Vendégünk volt Dr. Perger Péter

Tájékoztatás és információforrások kurzusunk keretében április 25-én és május 5-én Dr. Perger Péter nyomdásztörténész A magyar nemzeti bibliográfia és a Régi Magyarországi Nyomtatványok 1800-ig - A retrospektív magyar nemzeti bibliográfiai rendszer című vendégelőadását hallgathatták meg másodéves nappali, illetve levelező képzésben résztvevő hallgatóink. A kurzus keretében részletesen foglalkozunk a nemzeti bibliográfia kialakulásának történetével, fogalmával, gyűjtőkörével, funkcióival és ezek változásaival és kihívásaival.

Az OSZK kutatójának részletes és átfogó előadásában teljes képet kaphattunk a magyarországi retrospektív nemzeti bibliográfia történetéről és jövőbeni terveiről, rápillanthattunk annak a hazai kultúrára és tudományosságra gyakorolt hatására, továbbá megismerhettük a hamarosan kiadásra kerülő Régi Magyarországi Nyomtatványok 5. kötetét.

- Fényképek (A felvételeket Radó Rita készítette)

Vendégünk volt Szovák Márton

A Nyitott Napok 2023. tavaszi szemeszterének utolsó délutánjára május 10-én került sor. Bibor Máté betegsége miatt a házigazda szerepét Barátné Hajdu Ágnes vállalta, így ő mutatta be az előadót. Szovák Márton, az OSZK Régi Nyomtatványok Tárának munkatársa röviden ismertette a nemzeti könyvtár régikönyv-gyűjteményének kialakulását, és közben állományrészenként kiemelt néhány különlegesebb nyomtatványt. Ezt követően áttekintette a katalógusokat, és ennek kapcsán összefoglalta a digitális katalogizálás lépéseit, a nyomtatott katalógusok adatait autopsziával kiegészítő feltárást. A digitális szolgáltatásokhoz kapcsolódva bemutatta az OSZK korszerű tartalomszolgáltatásai közül a Régi Ritka felületet (RR).

A Tár újdonságai közül kiemelte a legutóbbi gyarapodást, az  1681-es királyné-koronázásról tudósító röplapot, amelynek digitális másolata rövidesen ennek a különleges média- és kultúrtörténeti dokumentumtípusnak a többi darabjával együtt a RR tartalomszolgáltatásban is elérhető lesz.

További „belső” újdonságként említette az antikva-állomány feltárása során leírt ex libriseket és nyomtatványtöredékeket. Utóbbiak közül részletesen bemutatta az Apponyi-gyűjtemény egyik kötetének borításaként fennmaradt ősnyomtatvány-töredéket, amely Peter Schöffer nyomdájában készült 1470-ben pergamenre, valamint az ehhez kapcsolódó könyvtörténeti megfigyeléseket.

- A "Régi Ritka" felület LINK https://regiritka.oszk.hu

- Fényképek  az eseményről (a képeket Barátné Hajdu Ágnes készítette).

- Képek és beszámolók a Nyitott Napok korábbi alkalmairól.

Vendégünk volt Orbán Áron

A Nyitott Napok 2023. tavaszi szemeszterének második délutánjára április 26-án került sor. Vendégünk, Orbán Áron, a Tokaj-Hegyalja Egyetem tudományos főmunkatársa, előadásában áttekintést nyújtott Carolus Clusius (Charles de L’Écluses, 1526--1609), az elsősorban botanikusként ismert németalföldi tudós magyarországi kapcsolatairól és tevékenységéről, valamint rámutatott a kutatásban eddig tisztázatlan kérdésekre, elhanyagolt területekre. Batthyány Boldizsárral való, viszonylag jól ismert barátságán túl Clusius gyümölcsöző kapcsolatban állt Nicasius Ellebodiussal, Georg Purkircherrel, Istvánffy Miklóssal és Claude Roussellel is.

A szűkebb értelemben vett botanikán túl még legalább három olyan tudományterület van, amelyek tekintetében a Magyarországon gyűjtött anyag különösen jelentős a németalföldi tudós életművében. A Clusius-kódex számos „pannóniai” gomba akvarelljét tartalmazza, magyarországi segítőktől származó jegyzetekkel, a Fungorum… brevis historia pedig az első nyomtatásban megjelent szöveg Európában, amely egy összefüggő terület gombáit mutatja be. E két forrás keletkezésének és összefüggésének számos máig megoldatlan kérdése van.

Arra, hogy Clusius a nem organikus természeti tárgyak (fémek és ásványok, különös alakú kövek és fosszíliák, orvosi föld) iránt is érdeklődött, jó példa a több levelében előforduló „Szent László pénze” nevű kövület. A németalföldi tudós epigráfiai tevékenysége is rendkívül jelentős, többek közt nyugat-magyarországi és erdélyi feliratokat is gyűjtött. A magyarországi kultúrjavak, illetve a róluk szóló ismeretek Nyugatra való közvetítésében Clusius minden bizonnyal az eddig ismertnél nagyobb szerepet játszott.

