Vendégünk volt Szovák Márton

A Nyitott Napok 2023. tavaszi szemeszterének utolsó délutánjára május 10-én került sor. Bibor Máté betegsége miatt a házigazda szerepét Barátné Hajdu Ágnes vállalta, így ő mutatta be az előadót. Szovák Márton, az OSZK Régi Nyomtatványok Tárának munkatársa röviden ismertette a nemzeti könyvtár régikönyv-gyűjteményének kialakulását, és közben állományrészenként kiemelt néhány különlegesebb nyomtatványt. Ezt követően áttekintette a katalógusokat, és ennek kapcsán összefoglalta a digitális katalogizálás lépéseit, a nyomtatott katalógusok adatait autopsziával kiegészítő feltárást. A digitális szolgáltatásokhoz kapcsolódva bemutatta az OSZK korszerű tartalomszolgáltatásai közül a Régi Ritka felületet (RR).

A Tár újdonságai közül kiemelte a legutóbbi gyarapodást, az  1681-es királyné-koronázásról tudósító röplapot, amelynek digitális másolata rövidesen ennek a különleges média- és kultúrtörténeti dokumentumtípusnak a többi darabjával együtt a RR tartalomszolgáltatásban is elérhető lesz.

További „belső” újdonságként említette az antikva-állomány feltárása során leírt ex libriseket és nyomtatványtöredékeket. Utóbbiak közül részletesen bemutatta az Apponyi-gyűjtemény egyik kötetének borításaként fennmaradt ősnyomtatvány-töredéket, amely Peter Schöffer nyomdájában készült 1470-ben pergamenre, valamint az ehhez kapcsolódó könyvtörténeti megfigyeléseket.

- A "Régi Ritka" felület LINK https://regiritka.oszk.hu

- Fényképek  az eseményről (a képeket Barátné Hajdu Ágnes készítette).

- Képek és beszámolók a Nyitott Napok korábbi alkalmairól.

Vendégünk volt Orbán Áron

A Nyitott Napok 2023. tavaszi szemeszterének második délutánjára április 26-án került sor. Vendégünk, Orbán Áron, a Tokaj-Hegyalja Egyetem tudományos főmunkatársa, előadásában áttekintést nyújtott Carolus Clusius (Charles de L’Écluses, 1526--1609), az elsősorban botanikusként ismert németalföldi tudós magyarországi kapcsolatairól és tevékenységéről, valamint rámutatott a kutatásban eddig tisztázatlan kérdésekre, elhanyagolt területekre. Batthyány Boldizsárral való, viszonylag jól ismert barátságán túl Clusius gyümölcsöző kapcsolatban állt Nicasius Ellebodiussal, Georg Purkircherrel, Istvánffy Miklóssal és Claude Roussellel is.

A szűkebb értelemben vett botanikán túl még legalább három olyan tudományterület van, amelyek tekintetében a Magyarországon gyűjtött anyag különösen jelentős a németalföldi tudós életművében. A Clusius-kódex számos „pannóniai” gomba akvarelljét tartalmazza, magyarországi segítőktől származó jegyzetekkel, a Fungorum… brevis historia pedig az első nyomtatásban megjelent szöveg Európában, amely egy összefüggő terület gombáit mutatja be. E két forrás keletkezésének és összefüggésének számos máig megoldatlan kérdése van.

Arra, hogy Clusius a nem organikus természeti tárgyak (fémek és ásványok, különös alakú kövek és fosszíliák, orvosi föld) iránt is érdeklődött, jó példa a több levelében előforduló „Szent László pénze” nevű kövület. A németalföldi tudós epigráfiai tevékenysége is rendkívül jelentős, többek közt nyugat-magyarországi és erdélyi feliratokat is gyűjtött. A magyarországi kultúrjavak, illetve a róluk szóló ismeretek Nyugatra való közvetítésében Clusius minden bizonnyal az eddig ismertnél nagyobb szerepet játszott.

- Fényképek az előadásról (Bibor Máté felvételei)
- Képek és beszámolók a Nyitott Napok előadássorozat korábbi alkalmairól

Ismét vendégünk volt Bíró Gyöngyi

A Nyitott Napok 2023. tavaszi szemeszterének első délutánjára március 22-én került sor. Vendégünk, Bíró Gyöngyi, a Ráday Könyvtár régikönyves munkatársa már másodízben szerepelt a Nyitott Napokon. Zsámboky János fiának ismeretlen album amicoruma c. előadásában elmondta, hogy a nemrégiben felfedezett dokumentum tulajdonosának nevét csak azért ismeri a modernkori európai könyvtörténetírás, mert humanista tudós édesapjának végrendelete szerint ő örökölte volna annak híres gyűjteményét. Az idősebb Zsámboky János (Nagyszombat, 1531. jún. 1. – Bécs, 1584. jún. 13.) elsőszülött fiának életútjáról ezen kívül alig tudunk valamit. Édesapja egyszer sem említi leveleiben Johannt, így csak annyi ismert, hogy Christina Egererrel kötött házasságából született. (Az esküvőre Bécsben került sor 1567. aug. 4-én). A tudós később írt ugyan a fia két tanulótársáról egy-egy bécsi levelében (1578. júl. 29.; 1583. febr. 4.), de nem jegyezte föl az iskola (vagy iskolák) nevét, helyszínét.

Az adathiány miatt különösen érdekesek az előadásban bemutatott album amicorum ('barátok albuma', azaz emlékkönyv) bécsi és strasbourgi bejegyzései, amelyek Johannak az apja halála utáni életéről mesélnek. Ezek szerint legalább három alkalommal töltött rövidebb-hosszabb időt a városban (1585, 1586, 1594), azonban az Akadémia rektorának és más neves tanárainak bejegyzései ellenére sem lehetünk biztosak abban, hogy ott tanult tovább. Nem maradt fenn ugyanis az Akadémia 1621 előtti diákjainak anyakönyve, és jelenleg nem ismerünk Johann tanulmányaival kapcsolatos egyetlen ott megjelent nyomtatványt sem. Életének későbbi részéről és haláláról további bécsi levéltári kutatások árulhatnak el részleteket.

