Március 30-án tölti be 80. születésnapját Szabó Sándor, aki ezer szállal kötődik egyetemünkhöz, karunkhoz, intézetünkhöz.
1958-ban magyar-történelem szakos középiskolai tanári oklevelet, 1962-ben okleveles könyvtárosi képesítést szerzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán, majd 1980-ban ugyanitt "summa cum laude" minősítéssel bölcsészdoktori fokozatot kapott.
Neve összeforrt a könyvtári tájékoztatás témakörével, hiszen több mint 40 éven keresztül a közép-, ill. a felsőfokú könyvtárosképzés különböző intézményeiben; egyetemen, főiskolákon tanította ezt a tárgyat. 1975-től az ELTÉ-n oktatott egészen nyugdíjba vonulásáig (1975-1992 ELTE BTK, 1992-2007 ELTE TFK).
Négy évtized alatt könyvtárosok generációit oktatta, segítette és indította el a kutatás, a munka útján. Neve fogalommá vált szakmánkban, személyisége egyszerre jelenti a bizonyosságot és a minőséget. Erről, s a Tanár úr emberi tartásáról, mindenkori figyelmességéről, a tanítványokkal kialakított szeretetteljes kapcsolatáról szólt Kiszl Péter intézetigazgatónk és Barátné Hajdu Ágnes tanszékvezetőnk köszöntő szavaiban azon a bensőséges ünnepségen, melyen kollégák, egykori tanítványok, barátok gyűltünk össze Intézetünkben, s köszöntöttük őt születésnapja alkalmából.
- Fényképek: Szabó Sándor köszöntése 80. születésnapján
Keresés
2015. március 30., hétfő
2015. március 26., csütörtök
Könyvtártörténet-írásunk az 1945 utáni korszakról
Nagy érdeklődés kísérte a Könyvtártörténet-írásunk az 1945 utáni korszakról: korábbi és mostani munkálatok című tudományos rendezvényt, melyet a Könyvtár- és Információtudományi Intézet és Könyvtártudományi doktori program, valamint a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Társadalomtudományi Szekciója szervezett 2015. március 23-án az ELTE BTK Kovács Máté-termében.
Kiszl Péter nyitó előadásában kiemelte, hogy a könyv-, könyvtár- és sajtótörténet kutatása és oktatása szerves egységben jelentkezik az intézet törekvéseiben. Emlékeztetett a tudós elődök: Kovács Máté, Fülöp Géza, Voit Krisztina és mások munkásságára, majd tájékoztatott az ELTE könyvtáros-képzésében újra meginduló könyvtörténet specializációról. A történeti alapkutatások folytatása szélesebb körű szakmai együttműködést igényel, ezt felismerve – a mesterszakos és doktorandusz-hallgatókat is bevonva – kapcsolódott be a Könyvtár- és Információtudományi Intézet A magyarországi könyvtárügy története a Rákosi-korszakban 1945 - 1956 munkacímű kötet készítésének háttérmunkálataiba.
Ezután Sonnevend Péter projektvezető tárta fel a tavaly elindult munkát, melyben jeles kutatók – Gáborjáni Szabó Botond, Kégli Ferenc, Pogányné Rózsa Gabriella, Pogány György és Varga Katalin – vállaltak önkéntes és önfeláldozó szerepet. Külön kiemelte, hogy a korszak a korabeli publikus dokumentumokból alig ismerhető meg érdemben, hisz egyre növekvő mértékben, végül már mindent eluralt az orwelli „kettős beszéd”. Ezért alapvető fontosságú a levéltári kutatás. A tervezett kötet arányaiban eltér a korábbi, Kovács Máté által fémjelzett kötetektől, mivel a feldolgozás kap meghatározó szerepet. Szeretnének a szakmai felsőoktatás – és minden érdeklődő – számára jól használható (monografikus feldolgozás + szövegek + bibliográfia, kronológia, mutatók) művet készíteni. A korabeli szövegek vonatkozásában főként a levéltári dokumentumból kívánnak meríteni. Az előadás honlapunkról letölthető ppt-változata az érdeklődőknek további információkat nyújt a kötet tervezett tagolásáról és a projekt (optimális) időbeli folyamatáról.