- Fényképek az előadásról (Bibor Máté felvételei)
- Képek és beszámolók a Nyitott Napok előadássorozat korábbi alkalmairól

Ismét vendégünk volt Bíró Gyöngyi

A Nyitott Napok 2023. tavaszi szemeszterének első délutánjára március 22-én került sor. Vendégünk, Bíró Gyöngyi, a Ráday Könyvtár régikönyves munkatársa már másodízben szerepelt a Nyitott Napokon. Zsámboky János fiának ismeretlen album amicoruma c. előadásában elmondta, hogy a nemrégiben felfedezett dokumentum tulajdonosának nevét csak azért ismeri a modernkori európai könyvtörténetírás, mert humanista tudós édesapjának végrendelete szerint ő örökölte volna annak híres gyűjteményét. Az idősebb Zsámboky János (Nagyszombat, 1531. jún. 1. – Bécs, 1584. jún. 13.) elsőszülött fiának életútjáról ezen kívül alig tudunk valamit. Édesapja egyszer sem említi leveleiben Johannt, így csak annyi ismert, hogy Christina Egererrel kötött házasságából született. (Az esküvőre Bécsben került sor 1567. aug. 4-én). A tudós később írt ugyan a fia két tanulótársáról egy-egy bécsi levelében (1578. júl. 29.; 1583. febr. 4.), de nem jegyezte föl az iskola (vagy iskolák) nevét, helyszínét.

Az adathiány miatt különösen érdekesek az előadásban bemutatott album amicorum ('barátok albuma', azaz emlékkönyv) bécsi és strasbourgi bejegyzései, amelyek Johannak az apja halála utáni életéről mesélnek. Ezek szerint legalább három alkalommal töltött rövidebb-hosszabb időt a városban (1585, 1586, 1594), azonban az Akadémia rektorának és más neves tanárainak bejegyzései ellenére sem lehetünk biztosak abban, hogy ott tanult tovább. Nem maradt fenn ugyanis az Akadémia 1621 előtti diákjainak anyakönyve, és jelenleg nem ismerünk Johann tanulmányaival kapcsolatos egyetlen ott megjelent nyomtatványt sem. Életének későbbi részéről és haláláról további bécsi levéltári kutatások árulhatnak el részleteket.

A fényképeket Dari Nikolett készítette 

A Ráday Könyvtár honlapja

Eredményesen zárult a KIFÜ és az EOSC együttműködésével szervezett mesterszakos kurzusunk

Eredményesen zárult a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) és a European Open Science Cloud (EOSC) együttműködésével megvalósult Nyílt tudományos ismeretek mesterszakos kurzusunk. Lencsés Ákos, a KIFÜ munkatársának vezetésével tartott előadássorozat a „hagyományos” publikálási modell egyes lépései után a 21. században egyre jobban előtérbe kerülő nyílt tudományos modell lehetőségeit ismertette. A hallgatókkal áttekintették a legfontosabb kutatásértékelési szempontokat, illetve pályázati követelményeket, valamint a nyílt tudományos paradigmához kapcsolódó platformokat, amelyek segítik a kutatók munkáját.

Köszönjük a KIFÜ és az EOSC felajánlását!

Ismét vendégünk volt Gábor Csilla

Másodszor tartott előadást a Nyitott Napokon Gábor Csilla (az elsőre 2016. szeptember 21-én került sor). A kolozsvári BBTE professzora, az MTA külső tagja a mártíriumhoz való viszonyulás történeti alakulásának horizontjában vizsgálta a katolikus megújulás néhány hagiográfiai szövegét. A kora újkori mártíriumfelfogásról Pázmány Péter Kalauzát idézve elmondta, hogy az teológiai és polemikus megalapozottságú: a vértanúk kultusza a vera Ecclesia eszméjét hivatott igazolni, és erkölcsnevelő szerepe van a hívő közösség számára; ennek megfelelően amikor a kora újkori katolikus egyház a mártírokra emlékezik, valójában Isten bennük megnyilvánuló rendkívüli kegyelmét ünnepli.

Az elemzés forrásanyagát Illyés András ötrészes legendakompilációjának (A keresztyéni életnek példája avagy tüköre) 3. és részben 5. része képezte. Előbbiek főként késő antik vértanúk történeteit tartalmazzák, néhány középkori kivétellel: ezek Szent Gellért, Adalbert és Canterbury Tamás; utóbbiak a női szentek történetei közül a vértanúéletrajzok. Az elemzés megmutatta, hogy e történetek egyrészt a reformáció előtti hagyományt elevenítik fel és aktualizálják, ugyanakkor nagy figyelmet fordítanak a történeti-politikai részletekre (gyakran nem hagiográfiai, hanem históriai forrásokat használnak), és úgy mutatják be főhőseik élettörténetét és vértanúságát mint az igaz hit identitásképző történeteit. Emellett pedig nem elhanyagolható a történetek delektációs jellege sem.

