Keresés

2016. december 23., péntek

Kellemes ünnepeket kívánunk!


Az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének nevében 
valamennyi jelenlegi és volt hallgatónknak, 
partnerünknek és munkatársunknak 
békés, meghitt karácsonyt, 
vidám szilvesztert, s az
új észtendőben kedvet 
és sok sikert
kívánunk!

2016. december 22., csütörtök

Mesterszakos tájékoztató

2016. december 15-én - a hallgatói képviselet kezdeményezésére és szervezésében - mesterszakos tájékoztatót tartottunk intézetünkben. Kiszl Péter intézetigazgató köszöntötte alapszakos hallgatóinkat, majd rövid előadásában ismertette az új képzési és kimeneti követelmények hatását az informatikus könyvtáros mesterképzésre. A szak felelőse kitért a várható hallgatói keretszámokra is, valamint hazai és nemzetközi intézményi együttműködéseinkre, diplomásaink kedvező elhelyezkedési lehetőségeire, illetve a felvételi követelményekre. Az eseményen - jelenlegi és végzett hallgatóink közreműködésével - sor került mesterszakos specializációink (kutatás-fejlesztési információmenedzser és üzleti információmenedzser) ismertetésére.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk könyvtártudomány MA képzésünkön!

- további képek galériánkban

2016. december 20., kedd

Információs kisvállalkozások

Képzési programjainkban fontosnak tartjuk hallgatóink gazdasági, vállalkozói kompetenciáinak, illetve pénzügyi kultúrájának fejlesztését. Informatikus könyvtáros másodéves mesterszakos hallgatóink - többek között - információs kisvállalkozások létrehozását és működtetését modellezték az őszi szemeszter során Kiszl Péter intézetigazgató Szervezeti információgazdálkodás és információs tanácsadás című kurzusa keretében. A félév utolsó óráján, 2016. december 15-én két neves szakember, Kóródy Judit, az Infodok Kft. (a Magyar Telekom információszolgáltatója) ügyvezetője és Szalay Krisztián, az ELTE BTK Gazdasági Hivatalának vezetője tett látogatást a kurzus során modellezett cégek képviselőinél, és segítette tanácsaival, javaslataival a projektdokumentumok elkészítését, valamint a vizsgára való felkészülést.

- További képek galériánkban

2016. december 18., vasárnap

Szakmai együttműködési megállapodás a pécsi Csorba Győző Könyvtárral

Szakmai együttműködési megállapodást írt alá Miszler Tamás, a pécsi Csorba Győző Könyvtár igazgatója, valamint dr. Kiszl Péter, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének igazgatója. A dokumentumot ellátta kézjegyével prof. dr. Borhy László akadémikus, az ELTE BTK dékánja is.

A kooperáció kiemelt területeként a Csorba Győző Könyvtár az ELTE BTK KITI hallgatói számára rendszeresen szakmai gyakorlatokat szervez, különös tekintettel segíti a hallgatók aktív bekapcsolódósát a kistérségi mozgókönyvtári (könyvtárbusz) ellátásba. Az együttműködés további célja a Csorba Győző Könyvtár közkönyvtári működésének, tevékenységének, valamint a felsőoktatási képzésben tanultak gyakorlati alkalmazásának bemutatása az ELTE BTK KITI hallgatóinak.

- Képek az eseményről galériánkban

A Könyvtárbusz-programról:

2016. december 16., péntek

Tartalomszolgáltató műhelyünk őszi vendégei

Intézetünk tartalomszolgáltatás-kutató műhelyének őszi programjában vendégünk volt Varga István fonyódi helytörténész, könyvtárvezető, akit elsősorban azért hívtunk, mert személyes példájával bizonyítja, mennyit tehetünk, s érhetünk el könyvtáros szakemberként egy település múltjának feltárásáért, identitása megerősítéséért. A mesterszakos hallgatóknak is tanulságos, meggyőző lehetett kreatív pályája, lelkesedése és kitartása, de tavasszal, a Nyitott Napok előadójaként mindannyian találkozhatunk vele, s hallhatunk majd előadásában az üdülőváros múltját feltáró izgalmas hely- és kortörténeti kutatásokról.
Palkó Gábor a Petőfi Irodalmi Múzeum DigiPhil programjáról tartott bemutató előadása irodalmi múltunk korszerű megőrzésének modern eszköztárába vezette be hallgatóinkat. Néhány óra erejéig bekapcsolódhattunk munkájukba is, a gyakorlati instrukciókat könyvtáros kolleganőjétől, Mohay Anikótól kaptuk.
A félév során megkezdtük a Budapest Gyűjteménnyel közös újabb webprojekt előkészítését is. Ismét értékes, különleges kortörténeti képanyag közzétételét kaptuk feladatul. A dokumentumok feldolgozása során jeles történészek fogadták el meghívásunkat, s dolgoztak velünk az alagsori géptermekben: Joó András (Veritas Intézet), Szécsényi András (Holokauszt Emlékközpont), Zeke Gyula (történész, író) és Csontó Sándor (várostörténész) volt munkatársunk a projektben, mellyel májusra készülünk el.

2016. december 15., csütörtök

Vendégünk volt Ács Pál


A Nyitott Napok 2016 őszi szemeszterének utolsó rendezvényére december 7-én került sor. Ács Pál, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos tanácsadója és az ELTE címzetes egyetemi tanára Biblia, bibliai irodalom
a 16. századi magyar nyomtatványokban
című előadásában elmondta, hogy a reformáció − Európában és Magyarországon – kezdeteitől fogva a Biblia által határozta meg önmagát. „Lelkiismeretem Isten Igéjének a foglya” – mondta Luther. Az előadás ebből a kijelentésből kiindulva értelmezte és elemezte a 16−17. századi magyar bibliafordításokat. Arra a kérdésre kereste a választ, hogy a reformáció évszázadában milyen szempontok szerint alakították ki a magyar bibliafordítók az általuk helyesnek és pontosnak vélt bibliai textust. Melyek voltak a korabeli bibliatudomány alapelvei, milyen módszerekkel magyarázták a Bibliát, és milyen szintre jutott el a reneszánsz−barokk kori bibliai filológia Magyarországon? A protestáns Heltai Gáspár, Károlyi Gáspár, valamint a katolikus reformációt képviselő Káldi György és mások bibliafordításainak áttekintése után megállapítható, hogy a régi magyar bibliatudomány soha nem szakadt el a teológiától, mindig azt szolgálta, egyúttal érzékenyen reagált a teológiában bekövetkező legapróbb változásokra is.

További irodalom:
- Ács Pál, A prófétai Szó. Udvar- és felsőbbségbírálat a magyar reformáció korai szakaszában = Magyar reneszánsz udvari kultúra, szerk. R. Várkonyi Ágnes, Székely Júlia, Gondolat, Budapest, 1987, 118-128, jegyzetek: 357−359.
- Ács Pál. „Én Fiam Vagy, Dávid…” A historikus értelmezés korlátai a 2. zsoltár unitárius fordításában, Irodalomtörténeti Közlemények, 112(2008), 632−648.
- Ács Pál, Miért hiányoznak Szent Pál levelei a Jordánszky-kódex bibliafordításából? = Klárisok. Tanulmánykötet Korompay Klára tiszteletére, szerk. Csiszár Gábor, Darvas Anikó, Budapest, ELTE, 2011, 37−46.

- További képek az eseményről galériánkban (A fotókat Németh Katalin és Bibor Máté készítette).

