeklődést váltott ki, tekintve, hogy a diktatúrák könyvtárügyében szervesen kapcsolódott össze az állomány és a személyzet purifikálása. Az előadást a Könyvtári Figyelő kívánja publikálni.
Sonnevend Péter a Pillanatfelvétel a szabadművelődési Új Szántás folyóirat (1947-1948) könyvtári mondanivalójáról című prezentációjában a politika- és a sajtótörténet metszőpontjában kívánta érzékeltetni az átmeneti korban egyetlen olyan orgánum működését, mely könyvtári tematikát is visszatérően vállalt. (A későbbiekben az ő dolgozata is publikálásra kerül.)
Programon kívüli ráadásként Kégli Ferenc tette nyilvánossá a projekthez kapcsolódó jelentős szakbibliográfiai összeállítást (korabeli publikációk és feldolgozások).

Az eseményről a szaksajtóban:
Bella Katalin: Könyvtártörténet-írásunk az 1945 utáni korszakról. Konferencia az ELTE BTK-n. = Könyvtári levelező/lap. 27. évf. 2015. 27. évf. 4. sz. 3-8. p.


2015. március 9., hétfő

Könyvtártörténet-írásunk az 1945 utáni korszakról - Meghívó

Az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézete és
Könyvtártudományi doktori programja, valamint a
Magyar Könyvtárosok Egyesülete Társadalomtudományi Szekciója
szeretettel várja az érdeklődőket

KÖNYVTÁRTÖRTÉNET-ÍRÁSUNK AZ 1945 UTÁNI KORSZAKRÓL: 
KORÁBBI ÉS MOSTANI MUNKÁLATOK

című tudományos rendezvényére.
Időpont: 2015. március 23. (hétfő) 14:00
Helyszín: ELTE BTK Kovács Máté terem
(1088 Budapest, Múzeum krt. 6-8. mfszt. 34.)

PROGRAM

14:00 – 14:20 A könyvtártörténet-írás fontosságáról
Dr. habil. Kiszl Péter intézetigazgató és doktori programvezető
(ELTE BTK KITI)

14:20 – 14:40 Könyv és könyvtár a magyar társadalom életében 1945-1970: 
Újabb adatok Kovács Máté nagy vállalkozásának harmadik kötetéről
Dr. Kovács Ilona ny. osztályvezető
(Országos Széchényi Könyvtár)

14:40 – 15:00 Új munka indult: 
A magyarországi könyvtárügy története a Rákosi-korszakban 1945-1956
Dr. Sonnevend Péter ny. könyvtárigazgató és ny. tanszékvezető főiskolai tanár
(Kaposvári Egyetem)

15:00 – 15:20 Személyi tisztogatások a könyvtárakban 1945-46-ban: 
Igazolóbizottsági eljárások és B-listázás
Pogány György ny. könyvtárigazgató
(Kármán József Városi Könyvtár, Pilis)

15:20 – 15:40 Két világ határán: 
Pillanatfelvétel a szabadművelődési Új Szántás folyóirat (1947-1948) könyvtári mondanivalójáról
Dr. Sonnevend Péter ny. könyvtárigazgató és ny. tanszékvezető főiskolai tanár
(Kaposvári Egyetem)

15:40 – 16:00 Kérdések, hozzászólások

A projektről előzetesen az alábbi tanulmányban olvashatnak: Sonnevend Péter: Terv és remény. A magyarországi könyvtárügy története a Rákosi-korszakban (1945-1956). Könyv, könyvtár, könyvtáros. 2014. (23. évf.) 7. sz. 7-14. p.