- Gábor Csilla a BBTE honlapján
- Gábor Csilla az MTA honlapján

- Fényképek az előadásról (Bibor Máté felvételei)
- Képek és beszámolók a Nyitott Napok előadássorozat korábbi alkalmairól

S. Sárdi Margit ismét a Nyitott Napokon

A Nyitott Napok 2022. őszi szemeszterének második délutánjára október 19-én került sor. Vendégünk, a Nyitott Napok népszerű, immáron hetedszer visszatérő előadója S. Sárdi Margit volt. Az ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszékének nyugdíjas docense Kolozsvártól Velencéig: Id. Pákei Lajos útinaplója, 1831. című előadásában elmondta, hogy számos kora újkori magyarországi és erdélyi főúri ifjúról tudjuk, hogy tanulmányai végeztével nagyobb európai utazáson vett részt, a 19. században azonban a közbiztonság, a közlekedés és a logisztika annyit javult és fejlődött, hogy a kisebb jövedelmű, alacsonyabb társadalmi állású fiatalok számára is lehetővé vált az utazás. 1830-ban egy fiatal értelmiségi társaság elhatározta, hogy Kolozsvárról közös kocsival elutaznak Pesten, Pozsonyon át Bécsbe és Velencébe. A társaság tagja volt az erdélyi főkormányszék fiatal tisztviselője, Pákei Lajos: még csak 22 éves, de tudásra, élményekre vágyó, a szolgálat iránt elkötelezett ifjú.

A naplónak két autográf példánya van, a MNL Országos Levéltárban és – az Erdélyi Múzeum Egyesület révén – a kolozsvári Biblioteca Centrală Universitară „Lucian Blaga” kézirattárában. A naplóíró a szöveget az úti jegyzetek alapján, hazatérve tisztázta le (vagy alkotta meg), az elöljáró szót [1831.] május 1-jén, Kolozsvárt dátumozta. Az egész napló gondos, kiegyensúlyozott, tiszta írással készült, javítás, kiegészítés alig fordul elő benne, hiba is kevés akad.

Mindössze egyszer látjuk nyomát annak, hogy Pákei útikönyvet használt: amikor betegsége miatt egy ideig meg volt fosztva a városnézés és ismerkedés élményétől. Máskor leginkább helybeliektől és ismerősöktől szerezte be a tájakról és városokról a tudnivalókat, feltűnően szívesen ismerkedett meg idegenekkel.

Pákei tapasztalatlan, naív, érzelmes ifjú volt, talán nem is tökéletes egészségű, így szüksége volt némi bátorságra ahhoz, hogy erre az útra vállalkozzék, de tudásvágya győzött. Az utazás során szinte mindvégig a lelkesedés, az áhítat érzelmei töltik el. A kielégíthetetlen tudásvágy arra vezeti, hogy minden képtárat, természettudományi gyűjteményt és színházi előadást megtekintsen.

Nagy erőssége az írásnak a látványok festése. Pákeit megérintette a szentimentalizmus természetkultusza, gyönyörködik a természeti tájban, s elragadtatása költői nyelven szólal meg. Eszméit a kormányzat iránti feltétlen odaadás jellemzi, valamennyi Habsburg-uralkodó nevét a legnagyobb elismeréssel említi. Eszménye a modern, sakktáblaszerű utcákba rendezett, lehetőség szerint egyformára épített házakból álló város, amelynek biztonságos voltát kaszárnya és kórház biztosítja. Becsüli a barokk és a klasszicista stílust, a gótikustól azonban idegenkedik. Lelkes, de némiképp provinciális ízlésű műértő. Számára a tökéletes természethűség, ill. a bőség és fényűzés egyben a művésziséget is jelenti.

Mindezekkel együtt az útinapló nemcsak egyedülálló emléke a reformkort közvetlenül megelőző időszaknak, a szerényebb lehetőségű, hivatalviselő nemesi réteg szemléletének, hanem élvezetes, olykor megható olvasmány is.