Kovács Ilona ismertette a hatvanas években készült harmadik kötet – A könyv és könyvtár a magyar társadalom életében 1945-től napjainkig – közelmúltban megtalált anyagát, illetve Kovács Máté törekvését e kötet megjelentetésére. Az előadás hamarosan olvasható lesz a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros hasábjain, míg a Kovács Máté Alapítvány kuratóriuma arra készül, hogy a fennmaradt anyagot digitális formában (MEK) hozzáférhetővé tegye (ld. erről az Alapítvány kuratóriumának 2015. március 4-i üléséről közzétett, az interneten elérhető jegyzőkönyvet).
Pogány György előadása - Személyi tisztogatások a könyvtárakban 1945-46-ban: Igazolóbizottsági eljárások és B-listázás – fokozott érdeklődést váltott ki, tekintve, hogy a diktatúrák könyvtárügyében szervesen kapcsolódott össze az állomány és a személyzet purifikálása. Az előadást a Könyvtári Figyelő kívánja publikálni.
Sonnevend Péter a Pillanatfelvétel a szabadművelődési Új Szántás folyóirat (1947-1948) könyvtári mondanivalójáról című prezentációjában a politika- és a sajtótörténet metszőpontjában kívánta érzékeltetni az átmeneti korban egyetlen olyan orgánum működését, mely könyvtári tematikát is visszatérően vállalt. (A későbbiekben az ő dolgozata is publikálásra kerül.)
Programon kívüli ráadásként Kégli Ferenc tette nyilvánossá a projekthez kapcsolódó jelentős szakbibliográfiai összeállítást (korabeli publikációk és feldolgozások).
Az eseményről a szaksajtóban:
Bella Katalin: Könyvtártörténet-írásunk az 1945 utáni korszakról. Konferencia az ELTE BTK-n. = Könyvtári levelező/lap. 27. évf. 2015. 27. évf. 4. sz. 3-8. p.
Kiszl Péter nyitó előadásában kiemelte, hogy a könyv-, könyvtár- és sajtótörténet kutatása és oktatása szerves egységben jelentkezik az intézet törekvéseiben. Emlékeztetett a tudós elődök: Kovács Máté, Fülöp Géza, Voit Krisztina és mások munkásságára, majd tájékoztatott az ELTE könyvtáros-képzésében újra meginduló könyvtörténet specializációról. A történeti alapkutatások folytatása szélesebb körű szakmai együttműködést igényel, ezt felismerve – a mesterszakos és doktorandusz-hallgatókat is bevonva – kapcsolódott be a Könyvtár- és Információtudományi Intézet A magyarországi könyvtárügy története a Rákosi-korszakban 1945 - 1956 munkacímű kötet készítésének háttérmunkálataiba.
Ezután Sonnevend Péter projektvezető tárta fel a tavaly elindult munkát, melyben jeles kutatók – Gáborjáni Szabó Botond, Kégli Ferenc, Pogányné Rózsa Gabriella, Pogány György és Varga Katalin – vállaltak önkéntes és önfeláldozó szerepet. Külön kiemelte, hogy a korszak a korabeli publikus dokumentumokból alig ismerhető meg érdemben, hisz egyre növekvő mértékben, végül már mindent eluralt az orwelli „kettős beszéd”. Ezért alapvető fontosságú a levéltári kutatás. A tervezett kötet arányaiban eltér a korábbi, Kovács Máté által fémjelzett kötetektől, mivel a feldolgozás kap meghatározó szerepet. Szeretnének a szakmai felsőoktatás – és minden érdeklődő – számára jól használható (monografikus feldolgozás + szövegek + bibliográfia, kronológia, mutatók) művet készíteni. A korabeli szövegek vonatkozásában főként a levéltári dokumentumból kívánnak meríteni. Az előadás honlapunkról letölthető ppt-változata az érdeklődőknek további információkat nyújt a kötet tervezett tagolásáról és a projekt (optimális) időbeli folyamatáról.