2015. január 12., hétfő

Szakmai napunk visszhangja

Októberi E-köny, e-olvasás szakmai napunkról újabb, részletesebb beszámolók jelentek meg a könyvtártudományi szaksajtóban. A Tudományos és Műszaki Tájékoztatás november-decemberi számában Boda Gáborné Köntös Nelli részletes beszámolója idézi fel az e-olvasás jelenét és az olvasás jövőjét könyvtártudományi kontextusba állító vitát, s az azt követő szakmai programot.
A Könyvtári Figyelő Műhely-rovatában Egy téma - két vélemény címmel, tíz oldalas tematikus blokkot szentel legutóbbi számában rendezvényünknek: "A következő két írás az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Könyvtár- és Információtudományi Intézete szervezésében 2014. október 15-én, az Országos Könyvtári Napok Okoskönyvtár tematikus nap keretében az e-könyvekről és az e-olvasásról tartott kerekasztal-beszélgetésen elhangzottakat foglalja össze. Fodor János a vita résztvevőjeként a megfogalmazható tanulságokra koncentrál, Németh Márton pedig a beszélgetés nézőjeként, hallgatójaként az elhangzott véleményeket ismerteti és kommentálja."

A megjelent cikkek adatai (az online KF cikkeihez előfizetői bejelentkezés szükséges, nyilvánossá tavasszal válnak):
- Boda Gáborné Köntös Nelli: Pro és kontra az e-könyvekről: E-könyv, e-olvasás szakmai nap az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetében. - Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 61. évf. (2014) 11-12. sz.
- Fodor János: E-olvasásról a tagadás tükrében. Egy bölcsészkari vita tanulságai. - Könyvtári Figyelő, 60. évf. (2014) 4. sz. pp. 481-485.
- Németh Márton: E-könyvekről sokszemközt. Az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének szakmai napja. - Könyvtári Figyelő, 60. évf. (2014) 4. sz. pp. 486–491

Korábbi jelentések, tudósítások a weben:
- Kerekes Pál: Válság vagy megújulás: kulturális és könyvpiaci trendek. (IT-Business)
- Pethő Anita: E-könyv - Az átmenet kora? Prae, 2014-10-24- Az e-könyv protézis, műláb vagy kultúraközvetítő eszköz? (EDUPRESS)
Beszámoló és statisztikák a szakmai nap interaktív szakaszáról (Könyvkonnektor)

Kapcsolódó linkek:
Videófelvétel a kerekasztalbeszélgetésről
Fényképek a szakmai napról - galéria
A résztvevő szakértők, kiállító e-könyv kiadók részletes megnevezése, felsorolása

