Könyvtártörténet-írásunk az 1945 utáni korszakról

Nagy érdeklődés kísérte a Könyvtártörténet-írásunk az 1945 utáni korszakról: korábbi és mostani munkálatok című tudományos rendezvényt, melyet a Könyvtár- és Információtudományi Intézet és Könyvtártudományi doktori program, valamint a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Társadalomtudományi Szekciója szervezett 2015. március 23-án az ELTE BTK Kovács Máté-termében.
Kiszl Péter nyitó előadásában kiemelte, hogy a könyv-, könyvtár- és sajtótörténet kutatása és oktatása szerves egységben jelentkezik az intézet törekvéseiben. Emlékeztetett a tudós elődök: Kovács Máté, Fülöp Géza, Voit Krisztina és mások munkásságára, majd tájékoztatott az ELTE könyvtáros-képzésében újra meginduló könyvtörténet specializációról. A történeti alapkutatások folytatása szélesebb körű szakmai együttműködést igényel, ezt felismerve – a mesterszakos és doktorandusz-hallgatókat is bevonva – kapcsolódott be a Könyvtár- és Információtudományi Intézet A magyarországi könyvtárügy története a Rákosi-korszakban 1945 - 1956 munkacímű kötet készítésének háttérmunkálataiba.

Ezután Sonnevend Péter projektvezető tárta fel a tavaly elindult munkát, melyben jeles kutatók – Gáborjáni Szabó Botond, Kégli Ferenc, Pogányné Rózsa Gabriella, Pogány György és Varga Katalin – vállaltak önkéntes és önfeláldozó szerepet. Külön kiemelte, hogy a korszak a korabeli publikus dokumentumokból alig ismerhető meg érdemben, hisz egyre növekvő mértékben, végül már mindent eluralt az orwelli „kettős beszéd”. Ezért alapvető fontosságú a levéltári kutatás. A tervezett kötet arányaiban eltér a korábbi, Kovács Máté által fémjelzett kötetektől, mivel a feldolgozás kap meghatározó szerepet. Szeretnének a szakmai felsőoktatás – és minden érdeklődő – számára jól használható (monografikus feldolgozás + szövegek + bibliográfia, kronológia, mutatók) művet készíteni. A korabeli szövegek vonatkozásában főként a levéltári dokumentumból kívánnak meríteni. Az előadás honlapunkról letölthető ppt-változata az érdeklődőknek további információkat nyújt a kötet tervezett tagolásáról és a projekt (optimális) időbeli folyamatáról.
Kovács Ilona ismertette a hatvanas években készült harmadik kötet – A könyv és könyvtár a magyar társadalom életében 1945-től napjainkig – közelmúltban megtalált anyagát, illetve Kovács Máté törekvését e kötet megjelentetésére. Az előadás hamarosan olvasható lesz a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros hasábjain, míg a Kovács Máté Alapítvány kuratóriuma arra készül, hogy a fennmaradt anyagot digitális formában (MEK) hozzáférhetővé tegye (ld. erről az Alapítvány kuratóriumának 2015. március 4-i üléséről közzétett, az interneten elérhető jegyzőkönyvet).
Pogány György előadása - Személyi tisztogatások a könyvtárakban 1945-46-ban: Igazolóbizottsági eljárások és B-listázás – fokozott érdeklődést váltott ki, tekintve, hogy a diktatúrák könyvtárügyében szervesen kapcsolódott össze az állomány és a személyzet purifikálása. Az előadást a Könyvtári Figyelő kívánja publikálni.
Sonnevend Péter a Pillanatfelvétel a szabadművelődési Új Szántás folyóirat (1947-1948) könyvtári mondanivalójáról című prezentációjában a politika- és a sajtótörténet metszőpontjában kívánta érzékeltetni az átmeneti korban egyetlen olyan orgánum működését, mely könyvtári tematikát is visszatérően vállalt. (A későbbiekben az ő dolgozata is publikálásra kerül.)
Programon kívüli ráadásként Kégli Ferenc tette nyilvánossá a projekthez kapcsolódó jelentős szakbibliográfiai összeállítást (korabeli publikációk és feldolgozások).

Az eseményről a szaksajtóban:
Bella Katalin: Könyvtártörténet-írásunk az 1945 utáni korszakról. Konferencia az ELTE BTK-n. = Könyvtári levelező/lap. 27. évf. 2015. 27. évf. 4. sz. 3-8. p.

Képek az eseményről