Kovács Ilona ismertette a hatvanas években készült harmadik kötet – A könyv és könyvtár a magyar társadalom életében 1945-től napjainkig – közelmúltban megtalált anyagát, illetve Kovács Máté törekvését e kötet megjelentetésére. Az előadás hamarosan olvasható lesz a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros hasábjain, míg a Kovács Máté Alapítvány kuratóriuma arra készül, hogy a fennmaradt anyagot digitális formában (MEK) hozzáférhetővé tegye (ld. erről az Alapítvány kuratóriumának 2015. március 4-i üléséről közzétett, az interneten elérhető jegyzőkönyvet).
Pogány György előadása - Személyi tisztogatások a könyvtárakban 1945-46-ban: Igazolóbizottsági eljárások és B-listázás – fokozott érdeklődést váltott ki, tekintve, hogy a diktatúrák könyvtárügyében szervesen kapcsolódott össze az állomány és a személyzet purifikálása. Az előadást a Könyvtári Figyelő kívánja publikálni.
Sonnevend Péter a Pillanatfelvétel a szabadművelődési Új Szántás folyóirat (1947-1948) könyvtári mondanivalójáról című prezentációjában a politika- és a sajtótörténet metszőpontjában kívánta érzékeltetni az átmeneti korban egyetlen olyan orgánum működését, mely könyvtári tematikát is visszatérően vállalt. (A későbbiekben az ő dolgozata is publikálásra kerül.)
Programon kívüli ráadásként Kégli Ferenc tette nyilvánossá a projekthez kapcsolódó jelentős szakbibliográfiai összeállítást (korabeli publikációk és feldolgozások).
Az eseményről a szaksajtóban:
Bella Katalin: Könyvtártörténet-írásunk az 1945 utáni korszakról. Konferencia az ELTE BTK-n. = Könyvtári levelező/lap. 27. évf. 2015. 27. évf. 4. sz. 3-8. p.
| cimkék:
együttműködés,
esemény,
konferencia,
könyvtárszakma
2015. március 23., hétfő
A Könyv örökbefogadási program visszhangja
Sikerrel zárult az ELTE Egyetemi Könyvtár és az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány 2015. március 14-én, nyílt nappal egybekötött könyv örökbefogadási programja. A meghirdetett 12 régi, "ősállományba" tartozó kötet egy része a restaurálásukat támogató örökbefogadóra talált.
A könyvtári akció jelentős sajtóvisszhangot váltott ki, intézetünk igazgatójával, dr. Kiszl Péterrel, az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány elnökével több interjú készült, köztük két országos televízió reggeli hírműsoraiban is:
- Fogadjon örökbe könyveket! HVG, 2015-03-12
- Könyveket fogadhatunk örökbe. Origo, 2015-03-12
- Fogadj örökbe egy könyvet! Könyvkultúra Magazin, 2015-03-13
A programon megjelent érdeklődők – Kálóczi Katalin főigazgató és dr. Kiszl Péter kuratóriumi elnök köszöntőjét követően – dr. Knapp Éva és oktatónk, dr. Bibor Máté előadásain vehettek részt, majd az 1561 óta szisztematikusan gyarapított gyűjteménynek helyet adó, 1876-ban átadott könyvtárpalotával ismerkedhettek meg Széles Ágnes és dr. Bibor Máté segítségével, végül pedig Szalaváry Miklós segítségével bepillanthattak a könyvrestaurálás folyamatába.