A fényképeket Dari Nikolett készítette 

A Ráday Könyvtár honlapja

Ismét vendégünk volt Gábor Csilla

Másodszor tartott előadást a Nyitott Napokon Gábor Csilla (az elsőre 2016. szeptember 21-én került sor). A kolozsvári BBTE professzora, az MTA külső tagja a mártíriumhoz való viszonyulás történeti alakulásának horizontjában vizsgálta a katolikus megújulás néhány hagiográfiai szövegét. A kora újkori mártíriumfelfogásról Pázmány Péter Kalauzát idézve elmondta, hogy az teológiai és polemikus megalapozottságú: a vértanúk kultusza a vera Ecclesia eszméjét hivatott igazolni, és erkölcsnevelő szerepe van a hívő közösség számára; ennek megfelelően amikor a kora újkori katolikus egyház a mártírokra emlékezik, valójában Isten bennük megnyilvánuló rendkívüli kegyelmét ünnepli.

Az elemzés forrásanyagát Illyés András ötrészes legendakompilációjának (A keresztyéni életnek példája avagy tüköre) 3. és részben 5. része képezte. Előbbiek főként késő antik vértanúk történeteit tartalmazzák, néhány középkori kivétellel: ezek Szent Gellért, Adalbert és Canterbury Tamás; utóbbiak a női szentek történetei közül a vértanúéletrajzok. Az elemzés megmutatta, hogy e történetek egyrészt a reformáció előtti hagyományt elevenítik fel és aktualizálják, ugyanakkor nagy figyelmet fordítanak a történeti-politikai részletekre (gyakran nem hagiográfiai, hanem históriai forrásokat használnak), és úgy mutatják be főhőseik élettörténetét és vértanúságát mint az igaz hit identitásképző történeteit. Emellett pedig nem elhanyagolható a történetek delektációs jellege sem.

- Gábor Csilla a BBTE honlapján
- Gábor Csilla az MTA honlapján

- Fényképek az előadásról (Bibor Máté felvételei)
- Képek és beszámolók a Nyitott Napok előadássorozat korábbi alkalmairól

S. Sárdi Margit ismét a Nyitott Napokon

A Nyitott Napok 2022. őszi szemeszterének második délutánjára október 19-én került sor. Vendégünk, a Nyitott Napok népszerű, immáron hetedszer visszatérő előadója S. Sárdi Margit volt. Az ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszékének nyugdíjas docense Kolozsvártól Velencéig: Id. Pákei Lajos útinaplója, 1831. című előadásában elmondta, hogy számos kora újkori magyarországi és erdélyi főúri ifjúról tudjuk, hogy tanulmányai végeztével nagyobb európai utazáson vett részt, a 19. században azonban a közbiztonság, a közlekedés és a logisztika annyit javult és fejlődött, hogy a kisebb jövedelmű, alacsonyabb társadalmi állású fiatalok számára is lehetővé vált az utazás. 1830-ban egy fiatal értelmiségi társaság elhatározta, hogy Kolozsvárról közös kocsival elutaznak Pesten, Pozsonyon át Bécsbe és Velencébe. A társaság tagja volt az erdélyi főkormányszék fiatal tisztviselője, Pákei Lajos: még csak 22 éves, de tudásra, élményekre vágyó, a szolgálat iránt elkötelezett ifjú.

A naplónak két autográf példánya van, a MNL Országos Levéltárban és – az Erdélyi Múzeum Egyesület révén – a kolozsvári Biblioteca Centrală Universitară „Lucian Blaga” kézirattárában. A naplóíró a szöveget az úti jegyzetek alapján, hazatérve tisztázta le (vagy alkotta meg), az elöljáró szót [1831.] május 1-jén, Kolozsvárt dátumozta. Az egész napló gondos, kiegyensúlyozott, tiszta írással készült, javítás, kiegészítés alig fordul elő benne, hiba is kevés akad.

Mindössze egyszer látjuk nyomát annak, hogy Pákei útikönyvet használt: amikor betegsége miatt egy ideig meg volt fosztva a városnézés és ismerkedés élményétől. Máskor leginkább helybeliektől és ismerősöktől szerezte be a tájakról és városokról a tudnivalókat, feltűnően szívesen ismerkedett meg idegenekkel.

Pákei tapasztalatlan, naív, érzelmes ifjú volt, talán nem is tökéletes egészségű, így szüksége volt némi bátorságra ahhoz, hogy erre az útra vállalkozzék, de tudásvágya győzött. Az utazás során szinte mindvégig a lelkesedés, az áhítat érzelmei töltik el. A kielégíthetetlen tudásvágy arra vezeti, hogy minden képtárat, természettudományi gyűjteményt és színházi előadást megtekintsen.

Nagy erőssége az írásnak a látványok festése. Pákeit megérintette a szentimentalizmus természetkultusza, gyönyörködik a természeti tájban, s elragadtatása költői nyelven szólal meg. Eszméit a kormányzat iránti feltétlen odaadás jellemzi, valamennyi Habsburg-uralkodó nevét a legnagyobb elismeréssel említi. Eszménye a modern, sakktáblaszerű utcákba rendezett, lehetőség szerint egyformára épített házakból álló város, amelynek biztonságos voltát kaszárnya és kórház biztosítja. Becsüli a barokk és a klasszicista stílust, a gótikustól azonban idegenkedik. Lelkes, de némiképp provinciális ízlésű műértő. Számára a tökéletes természethűség, ill. a bőség és fényűzés egyben a művésziséget is jelenti.

Mindezekkel együtt az útinapló nemcsak egyedülálló emléke a reformkort közvetlenül megelőző időszaknak, a szerényebb lehetőségű, hivatalviselő nemesi réteg szemléletének, hanem élvezetes, olykor megható olvasmány is.

- Fényképek az előadásról (Bibor Máté felvételei)

- Képek és beszámolók a Nyitott Napok előadássorozat korábbi alkalmairól

Vendégünk volt Pegán Anita

A Nyitott Napok 2022. őszi sorozatának első előadására szeptember 28-án került sor. Pegán Anita, a Cambridge University Press & Assessment munkatársa, a Karrierlehetőségek informatikus könyvtáros diplomával – angliai kitekintéssel című előadásában a magyarországi könyvtáros képzés rövid történetének ismertetése és a jelenlegi képzések bemutatása során képet adott a képzés során megszerezhető készségekről és ismeretekről is. Rámutatott ezek sokféleségére és transzferálhatóságára, amely lehetőséget ad a diploma megszerzése után a könyvtáros munkakör mellett (vagy helyett) attól egészen különböző munkakörök betöltésére is. Pegán Anita betekintést nyújtott a Cambridge University Press & Assessment-ben betöltött munkakörébe, élő példát mutatva egy informatikus könyvtáros készségeinek felhasználhatóságára egy nem könyvtáros munkakörben. Az előadó röviden áttekintette az angliai könyvtárak helyzetét, valamint az ottani könyvtárosképzés és az angliai munkakeresés jellemzőit is.

