Keresés

2021. december 6., hétfő

Doktoranduszunk előadása a Vallástörténeti Workshopon


A PPKE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola és az MTA-ELTE Lendület Újasszír és Újbabiloni Pecséthengerek és Istenvilág Kutatócsoport által megrendezett Vallástörténeti Workshop előadója volt doktoranduszunk, Orosz Adrienn. A november 25-én megrendezett esemény a kőzetek, ásványok és fémek szerepét vizsgálta a vallásokban. Hallgatónk a Winchester Psalter (Cotton MS Nero C. IV) díszítésében meghatározó zöld színről beszélt: elemezte szerepét a zsoltároskönyvben, összevetette a korabeli winchesteri kódexek színhasználatával, áttekintette a szín, illetve a hozzá kapcsolódó kőzetek és ásványok szimbolikáját az ókori egyiptomi, valamint a középkori keresztény vallásban. Továbbá magyarázatot keresett arra, miért és hogyan válik rendhagyóvá és egyben programalkotóvá a zöld szín a zsoltároskönyv illuminációjában.

Az illusztrációként használt kép leírása és forrása: Winchester Psalter (Cotton MS Nero C. IV) f.39r. Miniatúra, részlet. Az utolsó ítélet, a pokol kulcsra zárása. 12. század közepe. The British Library, London

2021. december 3., péntek

Könyvtárak az okosvárosokban - oktatóink angol nyelvű könyvfejezete

Az IGI Global könyvkiadó gondozásában jelenik meg a Handbook of Research on the Role
of Libraries, Archives, and Museums in Achieving Civic Engagement and Social Justice in Smart Cities
című kutatási kézikönyv, melynek Libraries, Digitized Cultural Heritage, and Social Cohesion of Smart Cities: Model-Like LIS-Educational Implementations in Hungary című fejezete Fodor János és Kiszl Péter munkája.

A fejezet összefoglalója:

Könyvtárak, digitalizált kulturális örökség és társadalmi kohézió az okosvárosokban

Az okosvárosok komplex szolgátatásrendszerének kialakítása új esélyt ad arra, hogy az elérhető digitális szolgáltatások aránya és összetétele a társadalom elégedettségét és optimális működését szolgálja. A LAM (Libraries, Archives, Museums) intézmények által kínált hálózati szolgáltatások megformálása ugyan olyan fontos feladat, mint szerepük meghatározása közösségi helyként az okos városok életében. A cikk szerzői arra keresik a választ, hogyan lehet digitális gyűjteményeket egy komplex szolgáltatási rendszer moduljaiként hatékonyan interpretálni. A budapesti ELTE Könyvtár- és Információtudományi Intézetében létrehozott projektek alapján öt különböző modul modellt mutatnak be. A modulok a felhasználói érdeklődés, aktivitás különböző aspektusaira reflektálva válhatnak alkalmassá arra, hogy a kulturális örökség bevonásával erősítsék a társadalmi kohéziót az okos városok mindennapjaiban.

Fodor, J., & Kiszl, P. (2022). Libraries, Digitized Cultural Heritage, and Social Cohesion of Smart Cities: Model-Like LIS-Educational Implementations in Hungary. In M. Taher (Ed.), Handbook of Research on the Role of Libraries, Archives, and Museums in Achieving Civic Engagement and Social Justice in Smart Cities (pp. 334-354). IGI Global. http://doi:10.4018/978-1-7998-8363-0.ch018

2021. december 2., csütörtök

Kari Publikációs Díj


Intézetünk két oktatója is Kari Publikációs Díjban részesült:

A pályázati időszakban a legtöbb, összesen 3 db Q1-es besorolású tanulmány megjelentetése Kiszl Péter intézetigazgató nevéhez fűződik az ELTE BTK-n, Winkler Bea tanársegéd pedig 2 db Q1-es közlemény társszerzője.

A díjak az intézetünkben, illetve a doktori programunkon folyó magas színvonalú, nemzetközileg is jelentős tudományos munka elismerését jelentik. Oktatóinknak-kutatóinknak további sikereket kívánunk!