2014. október 20., hétfő

Élő, eleven műveltségért - sikeres szakmai napot rendeztünk

Egy bonyolult probléma megoldására, összegző tisztázására aligha vállalkozhat egy szakmai nap, de sikerrel, globális konferencia is csak ritkán. Az Intéztünk által az Országos Könyvtári Napok Okoskönyvtár tematikus napjának keretében szervezett E-book, e-olvasás rendezvény sikerének titka az lehetett, hogy létező szakmai érdeklődést szolgált magas szinten: a problémakör sokszínű, szakértői felmutatásával, a sztereotípiák kontextusának tisztázásával, elméleti és gyakorlati érdeklődést egyaránt kielégítő, kollegiális megközelítésben.
A Kar vezetését képviselve, ám jórészt saját, bölcsész-informatikai kötődésére  hivatkozva hangsúlyozta a kérdéskör fontosságát megnyitójában Orlovszky Géza, majd a digitalizálási projektekben korábban személyesen is részt vett Biró Albert fejtette ki a Könyvtári Napok nyitó satótájékoztatóján  már rendezvényünkre is utaló véleményét: az elektronikus könyvtárat ne csak a kormány digitalizációs programja alapján képzeljék el, hanem az e-könyv kérdéskör felől is.
Kiszl Péter megnyitójában - a közönséget egy 20 évvel korábbi szakmai programunk előadáscímeivel szembesítve - arra mutatott rá, hogy a könyvtárosképzésben már akkor évtizedekkel előre, a most jelenné vált problémák felé tekintettünk. Kritikus társadalmi, tudományos és üzleti problémák kezeléséhez csakis a minőségi képzés folyamatos fejlesztésével, az új elméletek oktatásba illesztésével biztosíthatjuk a mindenkor kompetens szakemberek megnyugtató jelenlétét.
S e problémák összetettségét a kerekasztalbeszélgetés során tapasztalhatta is minden jelenlévő, hiszen Kerekes Pál, - ki aznap reggeli tévés szereplésében a kételkedők meggyőzésére vállalkozva hívta fel a figyelmet rendezvényünkre és az e-bookokra -, szakmai napunk vitájához egy nyíltan e-book ellenes kiáltvány szerzőjét, Békés Mártont hívta meg. Békés, aki harcias, de kikerülhetetlenül jogos érvekkel éltette a nyomtatott könyvet, jó választásnak bizonyult, a vita tétje így az e-könyv jelentőségének bemutatása helyett a szakmai szempontú hozzáállások és elvárások kölcsönös tisztázása lett.
Könyvek, periodikák kiadói oldaláról (Molnár József, Sándor Júlia), a legnagyobb országos és legnagyobb városi könyvtárunk gyakorlata szerint (Dippold Péter, Káldos János) és a tudományos képzés elméleti szemszögéből (Kerekes Pál, Fodor János), bár a vitázó felek az időhatárokon belül egymást meggyőzni csak részben tudták, az egyértelművé vált, hogy a nyomtatott könyv jelentőségében, s jövőben megújuló szereplehetőségeiben senki sem kételkedik. A technológiai változásokra azonban akkor is reagálnia kell könyves-könyvtáros szakmánknak, ha részben azok felelősek a kedvezőtlen társadalmi változásokért, a műveltség, olvasáskultúra módosulásaiért. Szerepünk és viszonyulásunk az e-olvasás korához éppen azért fontos, mert résztvevőként, szolgáltatóként, kutatóként aktívan formálhatjuk az elkerülhetetlenül bekövetkező események hatását. Kerekes Pál szavaival: az e-könyv a jövő élő, eleven, dinamikus műveltségének  eszköze, ezért fontos, hogy ismerjük a jelenben, s képesek legyünk alkalmazkodni további fejlődéséhez.
A szakmai nap második fele az érdeklődők bevonására építve éppen ezt szolgálta: e-könyv kiadók kitelepült standjain konzultálva, e-kiadványok és elérhető készülékek széles skáláját kipróbálva a teltházas esemény 120 résztvevője nyugodt körülmények között ismerkedhetett eszközzel, tartalommal, olvasásélménnyel és kezelési sajátságokkal. Aki izgalomra vágyott, annak műveltséget, könyvtáros tájékozódási kvalitásokat is próbáratévő vetélkedést, s értékes nyereményeket is kínált a program: a letöltési verseny szerencsés résztvevőjének egy új Kindle olvasó tette évekre emlékezetessé e délutánt, de abban joggal bízunk, hogy minden résztvevő értékes, hasznos szakmai eseményként gondol majd vissza rendezvényünkre.

Kapcsolódó linkek:
- A résztvevő szakértők, kiállító e-könyv kiadók részletes megnevezése, felsorolása
Fényképek a szakmai napról - galéria
- Videófelvétel a kerekasztalbeszélgetésről
- Dr. Kerekes Pál interjú  MTVA Médiatár/Ma Reggel/okt.15./1ó25p30mp -

Beszámolók szakmai napunkról:
- Kerekes Pál: Válság vagy megújulás: kulturális és könyvpiaci trendek. IT-Business, 2014. 10. 28.
- Az e-könyv protézis, műláb vagy kultúraközvetítő eszköz? (EDUPRESS)
Beszámoló és statisztikák a szakmai nap interaktív szakaszáról (Könyvkonnektor)
- Pethő Anita: E-könyv - Az átmenet kora? Prae, 2014-10-24
- Fodor János: E-olvasásról a tagadás tükrében. Egy bölcsészkari vita tanulságai. - Könyvtári Figyelő, 60. évf. (2014) 4. sz. pp. 481-485.
- Németh Márton: E-könyvekről sokszemközt. Az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének szakmai napja. - Könyvtári Figyelő, 60. évf. (2014) 4. sz. pp. 486–491.
- Boda Gáborné KöntösNelli: Pro és kontra az e-könyvekről: E-könyv, e-olvasás szakmai nap az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetében. - TMT. 61. évf. (2014) 11-12. sz.