- Pegán Anita honlapja: https://pegananita.wordpress.com/ Instagram: @pegananita

- A Cambridge University Press & Assessment honlapja

- Képek az előadásról galériánkban
- Az eseménysorozat honlapja
- Beszámolók és képek a Nyitott Napok korábbi előadásairól blogunkban

Vendégünk volt Hende Fanni

A Nyitott Napok 2022. tavaszi sorozatának utolsó délutánjára május 4-én került sor. Hende Fanni, az MTA–OSZK Res Libraria Hungariae Kutatócsoport Fragmenta Codicum Műhely, ELKH tudományos munkatársa Könyvkötésként és iratborítóként fennmaradt kódextöredékek című előadásában a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ fragmentumgyűjteményeinek kialakulását és közelmúltban feldolgozott állományrészeit mutatta be. A feltáró munka tanulságait számbavéve elmondta, hogy a töredékkutatás eredményei a középkori magyarországi könyvkultúra, művelődéstörténet, liturgia- és zenetörténet mélyebb megismeréséhez járulnak hozzá. Ugyanakkor a könyvtárak, levéltárak nem csak magyarországi provenienciájú fragmentumokat őriznek, a külföldi eredetűeket a kutatás során el kell választani a hazai töredékállománytól.
Az Országos Levéltár Mohács előtti Gyűjteményében Q 406 jelzeten őrzött fragmentumok a középkori Magyar Királyság területén készültek vagy voltak használatban, és helyben váltak iratborítóvá is, ezek alapján releváns adalékokat nyerhetnek a feljebb felsorolt tudományterületek magyar kutatói.

Hende Fanni a külföldi provenienciájú töredékek mintapéldájaként mutatta be az Akadémiai Könyvtár Kézirattárához tartozó fragmentumgyűjteményből az ősnyomtatványokról restaurálás során lefejtett töredékeket, amelyeknek őrzőkönyvei többnyire a 19. századi nemesi könyvgyűjtéseknek köszönhetően kerültek Magyarországra. Így ezek a fragmentumok inkább a nemzetközi kutatás figyelmére számíthatnak, ebből a megfontolásból a feltárt anyag leírásai – a digitális másolatokkal együtt – a Fragmentarium-adatbázisba is felkerültek.

- A Fragmenta Codicum Műhely honlapja
- Hende Fanni tanulmánya az Országos Levéltár kódextöredékeiről
- Hende Fanni tanulmánya az Akadémiai Könyvtár kódextöredékeiről
- Az Akadémia Könyvtár töredékeinek leírásai a Fragmentarium-adatbázisban
- Fényképek az eseményről (Dari Nikolett felvételei)
- Az eseménysorozat honlapja
- Beszámolók és képek a Nyitott Napok korábbi előadásairól blogunkban

Vendégünk volt Szende Katalin

A Nyitott Napok 2022. tavaszi sorozatának második délutánjára április 20-án került sor. Szende Katalin, a Közép-európai Egyetem Középkortudományi Tanszékének professzora Írás a városban: Autonómia, érdekképviselet és az új médiumok térhódítása a középkori Magyarország királyi városaiban című előadásában információtörténeti megközelítésben mutatta be a középkori magyarországi városok írásbeliségét, elsősorban annak közhitelű, hivatali ügyintézéssel kapcsolatos vonulatát. Kiemelte, hogy a középkori városok kialakulásakor korántsem volt természetes, hogy az írást mint a kommunikáció hiteles és megbízható formáját a városokban elfogadják, és a város által kibocsátott iratoknak az uralkodók, a nemesek és az egyháziak is hitelt adnak.
Az első elnyert és gondosan megőrzött királyi kiváltságlevéltől a városi közösség által berendezett és fenntartott levéltárig vezető út legfőbb jellemzője a fokozatosság volt. Az előadás ennek hét lépésén vezetett végig: a városi autonómia megszerzésétől a közhitelű városi pecsét készíttetésén, a közösség oklevéladó tevékenységének megindulásán, hivatásos jegyző (notarius) alkalmazásán át a városi könyvek bevezetéséig, a népnyelvű írásbeliség megjelenéséig és a városi levéltár kialakulásáig. A lépések mindegyikében az írásbeliség térhódításának, az írás iránti bizalomnak egyre magasabb szintjét figyelhetjük meg.
A magyar királyi városok iratanyagából válogatott példák választ kerestek arra, hogyan történt az információ rögzítése, továbbítása és felhasználása a városi közösség fenntartása és (ön)igazgatása érdekében; továbbá hogy mikor, kik, milyen okból és milyen célra őrizték meg és kereshették vissza a közösség által tárolt információt. Az előadó az is kiemelte, hogy a jegyzők szellemi hozadéka és a városi önigazgatás politikai jelentősége mellett az anyagi kultúra egyes elemei (például a pecsét mint sokszorosított ábrázolás, vagy a papír mint írófelület megjelenése) is aktívan befolyásolták az írásbeliség alakulását és társadalmi elfogadását.

- Az előadásról az ELTE BTK Médiaműhely és Vajda Fruzsina felvételt készített, ennek szerkesztett változata megtekinthető az ELTE Bölcsészettudományi Kar youtube-csatornáján

- Az eseménysorozat honlapja
- Beszámolók és képek a Nyitott Napok korábbi előadásairól blogunkban

Vendégünk volt Pintér-Tót Barbara

A Nyitott Napok 2022. tavaszi sorozatának első délutánjára március 23-án került sor. (A járvány miatt a 2021. december 8-ra és idén februárra tervezett előadás elmaradt. Mindkettőt későbbi időpontban tartjuk meg.) Az előadó, egykori diákunk, Pintér-Tót Barbara, a Fumax Kiadó munkatársa, a képregények és a könyvtárak kapcsolatát, kölcsönös reprezentációját ismertette. Megtudhattuk tőle, hogy a képregények megítélése sokszor még ma is egy igen elavult etikai kódexen alapszik, és egy kialakulóban lévő új tudományág, az ún. comic book studies igyekszik kevésbé elfogultan vizsgálni, hogy milyen hatással bír a képregényolvasás.