- A hír Karunk honlapján

2021. december 1., szerda

Ötven előadó, kétszáz résztvevő a könyvtár- és információtudomány ünnepén


Könyvtár- és Információtudományi Intézet 2021 őszén ötödik alkalommal szervezte meg kétévente esedékes konferenciáját. A lassan évtizedes hagyományt teremtő Valóságos könyvtár – könyvtári valóság eseménysorozat a könyvtár- és információtudomány legnagyobb hazai tanácskozása. A kétnapos, bírálati rendszerű konferencián elismert hazai és külföldi szakemberek, tudósok, egyetemi oktatók és tudományos pályájuk kezdetén lévő doktoranduszok osztják meg gondolataikat az interdiszciplináris tudományterület számtalan vetületéről.

Az idei konferencia egyik újdonsága a nemzetköziség új szintre emelése, az intézethez kötődő doktori program hallgatói és oktatói, valamint külföldi szakemberek előadásaira épülő, a thaiföldi Sukhothai Thammathirat Open University egyetemmel közös Inspire and Engage című angol nyelvű szekció megvalósítása volt. A másik újszerűség a szervezők, előadók és közönség interaktív együttműködése, sikeres próbatétele lett, miután a konferenciát lényegében egy hétvége alatt kellett a valóságosból az online térbe áthelyezni. A konferenciakezdés előtti héten felerősödő járványhullám és a regisztrálók nagy száma miatt nem volt kérdéses, hogy az ötödik VKKV konferenciát virtuálisan kell lebonyolítani.

A bravúr sikerült: 2021. november 23-a reggelétől 2021. november 24-e késő délutánig így vagy otthonról, vagy munkahelyről bejelentkezve több mint félszáz előadó osztotta meg gondolatait és kutatási eredményeit az érdeklődő közönséggel. Sajnálatos módon a regisztrációt 220 főnél kénytelenek voltunk lezárni az MS Teams korlátai miatt.

A konferenciát Bóna Judit, az ELTE BTK tudományos és kutatásszervezési ügyek dékánhelyettese, majd Szóllás Péter, az EMMI Kultúráért Felelős Államtitkárság Könyvtári és Levéltári Főosztályának vezetője nyitotta meg. A virtuálisan megjelenteket Kiszl Péter, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének igazgatója, a doktori program vezetője, a konferencia elnöke köszöntötte.


A VKKV konferenciasorozat értékes hagyományaként először neves tudósok vallottak a könyvtárakhoz fűződő élményeik mellett arról, tudományos pályafutásukra milyen hatást gyakoroltak a könyvtárak. Hetényi Zsuzsa, az ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézete, valamint György Péter, az ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézete professzorainak – mindketten az MTA doktorai – idei előadásai ugyanazt bizonyították, mint amiről a korábbi konferenciák tudós előadói tettek bizonyságot: a könyvtárak épített tere, az ott igénybe vehető szolgáltatások, a hely hangulata szervesen összeforr a tudományos kutatás élményével, és meghatározza a tudós életpálya egyes szakaszait.


Nem véletlenül volt az idei konferencia kiemelt témája a könyvtárépítészet. A pandémia hozzájárult a könyvtárépítészettel szemben támasztott követelmények mélyebb megértéséhez, hiszen a közösségi tér hiányát is akkor éljük át legmélyebben, ha el vagyunk zárva attól. Az előadások azt bizonyították, hogy a tervrajzokon, látványterveken bármilyen hatásosnak látszik egy új épület, szerepét csak akkor tölti be jól, ha minden eleme a hatékony működést szolgálja. Csak az élettel teli, hosszú távon fenntartható közeg megtartó ereje dacolhat a változásokkal – akár az átmeneti, kényszerű bezárással is. Ezt támasztották alá Kalmár Miklós és Karácsony Tamás, a BME Építészmérnöki Kar vezető oktatóinak, továbbá Somogyi Krisztina, a Széchényi István Egyetem Művészeti Karának tanárának és Treszkai Anett, az Archikon Architects tervezőjének előadásai. A megvalósult könyvtári felújításokról és a tervbe vett új épületekről Karácsony Gyöngyi, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár főigazgatója, az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiumának elnöke, Szendi Attila, a Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum főigazgatója, Tőzsér Istvánné Géczi Andrea, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár igazgatója és az Informatikai és Könyvtári Szövetség alelnöke, valamint Liebhauser János, a Tolna megyei Illyés Gyula Könyvtár igazgatója számolt be gazdagon illusztrált előadásokkal.


Ezt követően az intézet Információközvetítés és közösségépítés – multifunkciós könyvtári hálózatok és a Valóságos könyvtár, könyvtári valóság: könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2020 című, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet kiadásában megjelent köteteket mutatta be Fehér Miklós, az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézet igazgatója és Sághi Ilona, a Könyvtári Figyelő vezető szerkesztője. Az első nap programját az ELTE BTK Művészetközvetítő és Zenei Intézete hallgatóinak előadása zárta Könnyűzenei sztenderdek című műsorával.