- Fényképek az előadásról (Bibor Máté felvételei)

- Képek és beszámolók a Nyitott Napok előadássorozat korábbi alkalmairól

Vendégünk volt Pegán Anita

A Nyitott Napok 2022. őszi sorozatának első előadására szeptember 28-án került sor. Pegán Anita, a Cambridge University Press & Assessment munkatársa, a Karrierlehetőségek informatikus könyvtáros diplomával – angliai kitekintéssel című előadásában a magyarországi könyvtáros képzés rövid történetének ismertetése és a jelenlegi képzések bemutatása során képet adott a képzés során megszerezhető készségekről és ismeretekről is. Rámutatott ezek sokféleségére és transzferálhatóságára, amely lehetőséget ad a diploma megszerzése után a könyvtáros munkakör mellett (vagy helyett) attól egészen különböző munkakörök betöltésére is. Pegán Anita betekintést nyújtott a Cambridge University Press & Assessment-ben betöltött munkakörébe, élő példát mutatva egy informatikus könyvtáros készségeinek felhasználhatóságára egy nem könyvtáros munkakörben. Az előadó röviden áttekintette az angliai könyvtárak helyzetét, valamint az ottani könyvtárosképzés és az angliai munkakeresés jellemzőit is.

- Pegán Anita honlapja: https://pegananita.wordpress.com/ Instagram: @pegananita

- A Cambridge University Press & Assessment honlapja

- Képek az előadásról galériánkban
- Az eseménysorozat honlapja
- Beszámolók és képek a Nyitott Napok korábbi előadásairól blogunkban

Thaiföldi vendégek Intézetünkben

Intézetünk Erasmus+ ICM partnere, a bangkoki Sukhothai Thammathirat Open University két oktatója, Namtip Wipawin és Songlak Sakulwichintsintu látogatott május 2. és 16. között hozzánk. A program keretében előadást tartottak a nálunk tanuló görög ERASMUS diákoknak Archives in Thailand és Knowledge-Based Chatbot címmel; valamint többek között meglátogatták az ELTE Egyetemi Könyvtárat, a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárát, a Fővárosi Levéltárat, az Állambiztonsági Szolgáltatok Történeti Levéltárát, és az Országgyűlési Könyvtárat. Namtip Wipawin előadást tartott Könyvtári és tájékoztatási szolgáltatások a COVID-19 járvány előtt, alatt és után a thai könyvtárakban címmel a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Új utak a COVID 19 idején és azt követően. Szakmai kompetenciáink átalakulása című nemzetközi tudományos konferenciáján 2022. május 11-én.

A két oktató kollégához csatlakozott Phachaya Chaiwchan PhD hallgató, aki ugyanezen keretprogram keretén belül Intézetünkben folytatta kutatásait az 2021/2022-es tanév második szemeszterében.

- Csoportkép

Vendégünk volt Hende Fanni

A Nyitott Napok 2022. tavaszi sorozatának utolsó délutánjára május 4-én került sor. Hende Fanni, az MTA–OSZK Res Libraria Hungariae Kutatócsoport Fragmenta Codicum Műhely, ELKH tudományos munkatársa Könyvkötésként és iratborítóként fennmaradt kódextöredékek című előadásában a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ fragmentumgyűjteményeinek kialakulását és közelmúltban feldolgozott állományrészeit mutatta be. A feltáró munka tanulságait számbavéve elmondta, hogy a töredékkutatás eredményei a középkori magyarországi könyvkultúra, művelődéstörténet, liturgia- és zenetörténet mélyebb megismeréséhez járulnak hozzá. Ugyanakkor a könyvtárak, levéltárak nem csak magyarországi provenienciájú fragmentumokat őriznek, a külföldi eredetűeket a kutatás során el kell választani a hazai töredékállománytól.
Az Országos Levéltár Mohács előtti Gyűjteményében Q 406 jelzeten őrzött fragmentumok a középkori Magyar Királyság területén készültek vagy voltak használatban, és helyben váltak iratborítóvá is, ezek alapján releváns adalékokat nyerhetnek a feljebb felsorolt tudományterületek magyar kutatói.

Hende Fanni a külföldi provenienciájú töredékek mintapéldájaként mutatta be az Akadémiai Könyvtár Kézirattárához tartozó fragmentumgyűjteményből az ősnyomtatványokról restaurálás során lefejtett töredékeket, amelyeknek őrzőkönyvei többnyire a 19. századi nemesi könyvgyűjtéseknek köszönhetően kerültek Magyarországra. Így ezek a fragmentumok inkább a nemzetközi kutatás figyelmére számíthatnak, ebből a megfontolásból a feltárt anyag leírásai – a digitális másolatokkal együtt – a Fragmentarium-adatbázisba is felkerültek.