2016. december 13., kedd

Bibor Máté előadása a kolozsvári REFO500 nemzetközi konferencián


The Challenges and Cultures of Change in Transylvania, 16th to 18th Centuries / Provocările şi culturile schimbării în Transilvania în secolele XVI–XVII / A változás kultúrái és kihívásai a 16–18. századi Erdélyben címmel rendeztek nagyszabású, nemzetközi konferenciát a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen 2016. december 9–10-én. A tudományos tanácskozáson Bibor Máté nem csak részt vett, hanem Humanizmus és religio (Felekezetiség Gyulaffi Lestár írásaiban) címmel előadást is tartott.
Mint referátumában elmondta, Gyulaffi Lestár (1556--1606?) évtizedeken keresztül volt az Erdélyi Fejedelemség magasrangú tisztviselője, történelmi hitelességű jegyzetei irodalmilag sem jelentéktelenek. Írásaiból egy objektivitásra törekvő humanista alakja rajzolódik ki. Tárgyilagos szemléletére jellemző, hogy felekezeti hovatartozását mindeddig nem sikerült megnyugtatóan tisztázni. Ez nem csak az adott korban és a történelmi körülmények miatt meglepő, hanem azért is, mert Gyulaffi számos följegyzésében említ felekezeti szempontból különféleképpen értelmezhető eseményeket, személyiségeket. Az előadás során a KITI tanársegéde Gyulaffi ilyen jellegű megnyilatkozásait elemezte, és ezeken keresztül mutatta be azt a magatartásformát, a felekezeti kérdésekhez való mértéktartó viszonyulást, amely a korban kivételesnek számított, Gyulaffinak viszont a sajátja volt.

- A konferencia programja
- Sajtóbeszámoló:
TV-tudósítás és stúdió-beszélgetés
- illusztráció: Joris Hoefnagel, Clavdiopolis – Coloswar vulgo Clavsenbvrg: Transiluaniae civitas primaria, 1617 (Budapest, ELTE EK)

2016. december 12., hétfő

Vincze Erika újabb képadományai

Intézetünk oktatási tereinek és több irodájának Vincze Erika tipográfusművész képei adnak modern, de a bölcsésztudománnyal, könyv- és  írástörténettel egyaránt harmonizáló arculatot. Örömmel adunk hírt róla, hogy néhány napja már 6-os tantermünk falait is a művésznő által Kiszl Péter intézetigazgató részére adományozott tíz alkotás díszíti:

Lettre Cadels (700x500)
Scripsit (500x700)
Calliope (500x700)
Hungaria Typographica 1. (700x500)
Hungaria Typographica 2. (700x500)
Laus Pannoniae (700x500)
Calliope camoena (700x500)
Ars aedificandi (700x500)
Camoenae Hungaricae (700x500)
Retractatio (500x700)

Köszönjük az ismételten nagylelkű ajándékot!

- Galéria - fényképek a 6-os tanteremről
- Vincze Erika honlapja
Kapcsolódó korábbi események:
Vincze Erika tipográfus kiállítása az ELTE Informatikai és Könyvtártudományi Intézetében
Vincze Erika Fecit című kiállításának megnyitója
- Vincze Erika újabb kiállítása Pécsett

2016. december 11., vasárnap

A Fülöp Géza Könyvtártudományi Tudományos Diákkör intézeti fordulója

November 30-án került megrendezésre Intézetünk helyi TDK fordulója, melynek keretein belül négy hallgató kvalifikálta magát az Országos Tudományos Diákköri Tanácsra.
Hujber Zsófia (másodéves MA hallgató) Az orvosok információkeresési szokásai címmel, használói szükségletek a változó környezetben alcímmel tartotta meg előadását. (Témavezetői: Barátné Hajdu Ágnes és Kiszl Péter.) Zsófia munkája a külföldi orvosok információkeresési szokásait, valamint saját kutatását mutatja be, mely a hazai helyzetet igyekszik feltérképezni.
Incze Dorottya (másodéves MA hallgató) pályamunkájának témája az FRSAD (Functional Requirements of Subject Authority Data). (Témavezető: Barátné Hajdu Ágnes.) A konceptuális modellt az IFLA szakemberei dolgozták ki, s entitásokat, valamint azok tulajdonságait és kapcsolatait, illetve a besorolási adatok felhasználói feladatait határozza meg.
Kiss Attila Csaba (másodéves MA hallgató) a Kínai könyvtárügy 1860 és 1949 között című előadásában bemutatta a kínai könyvgyűjtemények fejlődését és a modern, európai értelemben vett könyvtárak kialakulását. (Témavezető: Bibor Máté.)
Az OTDK-n való részvétel nem csak a mesterszakos hallgatókat vonzotta, Kelemen Márta, végzős BA hallgató a napjainkban egyre nagyobb népszerűségnek örvendő social bookmarking-ról, s az ahhoz szorosan kapcsolódó social tagging-ről tartotta meg előadását. (Témavezető: Senkei-Kis Zoltán)


Hallgatóinknak ezúton is szívből gratulálunk továbbjutásukhoz!