A második napon a folyamatban lévő kutatások ízelítőivel gazdagodott a könyvtár- és információtudományról felmutatott panoráma: az intézet oktatóinak és doktoranduszainak előadásai a könyvtörténettől a mesterséges intelligenciáig, régi kéziratok és képeslapgyűjtemények tanulságaitól a zöld könyvtár koncepciójáig fogták át a tudományterület teljes spektrumát. A szekcióelnöki teendőket Dippold Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtár igazgatója és Dudás Anikó, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának könyvtárvezetője látta el, a Sukhothai Thammathirat Open University szakmai partnerségével összeállított angol nyelvű előadásokat pedig Barátné Hajdu Ágnes, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének egyetemi tanára, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke, az IFLA European Regional Division Committee tagja koordinálta.


A konferenciával a magyar tudományt is ünnepeltük. Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz – szólt a rendezvénysorozat idei mottója, s az elmúlt két év tanulságai alapján a tudomány egésze számára is minden eddiginél fontosabbá váltak a konferencián újra és újra, számos kontextusban visszatérő témák: a könyvtárak szerepe a tények és összefüggések megismerésében, a környezetünkben zajló folyamatok megértésében, a közérthető és élményalapú ismeretátadásban, az álhírek visszaszorításában.

*

Végezetül a konferencia szervezőbizottságának üzenetét és köszönetét tolmácsoljuk.

Hiszünk abban, hogy irányt csak az árnyalt, tudományos hitelű szempontrendszerek, kutatások, eredmények mutathatnak, s bízunk benne, hogy konferenciánk is ilyen tanulságokkal szolgált a hallgatóságnak és tudományterületünknek.

Egy országos jelentőségű, többnapos konferencia sikeres megszervezése normál körülmények között is jelentős erőpróba egy egyetemi intézet életében. A szervezőbizottság (Kiszl Péter elnök, Leitgéb Mária titkár; Barátné Hajdu Ágnes, Németh Katalin, Tószegi Zsuzsanna tagok) a zökkenőmentesen online térbe áthelyezett konferencia közös sikeréért köszönetet mond a támogató partnereknek, a magas színvonalú előadásokkal konferenciánkat valós eszmecserévé emelő előadóknak, valamint a lebonyolításban mindvégig aktívan közreműködő oktatói és hallgatói közösségnek.


A konferencia előadásainak anyagaiból – immár hagyományosan – lektorált tanulmánykötet készül, melynek megjelenése 2022 őszére várható.

A konferencia honlapja
A konferencia programfüzete
A konferencián készült képernyőfotók
A konferenciához kapcsolódó tanulmánykötet-sorozat az ELTE repozitóriumában

2021. november 30., kedd

A közkönyvtárak világa - vendégünk volt Miszler Tamás


2021. november 11-én Miszler Tamás, a Csorba Győző Könyvtár igazgatója, az Országos Könyvtári Kuratórium (OKK) tagja volt a vendégünk Kiszl Péter intézetigazgató Piacgazdaság és könyvtárügy az információs társadalomban című mesterszakos kurzusa keretében. A pécsi Tudásközpontban a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközponttal együtt működő könyvtár a dél-dunántúli régió meghatározó kulturális intézménye, amely központi könyvtára mellett fiókkönyvtárakat, de két könyvtárbuszt is üzemeltet. Miszler Tamás részletesen ismertette a könyvtári költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos teendőket, a pandémia hatásait a könyvtár mindennapjaira, valamint a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (KSZR) aktualitásait. Kitért az épületfenntartással összefüggésben felmerülő problémákra, illetve a további bérfejlesztés szükségességére is. Az előadás során számos kérdés megvitatására is sor került: többek között az OKK feladatáról, a fenntartóval történő kapcsolattartásról és lobbitevékenységről, a munkatársak továbbképzéséről és a könyvtár új logójának megszületéséről is szó esett.

A következő kurzuson Szóllás Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Könyvtári és Levéltári Főosztályának vezetője az ágazati irányításról tart előadást.


2021. november 29., hétfő

Barátné Hajdu Ágnes előadása Lendván


Barátné Hajdu Ágnes Hódmezővásárhely az olvasókörök városa. Mozaikok az egyletek történetéből címmel tartott online előadást a Lendvai Könyvtár és Kulturális Központ szervezésében, 2021. október 25-én.