- A Fragmenta Codicum Műhely honlapja
- Hende Fanni tanulmánya az Országos Levéltár kódextöredékeiről
- Hende Fanni tanulmánya az Akadémiai Könyvtár kódextöredékeiről
- Az Akadémia Könyvtár töredékeinek leírásai a Fragmentarium-adatbázisban
- Fényképek az eseményről (Dari Nikolett felvételei)
- Az eseménysorozat honlapja
- Beszámolók és képek a Nyitott Napok korábbi előadásairól blogunkban

Vendégünk volt Szende Katalin

A Nyitott Napok 2022. tavaszi sorozatának második délutánjára április 20-án került sor. Szende Katalin, a Közép-európai Egyetem Középkortudományi Tanszékének professzora Írás a városban: Autonómia, érdekképviselet és az új médiumok térhódítása a középkori Magyarország királyi városaiban című előadásában információtörténeti megközelítésben mutatta be a középkori magyarországi városok írásbeliségét, elsősorban annak közhitelű, hivatali ügyintézéssel kapcsolatos vonulatát. Kiemelte, hogy a középkori városok kialakulásakor korántsem volt természetes, hogy az írást mint a kommunikáció hiteles és megbízható formáját a városokban elfogadják, és a város által kibocsátott iratoknak az uralkodók, a nemesek és az egyháziak is hitelt adnak.
Az első elnyert és gondosan megőrzött királyi kiváltságlevéltől a városi közösség által berendezett és fenntartott levéltárig vezető út legfőbb jellemzője a fokozatosság volt. Az előadás ennek hét lépésén vezetett végig: a városi autonómia megszerzésétől a közhitelű városi pecsét készíttetésén, a közösség oklevéladó tevékenységének megindulásán, hivatásos jegyző (notarius) alkalmazásán át a városi könyvek bevezetéséig, a népnyelvű írásbeliség megjelenéséig és a városi levéltár kialakulásáig. A lépések mindegyikében az írásbeliség térhódításának, az írás iránti bizalomnak egyre magasabb szintjét figyelhetjük meg.
A magyar királyi városok iratanyagából válogatott példák választ kerestek arra, hogyan történt az információ rögzítése, továbbítása és felhasználása a városi közösség fenntartása és (ön)igazgatása érdekében; továbbá hogy mikor, kik, milyen okból és milyen célra őrizték meg és kereshették vissza a közösség által tárolt információt. Az előadó az is kiemelte, hogy a jegyzők szellemi hozadéka és a városi önigazgatás politikai jelentősége mellett az anyagi kultúra egyes elemei (például a pecsét mint sokszorosított ábrázolás, vagy a papír mint írófelület megjelenése) is aktívan befolyásolták az írásbeliség alakulását és társadalmi elfogadását.

- Az előadásról az ELTE BTK Médiaműhely és Vajda Fruzsina felvételt készített, ennek szerkesztett változata megtekinthető az ELTE Bölcsészettudományi Kar youtube-csatornáján

- Az eseménysorozat honlapja
- Beszámolók és képek a Nyitott Napok korábbi előadásairól blogunkban

Vendégünk volt Pintér-Tót Barbara

A Nyitott Napok 2022. tavaszi sorozatának első délutánjára március 23-án került sor. (A járvány miatt a 2021. december 8-ra és idén februárra tervezett előadás elmaradt. Mindkettőt későbbi időpontban tartjuk meg.) Az előadó, egykori diákunk, Pintér-Tót Barbara, a Fumax Kiadó munkatársa, a képregények és a könyvtárak kapcsolatát, kölcsönös reprezentációját ismertette. Megtudhattuk tőle, hogy a képregények megítélése sokszor még ma is egy igen elavult etikai kódexen alapszik, és egy kialakulóban lévő új tudományág, az ún. comic book studies igyekszik kevésbé elfogultan vizsgálni, hogy milyen hatással bír a képregényolvasás.

A gazdagon illusztrált előadás kitért arra is, hogy a képregényekben általában meglehetősen sztereotipikus a könyvtárak és a könyvtárosok ábrázolása: előbbiek sokszor ódon tudáscsarnokok, utóbbiak pedig kötöttpulcsis-kontyos, pisszegő hölgyek. Üdítő kivétel ez alól a könyvtárosok szuperhőse és a szuperhősök könyvtárosa, Barbara Gordon, alias Batgirl/Orákulum.

Az előadó két könyvtárat mutatott be a képregényekhez való viszonyulásuk tükrében: a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat, valamint a szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtárat. A képregények kölcsönzöttsége mindkettőben emelkedő tendenciát mutat, még a 2020-as nagy bezárások idején is szívesen keresték fel a képregényolvasók a könyvtárakat. Az Én Könyvtáram projekt keretében főleg gyerekeknek szánt anyagokkal és programokkal készültek az előbbi intézmény szakemberei, míg utóbbiban a Képregényfesztivál és más rendezvények főképp felnőtteket szólítanak meg.