További összeállítások:
- Képek az eseményről - ELTE Egyetemi Könyvtár, Facebook
- Az eseményről az EKSz honlapján
- Az M1 és ATV interjú archivált változatai a YouTube-on
Az örökbefogadási programot folytatja az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány. Májusban az egyetemi Pázmány Napon, szeptemberben pedig a Kulturális Örökség Napjain várják majd az Egyetemi Könyvtár épülete és dokumentum-kincsei iránt érdeklődőket és a támogatókat.
Kérjük, támogassa adója 1%-ával az alapítvány munkáját!
A könyvtári akció jelentős sajtóvisszhangot váltott ki, intézetünk igazgatójával, dr. Kiszl Péterrel, az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány elnökével több interjú készült, köztük két országos televízió reggeli hírműsoraiban is:
2015. március 10.
2015. március 11.
Az esemény kapcsán a dr. Kiszl Péterrel és Kálóczi Katalinnal készült MTI összeállítás alapján több országos médium is hírt adott az eseményől:- Fogadjon örökbe könyveket! HVG, 2015-03-12
- Könyveket fogadhatunk örökbe. Origo, 2015-03-12
- Fogadj örökbe egy könyvet! Könyvkultúra Magazin, 2015-03-13
A programon megjelent érdeklődők – Kálóczi Katalin főigazgató és dr. Kiszl Péter kuratóriumi elnök köszöntőjét követően – dr. Knapp Éva és oktatónk, dr. Bibor Máté előadásain vehettek részt, majd az 1561 óta szisztematikusan gyarapított gyűjteménynek helyet adó, 1876-ban átadott könyvtárpalotával ismerkedhettek meg Széles Ágnes és dr. Bibor Máté segítségével, végül pedig Szalaváry Miklós segítségével bepillanthattak a könyvrestaurálás folyamatába.
További összeállítások:
- Képek az eseményről - ELTE Egyetemi Könyvtár, Facebook
- Az eseményről az EKSz honlapján
- Az M1 és ATV interjú archivált változatai a YouTube-on
Az örökbefogadási programot folytatja az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány. Májusban az egyetemi Pázmány Napon, szeptemberben pedig a Kulturális Örökség Napjain várják majd az Egyetemi Könyvtár épülete és dokumentum-kincsei iránt érdeklődőket és a támogatókat.
Kérjük, támogassa adója 1%-ával az alapítvány munkáját!
2015. március 16., hétfő
Dr. Kerekes Pál a Dialógus Konferencián
Az ELTE BTK Kari Tanácstermében 2015. március 12. és
13. között, az irodalom- és kultúratudományi mesterképzés hallgatói
által, a Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet támogatásával
került sor a Dialógus Konferenciára.
A konferencia keretében, március 12-én 11 órától intézetünk oktatója, dr. Kerekes Pál címzetes egyetemi docens az E-book előzmények az offline világból: az avantgarde művészetek könyvmegújítási kísérletei és a mai e-könyv kultúra kapcsolódási pontjai címmel tartott előadást.
Részletes beszámoló: Bárka Online, 2015. március 16.
A konferencia keretében, március 12-én 11 órától intézetünk oktatója, dr. Kerekes Pál címzetes egyetemi docens az E-book előzmények az offline világból: az avantgarde művészetek könyvmegújítási kísérletei és a mai e-könyv kultúra kapcsolódási pontjai címmel tartott előadást.
Részletes beszámoló: Bárka Online, 2015. március 16.
2015. március 13., péntek
Vincze Erika újabb kiállítása Pécsett
Vincze Erika tipográfusművész Fecit című kalligráfia kiállítását - Rózsa Zoltán ügyvezető helyettes köszöntője után - dr. Kiszl Péter intézetigazgató nyitotta meg 2015. március 10-én (kedden) 17:00 órakor Pécsett, a Művészetek és Irodalom Háza Martyn Ferenc Galériájában.
A kiállítás 2015. március 31-ig látogatható, szervezője a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft.
Kapcsolódó linkek:
- Beszámoló a kiállításról
- A kiállítás ajánlója a Művészetek és Irodalom Háza oldalán
- Fotóalbum az intézmény Facebook-oldalán.