2021. november 26., péntek

Oktatónk és volt hallgatóink a Kovács Máté Alapítvány díjazottjai

2021. november 15-én az MTA Könyvtár és Információs Központ Konferenciatermében került sor a Kovács Máté Alapítvány – névadója születésnapjának 115. évfordulójára emlékezve ünnepi – kuratóriumi gyűlésére. Az alapítvány elnöke, Dr. Bényei Miklós bejelentette, hogy a Kovács Máté emlékének ápolásáért odaítélt emlékplakettet idén Dr. Tóth Gyula kapta. A laudációt Dr. Kovács Ilonától hallhattuk, a díjazott levelét Hangodi Ágnes, a kuratórium titkára olvasta fel.
A járvány miatt most adták át a tavaly elsőként oktatónknak, Fodor Jánosnak ítélt nívódijat, amely a könyvtártudományi szaksajtó éves termésében értékeli a legjobb publikációt. Az idei díjazott Pallos Zsuzsa lett. A rendezvényen rajtuk kívül előadást tartottak az idei és tavalyi "Év fiatal könyvtárosai", Bessenyei Ágnes és Farkas Renáta – mindketten volt tanítványaink. Az alapítvány által felajánlott OTDK-különdíjat Polyák Dávid – tavasszal végzett hallgatónk – kapta.
Fodor János előadása Könyvespolcok vonzásában címmel hangzott el. Az előadás összefoglalója és a vetített diasorozat oktatói blogján érhető el.

A hír az alapítvány honlapján
- Fényképek: Láng Klára (Teljes galéria itt)

2021. november 25., csütörtök

Újabb tanulmány Intézetünk könyvtártudományi doktori programjából

A Library Hi Tech News elektronikus verziójában jelent meg Fredrick Wawire Otike PhD hallgatónk és Barátné Hajdu Ágnes közös tanulmánya Roles and emerging trends of academic libraries in Kenya címmel. https://doi.org/10.1108/LHTN-09-2021-0058

2021. november 24., szerda

Barátné Hajdu Ágnes online előadása a Horvát Nemzeti Könyvtár konferenciáján


Barátné Hajdu Ágnes volt az egyik meghívott előadó a Horváth Nemzeti Könyvtár immár 13. alkalommal megrendezett közkönyvtári konferenciáján és kerekasztal beszélgetésén 2021. október 22-én. A konferencia központi témája: Public Libraries - Strengthening the Cultural, Educational and Social Role in Global Crisis Situations volt. Ehhez illeszkedően rendezték meg a Changes in the IFLA governance structure hibrid szekciót, melynek előadói: Dijana Machala (a Horvát Könyvtáros Egyesület elnöke), Stephen Wyber (az IFLA – Policy and Advocacy Team igazgatója), Halo Locher (IFLA Governing Board tagja, az IFLA Management of Library Associations Section vezetője), valamint Barátné Hajdu Ágnes intézetünk oktatója, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnöke.

https://www.nsk.hr/en/13th-croatian-conference-on-public-libraries/

2021. november 23., kedd

A hosszútávú megőrzés költségei - cikkünk a PDT&C Q1-es szakfolyóiratban



Preservation, Digital Technology & Culture (PDT&C) Q1-es SJR besorolású nemzetközi szakfolyóirat legfrissebb számában szabadon olvasható a doktori programunk keretében született tudományos elemzés:

Simon András and Kiszl Péter: Aspects of the Long-Term Preservation of Digitized Catalogue Data: Analysis of the Databases of Integrated Collection Management Systems
Preservation, Digital Technology & Culture, vol. 50, no. 2, 2021, pp. 51-64.
DOI: https://doi.org/10.1515/pdtc-2021-0007 (Open Access)


A tanulmány tartalmából:

A közgyűjteményi digitalizálás során felépített adatbázisok vizsgálata figyelmet érdemlő témakör, különösen a keletkezett metaadat rekordok és a teljes tartalmak hosszútávú megőrzésének költségei szempontjából. A tanulmányban több mint kétszáz Magyarországon és a környező országokban működő, Qulto szoftvert használó könyvtár és múzeum integrált gyűjteménykezelő rendszerének adatbázisában található metaadat és a média rekord számának, méretének és sokféleségének elemzésével a következő kérdésekre kerestünk választ: (1) Van-e különbség a kapott eredményekben az intézmények típusa, országa vagy a szakemberek, illetve a felhasználók nemzetiségi hovatartozása tekintetében? (2) Mekkora valójában egy metaadat, illetve egy média rekord? (3) Megállapíthatók-e azok a szempontok, amelyek alapján a későbbi vizsgálatok már reprezentatív mintán folytathatók le? (4) Különbséget tudunk-e tenni a pótolhatatlan információt tartalmazó elsődleges (primer) és a származtatott információval bíró másodlagos (szekunder) adatok között, annak érdekében, hogy a hosszútávú megőrzés költséges volta miatt ne kelljen valamennyit megőrizni?