Sajnos a képregények szerzői máig hajlamosak idejétmúlt, karikírozott módon ábrázolni a könyvtárakat, a könyvtárak pedig akár fél évszázados nézetek alapján ítélik meg a képregényeket. Egy kis nyitottság mindkét részről szükséges ahhoz, hogy a könyvtárak élő közösségi központként, a képregények pedig önállóan is érvényes, értékes médiumként szerepelhessenek mindkét „térben”.

- Fényképek az eseményről (Ágai Ágnes felvételei)
- Az eseménysorozat honlapja
- Beszámolók és képek a Nyitott Napok korábbi előadásairól blogunkban

Üzleti adatbázisok - a BCE EK kínálatából

2022. február 16-án (szerdán) 14:00 órától Nagy Zsuzsanna, a Budapesti Corvinus Egyetem Egyetemi Könyvtárának (BCE EK) főigazgatója és Kőrösi Krisztina elektronikustartalom-szolgáltatási referens volt Kiszl Péter intézetigazgató Üzleti információ 2. című alapszakos kurzusának vendége. A szakmai együttműködő partnerünk által tartott prezentáció segítségével a hallgatók betekintést nyertek többek között az EBSCO Business Source Premier, az EMIS, a MarketLine, az ORBIS és a Statista adatbázisának szolgáltatásaiba, de szó esett az OKFŐ Pulvita és a KRTK-Adatbank használatáról is. Az előadás felvétele mesterszakos hallgatóink számára is elérhető az Üzleti információ és pénzügyi kultúra című tantárgy keretében.

- Képek az online vendégelőadásról

Piacgazdaság és könyvtárügy - vendégünk volt Kóródy Judit

A Piacgazdaság és könyvtárügy az információs társadalomban című mesterszakos kurzussorozatot - Kulcsár Szabó Ernőné Gombos Annamária (ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár), Rózsa Dávid (Országos Széchényi Könyvtár), Miszler Tamás (pécsi Csorba Győző Könyvtár) és Szóllás Péter (EMMI) helyzetelemzését folytatva - Kóródy Judit, az Infodok Kft., a Magyar Telekom Nyrt. információszolgáltató partnere ügyvezetőjének Infoszabóság című vendégelőadása zárta 2021. december 9-én az MS Teams alkalmazásban. A Kiszl Péter intézetigazgató meghívására érkezett szakértő a nagyvállalati információs igényekből kiindulva a piaci környezetben végzett információszolgáltatás követelményrendszerét ismertette könyvtári megközelítéssel, számos gyakorlati példával kísérve. Kóródy Judit - a hallgatóság kérdéseire is válaszolva - részletesen kitért a könyvtári szolgáltatások kommunikációjára és testreszabására, a kvalitatív és kvantitatív eszközökkel megjeleníthető eredmények közzétételére, a hatékonyság mérésére, de a pénzügyi ismeretek szükségességére is.

A pénzügyi kultúra fejlesztése a könyvtárban - az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-21-5 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával - kiemelt témaként jelent meg a félév további, Kiszl Péter intézetigazgató által jegyzett kurzusain is, így széles hallgatói körben került sor a Személyes pénzügyi döntések közkönyvtári támogatással – az American Library Association Smart investing@your library modellprogramja hazai adaptálásának tudományos vizsgálata témájú kutatás elméleti/nemzetközi szakirodalmi hátterének és módszertanának megvitatására.

- Képernyőképek

A kurzussorozat korábbi vendégelőadásairól blogunkban:
- Piacgazdaság és könyvtárügy - vendégünk volt Kulcsár Szabó Ernőné
- "Oda megyünk, ahol a felhasználók vannak" - vendégünk volt Rózsa Dávid
- A közkönyvtárak világa - vendégünk volt Miszler Tamás
- Piacgazdaság és könyvtárügy - az ágazati irányítás szemszögéből

Piacgazdaság és könyvtárügy - az ágazati irányítás szemszögéből

2021. november 25-én Szóllás Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Könyvtári és Levéltári Főosztályának vezetője tartott előadást Kiszl Péter intézetigazgató meghívására a Piacgazdaság és könyvtárügy az információs társadalomban című kurzus keretében. A főosztályvezető bemutatta a  Kultúráért Felelős Államtitkárságon folyó munkát, a Könyvtári és Levéltári Főosztály szervezeten belüli helyét és feladatait. Kitért a jogszabályalkotás folyamatára, a 2020. és 2021. évek könyvtárakat érintő főbb törvényi és rendeleti változásaira, részletesen ismertette a koordinációs, funkcionális, adminisztratív és pénzügyi, valamint támogatási tevékenységet, továbbá a központi költségvetésből a könyvtárakra fordított finanszírozás megoszlását. Az ágazati irányítás képviseletében elhangzott, hogy a 2022. év elején 20%-os béremelés várható a kulturális ágazatban, ami a könyvtárosokra is vonatkozik majd. A IX/2021. sz. (XI. 19.)  dékáni utasításnak megfelelően az MS Teams alkalmazásban, online zajlott kurzus zárásaként több kérdést is megvitattak a jelenlévők, így szóba került a restaurátorutánpótlás helyzete, de az 1997. évi CXL. törvény kapcsán is érkezett hallgatói kérdés a Főosztályvezetőhöz.