Korábbi bloghíreink:
- Vincze Erika képeket ajándékozott intézetünknek
- Vincze Erika kiállítása az Egyetemi Könyvtárban.
A kiállítás 2015. március 31-ig látogatható, szervezője a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft.
Kapcsolódó linkek:
- Beszámoló a kiállításról
- A kiállítás ajánlója a Művészetek és Irodalom Háza oldalán
- Fotóalbum az intézmény Facebook-oldalán.
Korábbi bloghíreink:
- Vincze Erika képeket ajándékozott intézetünknek
- Vincze Erika kiállítása az Egyetemi Könyvtárban.
2015. március 11., szerda
Legvégül a tópart - emlékezés egykori professzorunkra, Rózsa Györgyre
2015. március 4-én, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központban (MTAK) tartották Rózsa György és Rózsa Dávid Legvégül a tópart című kötetének bemutatóját, melyen részt vett jelenlegi és előző intézetigazgatónk, egyben doktori programvezetőnk, Kiszl Péter habilitált egyetemi docens és Sebestyén György professor emeritus.
Az MTAK és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Könyvtár gondozásában megjelent kötetet szerzőként Rózsa Dávid, könyvtártudományi doktori programunk másodéves hallgatója, a KSH Könyvtár főigazgató-helyettese ajánlotta a megjelentek figyelmébe.
A nemzetközileg is ismert és elismert, 2005-ben elhunyt könyvtáros és könyvtártudós Rózsa György hosszú évekig állt az MTA Könyvtára élén, de vezette az ENSZ genfi könyvtárát is.
Intézetünkhöz, tanszékünkhöz sok szálon kötődött: oktatott az egyetemi szintű könyvtárosképzésben és doktori programunkon, nálunk nyert címzetes egyetemi tanári kinevezést. Rózsa György elévülhetetlen érdemeket szerzett az MTA Tudományos Minősítő Bizottságában a könyvtártudomány elismertetése érdekében, így nagy hatással bírt az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskolája keretében ma is működő, hazánkban egyedülálló könyvtártudományi doktori program létrehozására. A doktori program alapító tagjaként hirdetett Információ és társadalom kurzusa nélkülözhetetlen szerepet játszott az akkreditációban, majd a színvonalas működésben. Utolsó éveiben is rendkívül aktív munkakapcsolatot ápoltunk Rózsa professzorral, aki Kiszl Péter Üzleti információ, céginformációs és a könyvtárak című, 2005-ben kiadott kötetének előszavában is kifejtette a könyvtárügy és a gazdasági élet egymásrautaltságát, az információgazdálkodás jelentőségét, kijelölve a legfontosabb kutatási irányokat.
Kapcsolódó publikációk:
Rózsa György: Felhívás keringőre, avagy a könyvtári-információs tudományok a tudományos minősítésben = TMT. 1986. 2. sz.
Rózsa György: A könyvtárosok kandidatúrájától a PhD-ig, avagy a „Felhívás keringőre”-től a „mi lesz ezután”-ig. = TMT. 2001. 3. sz.
Sebestyén György: Könyvtártudományi és informatikai PhD-képzés az Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtártudományi-informatikai tanszékén – Múlt és jelen. = TMT. 2004. 11. sz.
Rózsa Györgyről a Wikipédián
Az MTAK és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Könyvtár gondozásában megjelent kötetet szerzőként Rózsa Dávid, könyvtártudományi doktori programunk másodéves hallgatója, a KSH Könyvtár főigazgató-helyettese ajánlotta a megjelentek figyelmébe.
A nemzetközileg is ismert és elismert, 2005-ben elhunyt könyvtáros és könyvtártudós Rózsa György hosszú évekig állt az MTA Könyvtára élén, de vezette az ENSZ genfi könyvtárát is.