2021. november 22., hétfő

Hibrid formában folytatódik a szemeszter


Az előadásokat online formában kell megtartani, a szemináriumok személyes jelenléttel folytatódhatnak. Visszavonásig módosultak az egyetemi eseményekre vonatkozó szabályok is. 

A IX/2021. sz. (XI. 19.) Dékáni Utasítás alapján 2021. november 22-től a vizsgaidőszak végéig hallgatói létszámtól függetlenül az előadásokat Neptunintegrált online platformon (Teams, Canvas, Moodle stb.) szükséges megtartani, kizárólag aszinkron formában. Az előadásokat szükséges rögzíteni és a vizsgaidőszak utolsó vizsgaalkalmáig a hallgatók számára hozzáférhetővé kell tenni. A szemináriumokra továbbra is a jelenléti oktatás szabályai vonatkoznak.

November 22-től visszavonásig az egyetemi rendezvényekre vonatkozó szabályok is módosulnak. A nem oktatáshoz, kutatáshoz kapcsolódó közösségi eseményeket további rendelkezésig el kell halasztani. A már meghirdetett konferenciák, workshopok, tudományos rendezvények esetében javasolt az online formára történő áttérés. Amennyiben ez nem megoldható, a rendezvények szakmai programjai a távolságtartás szabályainak és a járványügyi védelmi intézkedések betartásával további intézkedésig megtarthatók, ám tekintettel a kockázatokra, a rendezvényekhez kapcsolódó fogadásokat, kávészüneteket és egyéb közösségi eseményeket nem lehet megtartani.

Doktori védések jelenléti vagy online formában szervezhetők, de a védéseket követő fogadásokat további intézkedésig nem lehet megtartani.

Nyomatékosan felhívjuk mindenki figyelmét az ELTE JOKT mindenkori rendelkezéseinek betartására, a helyes maszkhasználatra, valamint koronavírusra utaló tünetek esetén az Egyetemtől való távolmaradásra.

- A hír az ELTE honlapján

2021. november 21., vasárnap

Az ELTE továbbra is az élen


Elkészült a HVG legújabb, Diploma 2022 nevű rangsorkiadványa, amely az egyetemek és főiskolák toplistáját közli. Az idén ismét Egyetemünk lett az első az összesített intézményi rangsorban, méghozzá úgy, hogy az oktatói és a hallgatói intézményi listát is vezeti.

A második helyen – akárcsak tavaly – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem áll, idén holtversenyben a Szegedi Tudományegyetemmel. Az első tízben az intézmények között három vidéki egyetem is található, a Szegedi mellett a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem. Egyre jobban teljesítenek az egyházi egyetemek: a Károli bejutott az első ötbe.

A HVG felsőoktatási rangsorát minden évben az oktatói és a hallgatói kiválóság alapján állítják össze, az oktatói rangsorban azok a felsőoktatási intézmények szerepelnek jól, ahol a legnagyobb számban és a legnagyobb arányban dolgoznak tudományos fokozatot szerzett oktatók. A HVG rangsorelemzéséből kiderül, hogy a tudományos fokozattal rendelkező oktatók koncentrálódnak, hatvan százalékuk összesen hét intézményben dolgozik teljes állásúként, ezzel is erősítve a nagy hagyományú egyetemek (ELTE, Debrecen, Szeged, Pécs, Műegyetem, Semmelweis, Pázmány) szakmai bázisát.

A hallgatói rangsor idén is az adott egyetemre, főiskolára felvételizők teljesítménye – többek között az elsőhelyes jelentkezők száma, a felvételizők pontátlaga – alapján áll össze. A kiadvány rámutat: a legnevesebb budapesti egyetemekre próbál bekerülni a továbbtanulók majdnem fele, s általában a legjobb teljesítményű felvételizők.

Forrás: ELTE.hu / hvg.hu - Eduline