A gazdagon illusztrált előadás kitért arra is, hogy a képregényekben általában meglehetősen sztereotipikus a könyvtárak és a könyvtárosok ábrázolása: előbbiek sokszor ódon tudáscsarnokok, utóbbiak pedig kötöttpulcsis-kontyos, pisszegő hölgyek. Üdítő kivétel ez alól a könyvtárosok szuperhőse és a szuperhősök könyvtárosa, Barbara Gordon, alias Batgirl/Orákulum.

Az előadó két könyvtárat mutatott be a képregényekhez való viszonyulásuk tükrében: a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat, valamint a szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtárat. A képregények kölcsönzöttsége mindkettőben emelkedő tendenciát mutat, még a 2020-as nagy bezárások idején is szívesen keresték fel a képregényolvasók a könyvtárakat. Az Én Könyvtáram projekt keretében főleg gyerekeknek szánt anyagokkal és programokkal készültek az előbbi intézmény szakemberei, míg utóbbiban a Képregényfesztivál és más rendezvények főképp felnőtteket szólítanak meg.

Sajnos a képregények szerzői máig hajlamosak idejétmúlt, karikírozott módon ábrázolni a könyvtárakat, a könyvtárak pedig akár fél évszázados nézetek alapján ítélik meg a képregényeket. Egy kis nyitottság mindkét részről szükséges ahhoz, hogy a könyvtárak élő közösségi központként, a képregények pedig önállóan is érvényes, értékes médiumként szerepelhessenek mindkét „térben”.

- Fényképek az eseményről (Ágai Ágnes felvételei)
- Az eseménysorozat honlapja
- Beszámolók és képek a Nyitott Napok korábbi előadásairól blogunkban

Vendégünk volt Ferencz Győző

A Nyitott Napok 2021. őszi sorozatának harmadik délutánjára november 10-én került sor. Vendégünk, Ferencz Győző költő, irodalomtörténész Versek, átiratok, másolatok Nemes Nagy Ágnes kéziratos hagyatékában című előadásában elmondta, hogy Nemes Nagy Ágnes egész életében kézzel írt, írógépet nem használt. Kéziratos hagyatéka jegyzetfüzetekben és különálló kéziratlapokon maradt fenn. Egy részük magántulajdonban van, kisebb részük közgyűjteményekben található. Biztosra vehető, hogy vannak kéziratok közgyűjtemények feldolgozatlan hagyatéki anyagaiban is.
A verseket tartalmazó kéziratos füzetek közül kiemelkedő jelentősége van a diákkori művek gyűjteményének, amelybe 1930 és 1937 között másolta be tisztázatait, valamint hat felnőttkori jegyzetfüzetének. A két legkorábbi két füzetbe 1938 és 1960 között másolta be elkészült verseinek tisztázatát, azaz dokumentálta-archiválta saját maga számára költői életművének alakulását. Ebből az időszakból vázlatok nem maradtak fenn.
A későbbi füzetek már nem tisztázatokat, hanem 1958 és 1967 között keletkezett, elsősorban a Napforduló című kötet egyes verseihez készített vázlatokat, piszkozatokat tartalmaznak, illetve életében kiadatlan verseket és töredékeket. 1967 utánról nincs ismert verskéziratokat tartalmazó füzet, a megőrzött verseket különálló lapokra írta.
A füzetek vizsgálata betekintést nyújt Nemes Nagy Ágnes alkotói munkamódszerébe. Az előadás néhány jellegzetes példát mutat be: a Madár című verséhez írt önkommentárját, Lázár című versének változatait, egy diákkori versének kései átírását, néhány nagyobb kompozíciójának vázlataiban (Között, Ekhnáton az égben) egyes motívumok vándorlását, végül pedig A távozó című versének különös és megrendítő keletkezéstörténetét.

- Nemes Nagy Ágnes a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján

- Ferencz Győző a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján
- Fényképek az eseményről (a fotókat Bibor Máté készítette)
- Az eseménysorozat honlapja
- Beszámolók és képek a Nyitott Napok korábbi előadásairól blogunkban

S. Sárdi Margit újra a Nyitott Napokon

A Nyitott Napok 2021. őszi félévének második rendezvényére október 13-án került sor. Vendégünk, a Nyitott Napok visszatérő, méltán népszerű előadója S. Sárdi Margit volt. Az ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszékének nyugdíjas docense előadásában elmondta, hogy Zay Anna életművének gazdagsága csupán az elmúlt néhány évtizedben vált ismertté, ekkor vált világossá, hogy a 17–18. század fordulójának ő a legsokszínűbb tehetségű magyar költőnője.
Művei közé nemcsak imák és vallásos versek tartoznak, hanem Andrea Mattioli nagysikerű művének (Compendium de plantis omnibus) magyarítása is. A csehből készült fordítás szokatlanul tiszta, szép magyarsággal íródott. A mű népszerű lehetett, ma hét kéziratos példánya ismert. A most kiadott Orvoskönyvnek eddig egy hasonmás kiadása volt. A mű szoros logikával kialakított szerkezetben készült, az orvosló recepteken túl tartalmaz gazdasági, növénytermesztési és állatgondozási tanácsokat is, amelyekben az írónő saját, lengyelországi tapasztalatai is helyet kaptak. Érdekessége, hogy a tanácsokban javasolt anyagok túlnyomó része növényi eredetű, alig van állati, ásványi anyag, és mindössze két emberi hozzávaló akad az 1400-nál több receptben, így az orvoslás történetének kiemelkedően érdekes dokumentuma.