Az előadássorozat zárásaként Kóródy Juditot, az Infodok Kft. központvezetőjét látjuk vendégül.

- Képernyőképek az előadásról

- A kurzus korábbi vendégei

A közkönyvtárak világa - vendégünk volt Miszler Tamás

2021. november 11-én Miszler Tamás, a Csorba Győző Könyvtár igazgatója, az Országos Könyvtári Kuratórium (OKK) tagja volt a vendégünk Kiszl Péter intézetigazgató Piacgazdaság és könyvtárügy az információs társadalomban című mesterszakos kurzusa keretében. A pécsi Tudásközpontban a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközponttal együtt működő könyvtár a dél-dunántúli régió meghatározó kulturális intézménye, amely központi könyvtára mellett fiókkönyvtárakat, de két könyvtárbuszt is üzemeltet. Miszler Tamás részletesen ismertette a könyvtári költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos teendőket, a pandémia hatásait a könyvtár mindennapjaira, valamint a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (KSZR) aktualitásait. Kitért az épületfenntartással összefüggésben felmerülő problémákra, illetve a további bérfejlesztés szükségességére is. Az előadás során számos kérdés megvitatására is sor került: többek között az OKK feladatáról, a fenntartóval történő kapcsolattartásról és lobbitevékenységről, a munkatársak továbbképzéséről és a könyvtár új logójának megszületéséről is szó esett.

A következő kurzuson Szóllás Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Könyvtári és Levéltári Főosztályának vezetője az ágazati irányításról tart előadást.

- Fényképek az előadásról

- A kurzus korábbi vendégelőadói

Vendégünk volt Ferencz Győző

A Nyitott Napok 2021. őszi sorozatának harmadik délutánjára november 10-én került sor. Vendégünk, Ferencz Győző költő, irodalomtörténész Versek, átiratok, másolatok Nemes Nagy Ágnes kéziratos hagyatékában című előadásában elmondta, hogy Nemes Nagy Ágnes egész életében kézzel írt, írógépet nem használt. Kéziratos hagyatéka jegyzetfüzetekben és különálló kéziratlapokon maradt fenn. Egy részük magántulajdonban van, kisebb részük közgyűjteményekben található. Biztosra vehető, hogy vannak kéziratok közgyűjtemények feldolgozatlan hagyatéki anyagaiban is.
A verseket tartalmazó kéziratos füzetek közül kiemelkedő jelentősége van a diákkori művek gyűjteményének, amelybe 1930 és 1937 között másolta be tisztázatait, valamint hat felnőttkori jegyzetfüzetének. A két legkorábbi két füzetbe 1938 és 1960 között másolta be elkészült verseinek tisztázatát, azaz dokumentálta-archiválta saját maga számára költői életművének alakulását. Ebből az időszakból vázlatok nem maradtak fenn.
A későbbi füzetek már nem tisztázatokat, hanem 1958 és 1967 között keletkezett, elsősorban a Napforduló című kötet egyes verseihez készített vázlatokat, piszkozatokat tartalmaznak, illetve életében kiadatlan verseket és töredékeket. 1967 utánról nincs ismert verskéziratokat tartalmazó füzet, a megőrzött verseket különálló lapokra írta.
A füzetek vizsgálata betekintést nyújt Nemes Nagy Ágnes alkotói munkamódszerébe. Az előadás néhány jellegzetes példát mutat be: a Madár című verséhez írt önkommentárját, Lázár című versének változatait, egy diákkori versének kései átírását, néhány nagyobb kompozíciójának vázlataiban (Között, Ekhnáton az égben) egyes motívumok vándorlását, végül pedig A távozó című versének különös és megrendítő keletkezéstörténetét.

- Nemes Nagy Ágnes a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján

- Ferencz Győző a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján
- Fényképek az eseményről (a fotókat Bibor Máté készítette)
- Az eseménysorozat honlapja
- Beszámolók és képek a Nyitott Napok korábbi előadásairól blogunkban