2016. december 9., péntek

Könyvtár az ötvenes években - rendezvényünk videófelvétele

Talán az 1956-os kerek évfordulónak is része lehet abban, hogy rendkívüli érdeklődés kísérte a Rákosi-korszak könyvtárpolitikájáról Intézetünkben rendezett teltházas szakmai programot. A  népkönyvtárak kialakulásának, a könyvtári rendszer országos fejlesztésének és a pártpolitika összekapcsolásának időszaka a könyvtártörténet-írás fontos kutatási területe, s - mint Kiszl Péter intézetigazgató hangsúlyozta - maga a könyvtártörténet is kiemelten fontos a könyvtárosképzésben, hiszen a digitális korszakban is őriznünk kell hagyományainkat, ápolnunk identitásunk alapjait, ezzel is biztosítva tudományterületünk egyedi interdiszciplinaritását. Törekvésünket jól példázza Intézetünk megújult könyvtörténeti szakiránya, kapcsolódó rendezvényeink, hallgatóink OTDK és szakdolgozati témaválasztásai csakúgy, mint történeti kutatásaink nyomtatott és hálózati eredményei. Adekvát helyszínként, nyitott és fogékony közönséggel és a lebonyolításban örömmel közreműködő hallgatókkal köszönthettük november 16-án,  az ELTE BTK Központi Olvasótermében a  kutatási terület legkiválóbb képviselőit, s adjuk közre most a rendezvény videófelvételeit:

Dr. Gáborjáni Szabó Botond könyvtárigazgató
(Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtára, Debrecen)
Az egyházi könyvtárak helyzete (1944-1956) Videó | Prezentáció

Kégli Ferenc ny. osztályvezető, bibliográfus (Országos Széchényi Könyvtár)
A három könyvtári központ (1945-1954)  Videó | Prezentáció

Pogány György ny. könyvtárigazgató (Kármán József Városi Könyvtár, Pilis)
Olvasómozgalmak, olvasói kampányok 1945-1956 között Videó

Pogányné dr. Rózsa Gabriella könyvtárvezető
(Magyar Honvédség Egészségügyi Központ VEIG VELI Tudományos Könyvtár)
A könyvtárosképzés új paradigmája 1945 és 1956 között Videó | Prezentáció

Dr. Sonnevend Péter ny. könyvtárigazgató és ny. főiskolai tanár
Könyvtárpolitikai útvesztők és kényszerpályák a Rákosi-korszakban (1945-1956) Videó | Prezentáció

Dr. habil. Varga Katalin igazgató és tanszékvezető
(OPKM, Pécsi Tudományegyetem Könyvtár- és Információtudományi Tanszék)
Az iskolai és gyermekkönyvtári ellátás "fejlődése" (1944-1956) Videó | Prezentáció


2016. december 8., csütörtök

Látogatás az Egyetemi Könyvtár könyvkötő és restaurátor műhelyében

2016. december 6-án az KITI első éves MA-s hallgatóival az Egyetemi Könyvtár restaurátor és könyvkötő műhelyébe látogattunk. Kalauzunk, Szalaváry Mikós restaurátor a kötészeten többek között bemutatta a vágógép működését és a könyvtári kötéseken szokásos "aranyozott" feliratok készítését. A leendő könyvtárosok számára konkrét példákon szemléltette a könyv-penészedés típusait, ezáltal is segítve az esetleges fertőzés felismerését. Kovács Szilvia könyvkötő folyóiratok évfolyamok szerinti bekötését mutatta be.
Átsétálva a restaurátorműhelybe, előbb a sérült lapok papíröntéssel, ill. japánpapírral történő kiegészítésének munkálataiba nyerhettünk betekintést, majd a bordára és a szalagra fűzéssel ismerkedhettünk meg. Az előbbieket csakúgy mint a könyvkötések tisztítását, 15–18. századi nyomtatványokon és hasonló korú kötéseiken szemléltette vezetőnk.
Megtekinthettünk a restaurálási munkálatok során előkerült a kódextöredékeket is. Ezek egy részét a kora újkorban kötéstáblák készítéséhez használták, mások – vékony szeletekre vágva – fűzésmegerősítő csíkként szolgáltak. Ma már természetesen ismét értékként tekintünk rájuk, hiszen tudományos jelentőségük gyakran nagyobb, mint azoké a – rendszerint nyomtatott – könyveké, amelyeket a 16--17. században beléjük kötöttek.
A kötés nélküli (vagy jellegtelen 19–20. századi papírkötésben lévő) kéziratok, ős- és réginyomtatványok modern bőr- vagy pergamenkötést kapnak. Az restaurált és/vagy tisztított könyvkötések savmentes kartonból készült, jól szellőző védőtokot kapnak, majd visszahelyezik őket a raktárba.