Intézetünkhöz, tanszékünkhöz sok szálon kötődött: oktatott az egyetemi szintű könyvtárosképzésben és doktori programunkon, nálunk nyert címzetes egyetemi tanári kinevezést. Rózsa György elévülhetetlen érdemeket szerzett az MTA Tudományos Minősítő Bizottságában a könyvtártudomány elismertetése érdekében, így nagy hatással bírt az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskolája keretében ma is működő, hazánkban egyedülálló könyvtártudományi doktori program létrehozására. A doktori program alapító tagjaként hirdetett Információ és társadalom kurzusa nélkülözhetetlen szerepet játszott az akkreditációban, majd a színvonalas működésben. Utolsó éveiben is rendkívül aktív munkakapcsolatot ápoltunk Rózsa professzorral, aki Kiszl Péter Üzleti információ, céginformációs és a könyvtárak című, 2005-ben kiadott kötetének előszavában is kifejtette a könyvtárügy és a gazdasági élet egymásrautaltságát, az információgazdálkodás jelentőségét, kijelölve a legfontosabb kutatási irányokat.
Kapcsolódó publikációk:
Rózsa György: Felhívás keringőre, avagy a könyvtári-információs tudományok a tudományos minősítésben = TMT. 1986. 2. sz.
Rózsa György: A könyvtárosok kandidatúrájától a PhD-ig, avagy a „Felhívás keringőre”-től a „mi lesz ezután”-ig. = TMT. 2001. 3. sz.
Sebestyén György: Könyvtártudományi és informatikai PhD-képzés az Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtártudományi-informatikai tanszékén – Múlt és jelen. = TMT. 2004. 11. sz.
Rózsa Györgyről a Wikipédián
2015. március 10., kedd
Az elektronikus könyvről - oktatáson innen és túl
Figyelmükbe ajánljuk az Iskolakultúra szakfolyóirat 2015. évi 3. számában (56-71. p.) Kerekes Pál és Kiszl Péter legújabb,
Az elektronikus könyvről - oktatáson innen és túl címmel megjelent publikációját.
- Tartalomjegyzék
- A közlemény teljes szövege
Az elektronikus könyvről - oktatáson innen és túl címmel megjelent publikációját.
- Tartalomjegyzék
- A közlemény teljes szövege
2015. március 9., hétfő
Könyvtártörténet-írásunk az 1945 utáni korszakról - Meghívó
Az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézete és
Könyvtártudományi doktori programja, valamint a
Magyar Könyvtárosok
Egyesülete Társadalomtudományi Szekciója
szeretettel várja az
érdeklődőket
KÖNYVTÁRTÖRTÉNET-ÍRÁSUNK AZ 1945 UTÁNI KORSZAKRÓL:
KORÁBBI ÉS MOSTANI
MUNKÁLATOK
című tudományos rendezvényére.
Időpont: 2015. március 23. (hétfő) 14:00
Helyszín: ELTE BTK Kovács Máté terem
(1088 Budapest, Múzeum krt. 6-8. mfszt. 34.)
PROGRAM
14:00 – 14:20 A könyvtártörténet-írás fontosságáról
Dr. habil. Kiszl Péter intézetigazgató és doktori programvezető
(ELTE BTK KITI)
14:20 – 14:40 Könyv és könyvtár a magyar társadalom életében 1945-1970:
Újabb adatok Kovács Máté nagy vállalkozásának harmadik kötetéről
Dr. Kovács Ilona ny. osztályvezető
(Országos Széchényi Könyvtár)
14:40 – 15:00 Új munka indult:
A magyarországi könyvtárügy története a Rákosi-korszakban 1945-1956
Dr. Sonnevend Péter ny. könyvtárigazgató és ny. tanszékvezető főiskolai tanár
(Kaposvári Egyetem)
15:00 – 15:20 Személyi tisztogatások a könyvtárakban 1945-46-ban:
Igazolóbizottsági eljárások és B-listázás
Pogány György ny. könyvtárigazgató
(Kármán József Városi Könyvtár, Pilis)
15:20 – 15:40 Két világ határán:
Pillanatfelvétel a szabadművelődési Új Szántás folyóirat (1947-1948) könyvtári mondanivalójáról
Dr. Sonnevend Péter ny. könyvtárigazgató és ny. tanszékvezető főiskolai tanár
(Kaposvári Egyetem)
15:40 – 16:00 Kérdések, hozzászólások
A projektről előzetesen az alábbi tanulmányban olvashatnak: Sonnevend Péter: Terv és remény. A magyarországi könyvtárügy története a Rákosi-korszakban (1945-1956). Könyv, könyvtár, könyvtáros. 2014. (23. évf.) 7. sz. 7-14. p.