"Oda megyünk, ahol a felhasználók vannak" - vendégünk volt Rózsa Dávid

2021. október 14-én a Piacgazdaság és könyvtárügy az információs társadalomban című kurzus vendége volt Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatója. A Kiszl Péter intézetigazgató által több éve szervezett tanrendi előadássorozaton mindig kivételes érdeklődés övezi a nemzeti könyvtári fejlesztéseket, nevezetesen az Országos Könyvtári Rendszer (OKR) Projektet és az OSZK új épületbe költözését. Idén sem volt ez másképp, Rózsa Dávid főigazgató ezek aktualitásaira is részletesen kitért, de bevezetőjében felvázolta az OSZK funkciórendszerét, küldetését, működési kereteit is, különös hangsúlyt fektetve a könyvtár gazdálkodására, költségvetésének tervezésére és végrehajtására, szolgáltatásainak és szervezetének modernizálására. Hangsúlyozta, hogy a pandémia időszakában a könyvtári hálózat sajátos működésére került sor, aminek számos új és kreatív szolgáltatás bevezetése is hozadéka lett, ezekről rendre tudósított az Könyvtári Intézet. Hallgatói kérdésekre válaszolva Rózsa Dávid ismertette az OSZK-ban lezajlott jogviszony-átalakulás, valamint az ehhez kapcsolódó teljesítményelvű béremelés hatásait, beszámolt a piliscsabai tárolóraktár építéséről, a Nemzeti Névtér és az állami közadatbázisok lehetséges integrációjáról, a digitalizálás és a webaratás jelenlegi állásáról, a KultStat üzemeltetéséről. A diskurzusban előkerült a könyvtáros hivatás társadalmi megítélésének és anyagi megbecsülésének szükségszerű javítása, a pályaelhagyás csökkentése. A főigazgató zárásképpen elmondta, hogy a szakmai együttműködésünk keretében az OSZK által 2017-ben meghirdetett, az informatikus könyvtáros mesterszakos hallgatókat támogató tanulmányi ösztöndíjprogram újraindítását tervezi, mely hosszú távon segítheti a nemzeti könyvtár megfelelő színvonalú munkaerőutánpótlását.

- Fényképek az előadásról galériánkban

Következő vendégünk Miszler Tamás, a pécsi Csorba Győző Könyvtár igazgatója lesz.

S. Sárdi Margit újra a Nyitott Napokon

A Nyitott Napok 2021. őszi félévének második rendezvényére október 13-án került sor. Vendégünk, a Nyitott Napok visszatérő, méltán népszerű előadója S. Sárdi Margit volt. Az ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszékének nyugdíjas docense előadásában elmondta, hogy Zay Anna életművének gazdagsága csupán az elmúlt néhány évtizedben vált ismertté, ekkor vált világossá, hogy a 17–18. század fordulójának ő a legsokszínűbb tehetségű magyar költőnője.
Művei közé nemcsak imák és vallásos versek tartoznak, hanem Andrea Mattioli nagysikerű művének (Compendium de plantis omnibus) magyarítása is. A csehből készült fordítás szokatlanul tiszta, szép magyarsággal íródott. A mű népszerű lehetett, ma hét kéziratos példánya ismert. A most kiadott Orvoskönyvnek eddig egy hasonmás kiadása volt. A mű szoros logikával kialakított szerkezetben készült, az orvosló recepteken túl tartalmaz gazdasági, növénytermesztési és állatgondozási tanácsokat is, amelyekben az írónő saját, lengyelországi tapasztalatai is helyet kaptak. Érdekessége, hogy a tanácsokban javasolt anyagok túlnyomó része növényi eredetű, alig van állati, ásványi anyag, és mindössze két emberi hozzávaló akad az 1400-nál több receptben, így az orvoslás történetének kiemelkedően érdekes dokumentuma.

- Fényképek az előadásról (Bibor Máté felvételei)
- Képek és beszámolók a Nyitott Napok előadássorozat korábbi alkalmairól

Piacgazdaság és könyvtárügy - vendégünk volt Kulcsár Szabó Ernőné

2021. szeptember 30-án a Piacgazdaság és könyvtárügy az információs társadalomban című mesterszakos kurzusunk vendégelőadója volt Kulcsár Szabó Ernőné Gombos Annamária, az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár főigazgatója. A Kiszl Péter intézetigazgató meghívására érkezett főigazgató előadásában elemezte a felsőoktatási könyvtárak környezeti tényezőit, majd a könyvtárvezetés főbb tevékenységeire tért ki. Részletesen szólt a költségvetés tervezéséről és menedzseléséről, a bevételi és kiadási tételekről. A prezentáció hallgatói kérdésekkel zárult: fókuszukban a könyvtárosok megbecsüléséről, a bérrendezésről, a digitalizásról, a szerzői jogról, a távmunkáról, a teljesítményértékelésről, a régi könyvek restaurálásáról, az Egyetemi Könyvtárért Alapítványról.

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár jelentős számban szervez szakmai gyakorlatot hallgatóinknak, munkatársai oktatóként is segítik képzésünket, valamint számos projektet és rendezvényt valósítunk meg közösen.

- Fényképek galériánkban

Előadássorozatunk következő vendége Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója lesz.