- További képek a látogatásról - galériánkban (A fotókat Bibor Máté készítette.)

2016. december 7., szerda

Kutatás 2.0 - könyvbemutatón a Könyvtári Intézetben

2016. december 5-én a Könyvtári Intézet felkérésére Fodor János, intézetünk adjunktusa ismertette az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi Szakkönyvtárának olvasótermében a Research 2.0 and the Future of Information Literacy című szakkönyvet, majd vezette a kiadványt  bemutató beszélgetést Koltay Tiborral és Z. Karvalics Lászlóval, a kötet két magyar szerzőjével.
A londoni Chandos Kiadó gondozásában megjelent mű a kutatás paradigmaváltását és az információs műveltség változására gyakorolt hatását elemezve mutatja be a tudományos szakkönyvtárak szereplehetőségeit.
Fodor János könyvismertetője 2017 elején jelenik meg a Könyvtári Figyelőben.

Az eseményről és a kiadványról a Könyvtári Intézet honlapján.

2016. december 4., vasárnap

Hazai György könyvtára - projektindító tájékoztató

2016. december 1-jén intézetünk vendége volt Dr. Hazai Kinga jogász, Prof. dr. Hazai György akadémikus lánya, aki az érdeklődő informatikus könyvtár szakos, valamint török szakos hallgatók számára ismertette a jeles orientalista, turkológus könyvtárának jelenlegi helyzetét, és a gyűjteménnyel kapcsolatos terveket. Barátné dr. Hajdu Ágnes tanszékvezető asszony köszöntését követően Dr. Hazai Kinga örömét fejezte ki, hogy a Könyvtár- és Információtudományi Intézet hallgatói bekapcsolódnak Hazai professzor úr páratlan hagyatékának feldolgozásába Dr. Németh Katalin szakmai koordinálásával. A projektindító megbeszélésen felmerült a kérdések között a gyűjtemény számára kiválasztandó integrált könyvtári rendszer, a nyelvi heterogenitásból - török, görög, arab nyelvű dokumentumok - adódó kihívások, a dokumentumok tematikus elrendezése, a szakrend.
Bízunk benne, hogy az együttműködés eredményeként a páratlan gyűjtemény mielőbb kereshetővé, hozzáférhetővé válhat és szolgálhatja az érdeklődő közönségét!

- További képek az eseményről
- Bővebb információ a projektről (pdf)
- Wikipédia: Hazai György

2016. december 1., csütörtök

Élen a bölcsészetben és a pedagógusképzésben

2016. november 24-én jelentette meg új felsőoktatási rangsorát a Heti Válasz. A három legjobb magyar egyetem idén a Pázmány, a Corvinus és az ELTE lett. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem két képzési területen, a bölcsészettudományban és a pedagógusképzésben áll az élen. A legnépszerűbb szakok rangsorai közül az ELTE vezeti a legtöbbet: hetet.

A bölcsészettudomány képzési területet rangsoroló lista élén – hasonlóan a 2015-ös évhez – az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara, második helyén az ELTE Bölcsészettudományi Kara áll. A kapcsolódó szakok közül hármat említ a kiadvány: az anglisztika és a szabad bölcsészet alapszakok esetén Egyetemünk nyújtja a legjobb képzést, míg a pszichológiai alapképzésben a második helyen áll. Az oktató kiválóság szempontjából az ELTE Bölcsészettudományi Kara vezeti a listát.

- Kép forrása és további részletek egyetemünk honlapján