A rendezvény nyilvános, de előzetes regisztrációhoz kötött:
regisztráció - nyomtatható meghívó
*
Beszámoló az eseményen elhangzottakról - képek - letölthető prezentáció
regisztráció - nyomtatható meghívó
*
Beszámoló az eseményen elhangzottakról - képek - letölthető prezentáció
2015. március 8., vasárnap
Könyv örökbefogadás az Egyetemi Könyvtárban
Szíves figyelmükbe ajánljuk az ELTE Egyetemi Könyvtár és az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány könyv örökbefogadási programját - 2015. március 14.én, intézetvezetőnk, Dr. Kiszl Péter és kollégánk, Dr. Bibor Máté közreműködésével:
11.00 A megjelenteket üdvözli Kálóczi Katalin, az ELTE Egyetemi Könyvtár főigazgatója és Dr. Kiszl Péter, az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány elnöke
11.15-12.00 Dr. Knapp Éva: Az ELTE Egyetemi Könyvtár ősállományának tizenkét örökbe fogadható kötete
13.00-13.50 Dr. Bibor Máté: Középkori és kora újkori természettudományos könyvek az Egyetemi Könyvtárban
- A restaurátor műhely bemutatása. Csoportok indulnak: 11.15-12.00, 12.10-12.50, 13.00-13.50 Szalaváry Miklós könyvrestaurátor vezetésével
- Barangolások a könyvtár épületében – könyvtár- és épülettörténeti séta. Csoportok indulnak: 12.10-12.50,13.00-13.50 Széles Ágnes és Dr. Bibor Máté vezetésével.
14.00-15.00 „Grunting Pig” Pribojszki Mátyás, szájharmonikás, zeneszerző, énekes és Szász Ferenc, gitáros, énekes koncertje.
A rendezvényen való részvétel ingyenes! Helyszín: ELTE Egyetemi Könyvtár, 1053 Budapest, Ferenciek tere 6. - A rendezvény az EKSz oldalán - bővebben az örökbefogadás programról.
Kérjük, regisztráljon a csoportos programokra 2015. március 12-éig : regisztráció
11.00 A megjelenteket üdvözli Kálóczi Katalin, az ELTE Egyetemi Könyvtár főigazgatója és Dr. Kiszl Péter, az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány elnöke
11.15-12.00 Dr. Knapp Éva: Az ELTE Egyetemi Könyvtár ősállományának tizenkét örökbe fogadható kötete
13.00-13.50 Dr. Bibor Máté: Középkori és kora újkori természettudományos könyvek az Egyetemi Könyvtárban
- A restaurátor műhely bemutatása. Csoportok indulnak: 11.15-12.00, 12.10-12.50, 13.00-13.50 Szalaváry Miklós könyvrestaurátor vezetésével
- Barangolások a könyvtár épületében – könyvtár- és épülettörténeti séta. Csoportok indulnak: 12.10-12.50,13.00-13.50 Széles Ágnes és Dr. Bibor Máté vezetésével.
14.00-15.00 „Grunting Pig” Pribojszki Mátyás, szájharmonikás, zeneszerző, énekes és Szász Ferenc, gitáros, énekes koncertje.
A rendezvényen való részvétel ingyenes! Helyszín: ELTE Egyetemi Könyvtár, 1053 Budapest, Ferenciek tere 6. - A rendezvény az EKSz oldalán - bővebben az örökbefogadás programról.