- Fényképek az előadásról (Bibor Máté felvételei)
- Képek és beszámolók a Nyitott Napok előadássorozat korábbi alkalmairól

Vendégünk volt Lovas Borbála

A járvány miatt a Nyitott Napok bő másfél éves kényszerszünetet tartott: a Zelliger Erzsébet 2020. február 26-i előadását követő alkalomra 2021. szeptember 29-én kerülhetett sor. Lovas Borbálának, az ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszéke adjunktusának előadását eredetileg tavaly áprilisra terveztük, akkor azonban a pandémia miatt elmaradt. Ha már így alakult, lehetőség nyílt arra, hogy Hősök és példázatok: Bibliai históriák a 16. században c. előadásában a 15–17. századi magyar irodalom kutatója legújabb kutatási eredményeit ismertesse.

Bár históriáinkkal gyakran foglalkozott az irodalomtörténet-írás, mégis a vizsgálatok inkább a történelmi témájú históriás énekekre és a széphistóriákra fókuszáltak, ezért kimaradt, vagy csak részlegesen került be a kutatásokba a bibliai históriák csoportja. Ezt a gazdag szöveganyagot ismerhettük meg jobban a szövegek keletkezési és kiadástörténete, majd néhány példa részletesebb elemzése során. A korpusz a maga szűkös keretein belül egy formailag variábilis, sokszor más műfajokkal összemosódó, tematikailag is sokszínű művek csoportját jelenti. A reformáció idején a kanonikus és apokrif bibliai könyvek nagy része ezekben a történetekben jelent meg a legszínesebb formában az egykori olvasók számára. Az előadásban megismerhettük a korszak jellemző hivatkozási rendszerét, majd Dániel könyvének apokrif történeteit, valamint a Sámson- és Dávid-históriákat. A Farkas András A zsidó és magyar nemzetről című munkájával kezdődő periódus első pár évtizede volt a legtermékenyebb, míg a nyomtatás a művek keletkezését lassabb ütemben követte. A 16. század hetvenes-nyolcvanas éveire már gyűjteményes kötetekben és önálló füzetekben is megjelentek a bibliai históriák. A korai szigorú, tanulságokkal nem, vagy igen kevéssé feldúsított szövegek fokozatosan elkezdték a változás jegyeit mutatni. Az említett példákban jól nyomon követhető az a folyamat, ahogy színesedett a históriák nyelvezete, és e művek elkezdtek közeledni a szórakoztató célú széphistóriákhoz, históriás énekekhez, kocsmai mulattatókhoz, vagyis a bibliai hősök kalandos történetei kiléptek a szorosabb egyházi közegből, és a szórakoztató jellegű irodalmi munkák közé kerültek. Bár a bibliai históriák korszaka a 16. század végére már leáldozóban volt, és a következő században végleg lecsengett, a korpusz vizsgálata további fontos tanulságokkal szolgálhat az irodalomtörténet-írás számára.

- Képek az előadásról

- Képek és beszámolók a Nyitott Napok előadássorozat korábbi alkalmairól

Vendégünk volt Zelliger Erzsébet

Sorozatunk idei első délutánjára 2020. február 26-án került sor. Az újjászületett Nyitott Napok történetében harmadszor fordult elő, hogy a nagy érdeklődés miatt a rendezvényre nem a szokásos helyszínen, a KITI 6-os termében, hanem a Központi Olvasóteremben került sor. Ezúton is köszönjük Dániel Szonjának, hogy a folyóiratolvasót rendelkezésünkre bocsátotta.
Zelliger Erzsébet, az ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszékének nyugdíjas docense "Egy mostoha sorsú hungarikum: a rovásírás" címmel elhangzott előadásában abból a tényből indult ki, hogy a múlt század fordulóján a krónikák híradásán kívül csak három a székelyekhez köthető rovásírásos emlék volt ismert, közülük is kettő másolatokban maradt fenn. Csupán az Orbán Balázs által felfedezett énlakai mennyezetkazetta eredeti. A humanizmus korának a régi írások iránti érdeklődéséből fakadóan keletkeztek székely rovásírásos másolatok, ábécék, albumbejegyzések. Ezek az adatok és a 19. századi hamisítások felülvizsgálata alapozta meg a 20. századi rovásírás-kutatásokat.
A régészeti kutatások során a Kárpát-medencében talált rovásírásos jegyeket tartalmazó leletek megfejtésének alapját a meroving és karoling kori dokumentumok magyarok jelenlétéről szóló adatai szolgáltatják, amelyekkel összhangban vannak a nagyszentmiklósi kincs többnyelvű karcolásos rovásfeliratai, de a poncolással alkotott, Kárpát-medencei rovásos feliratok is olvashatók magyarul. Ezek az olvasatok egyúttal a hangtörténeti, morfológiai és szintaktikai elemzést is kiállják. Velük, és a székely rovással írt Bodrog-alsóbűi fújtatócső feliratával a magyar nyelvű írásbeliség kezdeteit az eddigieknél több évszázaddal korábbra lehet tenni.
A vargyasi keresztelőmedence új olvasata a tárgyhoz illő szövegével a kereszténység bizánci térítésének és a vallási szövegek szóbeli hagyományozódásának is példája. Rovásírásos felirataink nyelvészeti (nyelvtörténeti, nyelvjárás-történeti) értékükön túl a történettudomány és a művelődéstörténet számára is forrásértékű kulturális emlékek. A 16–18. századi adatok a rovásírás változatos szerepére, terjedésük pedig a kor értelmiségének szerteágazó nemzetközi kapcsolatrendszerére hívja fel a figyelmet. Ezen a nyomon további kutatások lehetségesek. A tudományos életben a rovásemlékekben rejlő tartalom felhasználása várat magára.