2013. december 16., hétfő

Fülöp Géza-emlékülés

Az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézete 2013. december 12-én tudományos konferenciát rendezett egykori tanszékvezetője, Fülöp Géza születésének 85. évfordulója alkalmával az ELTE BTK Kari Tanácstermében.

Borsodi Csaba, az ELTE rektorhelyettese köszöntőjében méltatta a nagy elődöket, köztük kiemelten is Fülöp Gézát, aki múlhatatlan érdemeket szerzett a könyvtárosképzés megújításban.
Kiszl Péter, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének igazgatója megnyitójában áttekintette Fülöp Géza életútjának legfontosabb állomásait, ugyanakkor hangsúlyozta kiemelkedő szerepét a mai oktatás szerkezetének kialakításában. Előadásának zárásaként a személyes élmények tükrén át emlékezett meg Fülöp Géza kiváló előadói képességeiről.

Ezt követően Sebestyén György professzor emeritus előadásában ismerhettük meg a Tanár Úr tudományos és tanszékvezetői tevékenységének állomásait. Prezentációjának címe: Fülöp Géza, Kovács Máté tanítványa és utódja volt. Fülöp Géza életművének másik vetületét, a hallgatói tehetséggondozást, pályakövetést, a közéleti szerepvállalásokat és külkapcsolatok kiépítését, Barátné Hajdu Ágnes világította meg személyes hangvételű előadásában.

A konferencia második részében egykori hallgatók, Fülöp Gézához tematikailag köthető előadásokkal tisztelegtek néhai kedves tanáruk előtt. V. Ecsedy Judit, az MTA doktora (OSZK) Ismerjük-e régi nyomdászainkat? címmel idézett fel ismert és kevésbé ismert 16-17. századi nyomdákat, nyomdászokat, és mutatott rá a kor könyvnyomtatás területén megmutatkozó hazai sajátosságaira. Dr. Gazda István, a Magyar Tudománytörténeti Intézet igazgatója, az MTA reformkori kiadói tevékenysége kapcsán számos ellentmondásra világított rá sodró lendületű előadásában. Zárásként Kovács Ilona, az OSZK nyugalmazott osztályvezetője, beszélt legújabb kutatásairól és mutatta be a Rutgers Egyetem Könyvtárában fellelt, a második világháború idején az amerikai hadseregbe behívott amerikai magyar katonák gyakran megrázó leveleiről írt könyvét.

Az emlékülés befejezéséül néhány hozzászólásra, személyes visszaemlékezésre nyílt még lehetősége a kitartó hallgatóságnak.

Kapcsolódó írás:
Kerekes Pál: Az Olvasóról: a könyvközönség természetrajza. ITBusiness, 2013. 12. 17.

2013. december 2., hétfő

Fülöp Géza emlékülés - meghívó

Az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézete szeretettel várja az érdeklődőket 

DR. FÜLÖP GÉZA SZÜLETÉSÉNEK 85. ÉVFORDULÓJA 

alkalmából rendezett tudományos emlékülésére 

Időpont: 2013. december 12. (csütörtök) 14.00-16.20
Helyszín: ELTE BTK Kari Tanácsterem, 1088 Budapest, Múzeum körút 4/A

A rendezvény nyilvános, de 2013. december 10-ig történő előzetes regisztrációhoz kötött:

2011. november 18., péntek

Prof. Dr. Sebestyén György 65 éves

*
PROF. DR. SEBESTYÉN GYÖRGY 65 ÉVES
*
A köszöntésére rendezett
ünnepi tudományos tanácskozás
időpontja:
2011. november 29. (kedd)
helyszíne:
ELTE BTK Kari Tanácsterem, 1088 Budapest, Múzeum körút 4/A
*
Szeretettel várunk minden érdeklődőt, tanítványt és tisztelőt!

PROGRAM

2011. április 13., szerda

Képek a konferenciáról

A kommunikáció kihívásai a XXI. században
Tudományos konferencia az ELTE Informatikai és Könyvtártudományi Intézetének rendezésében
2011. április 13. szerda, 10 óra