Kérjük, regisztráljon a csoportos programokra 2015. március 12-éig : regisztráció
2015. március 7., szombat
ELTE-LIS jelentkezési statisztika - 2015.
A felvi.hu 2015. tavaszi felvételi adatai alapján összeállította:
Boda Gáborné dr. Köntös Nelli egyetemi tanársegéd.
Boda Gáborné dr. Köntös Nelli egyetemi tanársegéd.
Kattintson a grafikonokra a teljes méret megnyitásához (új ablakban).
Statisztikák: szakirányválaszték | keretszámok | költségtérítés | jelentkezés | felvétel | korábbi évek statisztikái
BA - első helyes jelentkezések intézmény szerinti megoszlása:
2015. március 3., kedd
Digital Library 2015 - PhD-hallgatóknak
Doktoranduszok figyelmébe!
2015. március 5-én (csütörtökön) 16:00 órakor a 6-os tanteremben a Digital Library 2015 konferencián (2015. április 21-23., Jasná, Szlovákia) való térítésmentes PhD-hallgatói részvétel feltételeinek ismertetésére kerül sor.
Szeretettel várjuk Önöket!
2015. március 5-én (csütörtökön) 16:00 órakor a 6-os tanteremben a Digital Library 2015 konferencián (2015. április 21-23., Jasná, Szlovákia) való térítésmentes PhD-hallgatói részvétel feltételeinek ismertetésére kerül sor.
Szeretettel várjuk Önöket!
2015. március 1., vasárnap
Együttműködési megállapodás a KSH Könyvtárral
2015. február 27-én szakmai együttműködési megállapodást írt alá Fülöp Ágnes, a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) Könyvtár főigazgatója, valamint dr. Kiszl Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Könyvtár- és Információtudományi Intézetének (ELTE BTK KITI) igazgatója.
Az együttműködés célja, hogy a felek elméleti és gyakorlati tudásbázisukat, kapcsolatrendszerüket közös szakmai céljaik - a szakkönyvtári tevékenység bemutatása és népszerűsítése, a KSH Könyvtár szellemi kapacitásainak, forrásainak, adattárainak a felsőoktatásban történő hasznosítása, az ELTE BTK KITI hallgatóinak gyakorlati tapasztalatszerzése és munkaerő-piaci bekapcsolódásának segítése, illetve a szakmai kooperáció, különösen tudományos rendezvények és publikációs fórumok szervezése - érdekében együttesen mozgósítsák.
Az együttműködés célja, hogy a felek elméleti és gyakorlati tudásbázisukat, kapcsolatrendszerüket közös szakmai céljaik - a szakkönyvtári tevékenység bemutatása és népszerűsítése, a KSH Könyvtár szellemi kapacitásainak, forrásainak, adattárainak a felsőoktatásban történő hasznosítása, az ELTE BTK KITI hallgatóinak gyakorlati tapasztalatszerzése és munkaerő-piaci bekapcsolódásának segítése, illetve a szakmai kooperáció, különösen tudományos rendezvények és publikációs fórumok szervezése - érdekében együttesen mozgósítsák.
A számos területre kiterjedő megállapodás értelmében az ELTE BTK KITI oktatói mellett hallgatói is nemcsak ingyenesen válthatnak kölcsönzést lehetővé tevő éves olvasójegyet a KSH Könyvtárba, ahol első évfolyamos hallgatóként szervezett látogatás alkalmával, majd választásuk szerint akár szakmai gyakornokként ismerkedhetnek meg a statisztikai és társadalomtudományi szakkönyvtár munkájával, de folyamatos konzultációs lehetőséget kaphatnak szak- és tudományos diákköri dolgozatok, pályamunkák elkészítéséhez is.
Képek az eseményről |
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Honlapunkon: Felvételi! | Oktatás | Oktatók | Történet | Könyvtár | Elérhetőség | Galéria