- Képek az eseményről [a fényképeket Bibor Máté készítette]
- Az eseménysorozat honlapja
- Beszámolók és képek a Nyitott Napok korábbi előadásairól blogunkban

Ismét vendégünk volt Farkas Gábor Farkas

A Nyitott Napok idei utolsó délutánjára december 4-én került sor. Az előadó, Farkas Gábor Farkas (OSZK MKDNY-iroda ) bő két éve, a  Soltész Zoltánnéra emlékező alkalommal Táblanyomatok, ősnyomtatványok, antikvák és Soltész Zoltánné címmel tartott előadást, most Az elveszett (és megtalált) Thuróczyk nyomában folytatott kutatásait ismertette. Elmondta, hogy az Andrássy Ignác Thuróczy krónikája utáni nyomozás több, ma már lappangó vagy elpusztult példány történetét hozta elő. A brünni kiadás példányainak sorsát két ok miatt is nehéz rekonstruálni. Egyrészt a 19. század végén és a 20. század első harmadában több aukción értékesítettek példányokat az OSZK gyűjteményéből, másrészt az 1880-as években egy lopás zavarta még jobban össze az amúgy is kusza proveniencia-szálakat. A kötetek történetének rekonstruálásakor irattári és kézirattári források segítenek, ám sok esetben hipotetikus állításokra kényszerülünk. Jankovich Miklós példánya talán 1830-ban kerülhetett be, és elképzelhető, hogy most az amerikai Raleigh egyetemi könyvtárban őrzik. Farkas Lajos kötete talán a moszkvai egyetemi könyvtárba került háborús zsákmányként. Andrássy Ignác, Ráth György és Enea Lanfranconi könyve nyomtalanul eltűnt. Mindent összevetve, ha nem tudjuk a forrásokban szereplő példányokat összevetni ma is létező kötetekkel, akkor legalább nyolc brünni kiadása volt a Nemzeti Múzeum könyvtárának 1873 és 1919 között, s ebből öt sorsa ismeretlen vagy bizonytalan. További lappangó példányok kerülhetnek majd elő újabb aukciókon, mivel több 18–20. századi katalógusban feltűnt Thuróczy brünni kiadása, és ezek a példányok minden bizonnyal a magángyűjteményeket gazdagítottak.

- Fényképek az eseményről (A fotókat Bibor Máté készítette.)
- Az eseménysorozat honlapja
- Beszámolók és képek a Nyitott Napok korábbi előadásairól blogunkban

Sárdi Margit újabb előadása a KITI-ben

A Nyitott Napok 2019. őszi sorozata harmadik délutánjára november 20-án került sor. Az ephesusi özvegy. Egy kisepikai szüzsé forma- és funkcióváltása című előadásában Sárdi Margit előbb föltérképezte az ephesusi özvegy (AaTh 1510-BN 1459x) történet magyarországi változatait, majd a szüzsé fejlődését, változásait mutatta be.
Az elhangzottak szerint a kisepikai szüzsék általában tapasztalható fejlődésével ellentétben e szüzsé magyar nyelven nem fordul elő sem a példázatok között, sem a 18. századi oktató-szórakoztató irodalomban, s nem írtak belőle stilizált és műmesét, viszont igen erős a népkönyv és a ponyva részesedése az előfordulásokban, és meglepően sok a tudományos célú fordítás és közlés. Minthogy e szüzsét nagyrészt a legkegyetlenebb középkori feldolgozás és annak leszármazottai hordozzák, a Petronius és Voltaire nevével fémjelzett csoportokra jellemző irónia a szüzsé hazai biotörténetében ritka.
Igen korán jelentkezett e szüzsénél az eufemizáló tendencia. A 19. század elejétől kezdve látható a törekvés a cselekmény és a jellemek motiválására (Kis János, Verseghy, Vámos Árpád). A népkönyvek és ponyvák igénye az elhitetésre kisebb, a tendencia azonban ott is érzékelhető. A nosztrifikálódási tendencia, az elmagyarosodás e szüzsénél nem volt erőteljes. A népi mesélőknél is érzékelhetők a jelzett folyamatok, bár kisebb mértékben. Látnunk kell azonban, hogy a szüzsé ma már inaktív, majdnem száz éve nem született új változata a szépirodalomban. A jelek szerint a népmesében is megkezdődött a destruktív folyamat, sőt a bomlás (Zersingerung) is megjelent.

- Fényképek az eseményről (A fotókat Illek Nikolett, Németh Katalin és Opálka Tamara készítette.)
- Az eseménysorozat honlapja
- Beszámolók és képek a Nyitott Napok korábbi előadásairól blogunkban

Vendégünk volt Szépvölgyi Katalin

Az új tanév második Nyitott Napok-előadását Könyvtár a kertben, kert a könyvtárban – Egy zöld könyvtár és speciális szolgáltatásai címmel Szépvölgyi Katalin, az Ezüsthegyi Könyvtár vezetője tartotta. Előadásában elmondta, hogy a Budapest III. kerületének fenntartásában működő Óbudai Platán Könyvtár biztosítja Óbuda és vonzáskörzete közkönyvtári ellátását – természetesen a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tagkönyvtárai mellett. A Platán Könyvtár Fiókkönyvtára 2004-ben a Békásmegyeri Közösségi Házban nyílt meg családi teremkönyvtárként, mintegy tízezer kötettel. Óbuda-Békásmegyer önkormányzata 2016-ban döntött arról, hogy a fiókkönyvtárat új helyre költöztetve biztosít bővített szolgáltatásokat. 2018. június 30-án ünnepélyes keretek között nyílt meg a fiókkönyvtár immár új helyének megfelelően, Ezüsthegyi Könyvtár néven. A költözéssel nemcsak a könyvtári állomány összetétele módosult, hanem bővült a könyvtári szolgáltatások kínálata is: nagyobb életteret kaptak a gyerekek, külön részleget alakítottak ki a kamaszoknak, lehetővé tették az internet- és számítógép-használatot, megvalósult a rég vágyott folyóirat-olvasó, valamint elvonulásra alkalmas, csendes olvasó- és tanulósarkokat is létrehoztak. Emellett – a könyvtár történetében először – programokat, rendezvényeket is szerveznek.
Szépvölgyi Katalin elmondta, hogy már a felújítást megelőzően is láthatók voltak a helyszín kínálta lehetőségek, amelyek a zöld könyvtári szolgáltatások és az öko-szemlélet felé terelték a könyvtárosokat. De nemcsak az ingatlan játszott szerepet ebben, több tényező szerencsés együttállása tette lehetővé a megvalósítást. Adott egy zöld projektekben gazdag, a környezetvédelemre érzékeny és gondoskodó fenntartó, így biztosított az ez irányú törekvések támogatása. A rendelkezésre álló épület a panellakótelepet és a családi házas övezetet elválasztó utcában található. Az ingatlan alapterülete 869 m2, de ebből mindössze 231(+23) m2 épület, a fennmaradó rész udvar és kert. Az épületet energiahatékony fűtési és világítási rendszerrel látták el, gépészeti elemei is a környezettudatos épületminősítési rendszerek előírásai szerint készültek. Az előzetes igényfelmérésre, amely zöld könyvtári szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdéseket is tartalmazott, pozitív visszajelzések érkeztek. Végül, de nem utolsósorban a kollektíva is erősen támogatta a zöld könyvtári specializációt. Mindezek eredményeként vált lehetővé az intézmény megvalósítása.

- Az Ezüsthegyi Könyvtár a III. kerület honlapján
- Az Ezüsthegyi Könyvtár honlapja

- Fényképek az eseményről (A fotókat Bibor Máté készítette.)
- Az eseménysorozat honlapja
- Beszámolók és képek a Nyitott Napok korábbi előadásairól blogunkban

Vendégünk volt Bíró Gyöngyi

A Nyitott Napok 2019 őszi szemeszterének első előadója Bíró Gyöngyi, a Ráday Könyvtár munkatársa volt. Nagy érdeklődéssel várt előadásában a régikönyves szakember elmondta, hogy Magyarországon is törvények rendelkeznek a muzeális dokumentumok köréről, nyilvántartásáról és kezeléséről. Egy katasztrófa esetén mégis ritka, hogy az őrzőhely, a fenntartó és az állam zökkenőmentesen együttműködik a pusztító események utáni feladatok hatékony végrehajtásában.

Sajnos ezt példázza a Ráday Gyűjteménynek a 2019. január 23-án bekövetkezett tűzvész utáni története is. Bíró Gyöngyi rámutatott, hogy a Ráday Gyűjtemény, így a könyvtár munkatársai a nehézségek ellenére több mint 30.000 muzeális dokumentumot helyeztek biztonságba a következő két-három évre, amíg a fenntartó által ígért új tömör-raktárat megépítik. Az előadó beszélt különféle intézmények (mint például az MTA KIK) és magánszemélyek segítségéről, és megemlítette a KITI féltucat diákját is, akik a 2019. tavaszi félévben szakmai gyakorlat keretében segítettek az állomány mentésében.

- A Ráday Könyvtár honlapja
- Tudósítás a tűzvészről a MLTE honlapján
- A Parókia Portál cikke

- Fényképek az eseményről (A fotókat Bibor Máté készítette.)
- Az eseménysorozat honlapja
- Beszámolók és képek a Nyitott Napok korábbi előadásairól blogunkban

A KITI diákjainak a Ráday Könyvtárban tartott, kihelyezett tanóráiról szóló beszámolók (képgalériával):
- 2017. október 11.
- 2018. március 19.
- 2018. december 6.

Vendégünk volt Viskolcz Noémi

A Nyitott Napok 2019 tavaszi szemeszterének utolsó előadója, Viskolcz Noémi, a Miskolci Egyetem Történettudományi Intézetének igazgatója volt. Pulszky Ferenc könyvtára című előadásában elmondta, hogy Pulszky Ferenc (1814–1897) életét meghatározták a könyvek. Rengeteget olvasott és rengeteget írt, több mint két tucat könyve jelent meg magyarul, németül és angolul. Az első olvasmányokat német nyelven a szülei és az eperjesi kollégium könyvtára kínálta neki, majd a kollégium önképző körében már magyarul is olvasott. A 16 éves fiú ízlését azonban leginkább az eperjesi házukba költöző nagybácsi, Fejérváry Gábor formálta. Az 1830-as évektől intenzív közös könyvgyűjtés folyt, amely nemcsak a legkülönfélébb műtárgyakra vonatkozó ismeretek bővítését szolgálta, hanem kiterjedt irodalomra, történelemre, politikára és nyelvekre is.
Az 1849 után londoni emigrációban élő Pulszky 1851-ben megörökölte a nagybátyja vagyonát. A műgyűjtemény és a könyvek megérkeztek Angliába, és később, a család Itáliába költözésekor sem hiányoztak. Pulszky az emigráció idején főként a szabadságharcra vonatkozó történeti művekkel és a keleti nyelvek elsajátításához szükséges nyelv- és irodalmi könyvekkel gyarapította az állományt. Amikor 1866 végén amnesztiát nyert és visszatért Magyarországra, a könyvtár egy részét a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta. A kb. 1200 kötet három nagy témakörbe tartozott: 1. szanszkrit nyelv és irodalom, 2. archeológia, 3. történelem-politika, de ezek mellett még incunabulumok, régi magyar nyomtatványok és kéziratok is voltak. Pulszky kérésére a régészeti könyveket 1875-ben a Magyar Nemzeti Múzeumba szállították át, mert feltételezte, hogy ott többen fogják olvasni és használni. Bár az Akadémia 1914-ben igényt támasztott az anyagra, csak részben sikerült visszaszereznie.
A ma is az MTA Könyvtárában lévő kötetek között számos különlegesség található, így például a Description l’Egypte monumentális sorozat első kiadása. Pulszky 1867 után is vásárolt és gyűjtött könyveket, amelyeket a Magyar Nemzeti Múzeum élére kerülve múzeumi lakásában tartott. Ezeket gyermekei és unokái örökölték meg 1897-ben bekövetkezett halálakor.

- Fényképek az eseményről (A fotókat Ágai Ágnes készítette.)
- Az eseménysorozat honlapja
- Beszámolók és képek a Nyitott Napok korábbi előadásairól blogunkban

Vendégünk volt Parádi Andrea

A Nyitott Napok 2019. tavaszi szemeszterének harmadik délutánjára április 10-én került sor.  Parádi Andrea, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) tudományos titkára Kosztolányi Dezső kéziratai című előadásában elmondta, hogy az MTA–ELTE Hálózati Kritikai Szövegkiadás Kutatócsoport munkájának eredményeként eddig tizenkét kötet jelent meg a Kosztolányi Dezső összes művei sorozatban a Kalligram kiadónál. A nagyívű vállalkozás keretében 2010-ben megjelent Édes Anna és a 2014-ben megjelent Aranysárkány című regényeknek azóta elkészült az online platformra optimalizált változata is. Ezek a magyar irodalomtudomány filológiai portálján, a PIM és az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet közös szolgáltatásában működő DigiPhil honlapján érhetők el.

A Kosztolányi-hagyaték történetének rövid áttekintése után, digitalizált kézirathasonmások segítségével ismerhettük meg a szerző kézírásának sajátosságait, különös tekintettel a gyorsírással lejegyzett szövegek problémáira. Szövegkritikai példák következtek az Édes Anna fennmaradt kézirata alapján, majd a Mágia című verskötet lapkivágatokból álló szedőpéldányának autográf számozásai, rájegyzései nyomán bizonyítást nyert az alapszövegül választott második kiadás (Tevan, 1920) létjogosultsága. A következőkben az Aranysárkány című regény filológiai újdonságokkal szolgáló, az első írói ötletet megőrző egyik kéziratlapját ismerhettük meg. A feljegyzés olyan karaktvervázlatokat tartalmaz, amelyek alapján szövegszinten is azonosíthatóvá váltak egyes történeti személyek Kosztolányi szabadkai diákéletéből. A sort egy dallampélda zárta, amely a kéziratfogalmazvány vizsgálata során vált azonosíthatóvá, és a regény kulcsjelenetében hangzik fel.

Az előadás témájához kapcsolódó tanulmányok:

- Parádi Andrea, Vizyné habmerő kanala, In: Jeney Éva, Kálmán C. György (szerk.) „Inkább figyeld talán az irodalmat”: Írások Veres András 70. születésnapjára. Budapest: Reciti Kiadó, 2015. pp. 123–125.
- Parádi Andrea, „Egy és más az írásról.” – Az Aranysárkány egy kéziratlapja kapcsán In: Bengi László, Hoványi Márton, Józan Ildikó (szerk.)"Visszhangot ver az időben": Hetven írás Szegedy-Maszák Mihály születésnapjára. Pozsony: Kalligram, 2013. pp. 319–327.
- Kabdebó Lóránt, Lipa Timea, A huszadik századi magyar szövegtudomány egy megoldandó problémája In: Huszti Tímea (szerk.) Docendo discimus: Doktoranduszhallgatók és témavezetőik közös tanulmányai a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájából, Miskolc, 2013, 137–154.

- Fényképek az eseményről (A fotókat Ágai Ágnes és Bibor Máté készítette.)
- Az eseménysorozat honlapja
- Beszámolók és képek a Nyitott Napok korábbi előadásairól blogunkban

Újra vendégünk volt S. Sárdi Margit

A Nyitott Napok 2019. tavaszi félévének második rendezvényére március 27-én került sor. Vendégünk, S. Sárdi Margit, az ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszékének nyugdíjas docense, Turistaszemmel Európában: Rhédei Ádám útinaplója 1789–1792. című előadásában elmondta, hogy Rhédei Ádám (1768‒1849) Baselben és Göttingenben végzett jogi tanulmányokat, és már németországi tanulmányai idején tett kisebb kirándulásokat, tanulmányai végeztével, 1791 májusában pedig európai körútra indult. Németországi utazásaiban elsősorban a személyes kapcsolatok vezették: tudósokat, egyetemi tanárokat, könyvtárakat, tudományos (főleg természettudományi) gyűjteményeket keresett föl, emellett érdekelték az ipar lehetőségei, a történelmi emlékek, a természeti képződmények, a ritkaságok és érdekességek is. Svájcból indult tovább Olaszországba. A visszaúton értesült arról, hogy Ausztria és Franciaország hadban áll, így Belgiumon át Angliában, majd Poroszországban folytatta útját, Franciaországot ki kellett hagynia. Naplóját ma a kolozsvári központi egyetemi könyvtárban (Biblioteca Centrală Universitară „Lucian Blaga”) őrzik, jelzete: Ms.1734/I-II. Részcímekkel, szép, díszes címírással, díszes szövegelválasztó jelekkel, rajzokkal ellátott kézirat.
Rhédei új típusú utazó, nem hivatalos úton jár, hanem élményért, tapasztalásért és tudásért kel útra. Életmódja, szemlélete a mai turistáéval egyezik meg. Megfigyelései kiterjednek a civilizáció színvonalára, épületekre, parkokra, az antik és korabeli művészeti alkotásokra, a színházi, a társasági életre és különösen a természeti érdekességekre. Tapasztalatait szívesen összegezte. Gondolkodását befolyásolta a felvilágosodás sok eszméje, azonban a francia forradalom eszméivel szemben bizalmatlan volt. A művészetről alkotott véleménye határozott, de ízlése némiképp konzervatív, a festészetben a minél nagyobb részletezettséget, a tökéletes hűséget becsülte. A természethez való viszonya érzékeny és egyéni. A látottak, tapasztaltak iránt sokszor fejez ki érzelmeket. Az útitársakról, önmaga elkövetett ügyetlenségeiről humorral számol be. Tiszta magyar nyelven ír, latin szavai szinte nincsenek.
Rhédei Ádám személyében rokonszenves, a maitól alig különböző mentalitású utazót és naplóírót ismerhetünk meg, akinek úti följegyzéseit a szaktudományok művelői is haszonnal forgathatják, ám fő értéke az, hogy mai utazgató utódai élvezetet találhatnak a kétszáz évvel ezelőtti utazó élményeinek megismerésében.

S. Sárdi Margit publikációi a naplóírásról:
- Napló-könyv: Magyar nyelvű naplók 1800 előtt, Máriabesnyő, Attraktor, 2014. – 328.
- Az időszakos naplók = Eruditio, virtus et constantia: Tanulmányok a 70 éves Bitskey István tiszteletére, szerk. Imre Mihály et al., Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2011, I, 251–258.
- Az öregkori napló = Septempunctata: Tanulmányok Petrőczi Éva hatvanadik születésnapjára, szerk. Pénzes Tiborc Szabolcs, Bp., rec.iti, 2011, 61–66.
- A kora újkori "értelmiségi" napló = "mint az gyümölczös és termett szölöveszszöc...": Tanulmányok P. Vásárhelyi Judit tiszteletére, szerk. Stemler Ágnes, Varga Bernadett, Bp., OSzK – Balassi, 2010, 287–298.
- Naplók és naplóíró nők (XVII–XVIII. század), Irodalomtörténet, 87(2006), 618–628.
- Bécsi utazások: 17–18. századi útinaplók, Bp., Tertia, 2001 (Hungarica varietas). – 288.

- Fényképek az eseményről (A fotókat Bibor Máté készítette.)
- Az eseménysorozat honlapja
- Beszámolók és képek a Nyitott Napok korábbi előadásairól blogunkban