A Nyitott Napok 2021. őszi sorozatának harmadik délutánjára november 10-én került sor. Vendégünk, Ferencz Győző költő, irodalomtörténész Versek, átiratok, másolatok Nemes Nagy Ágnes kéziratos hagyatékában című előadásában elmondta, hogy Nemes Nagy Ágnes egész életében kézzel írt, írógépet nem használt. Kéziratos hagyatéka jegyzetfüzetekben és különálló kéziratlapokon maradt fenn. Egy részük magántulajdonban van, kisebb részük közgyűjteményekben található. Biztosra vehető, hogy vannak kéziratok közgyűjtemények feldolgozatlan hagyatéki anyagaiban is.
A verseket tartalmazó kéziratos füzetek közül kiemelkedő jelentősége van a diákkori művek gyűjteményének, amelybe 1930 és 1937 között másolta be tisztázatait, valamint hat felnőttkori jegyzetfüzetének. A két legkorábbi két füzetbe 1938 és 1960 között másolta be elkészült verseinek tisztázatát, azaz dokumentálta-archiválta saját maga számára költői életművének alakulását. Ebből az időszakból vázlatok nem maradtak fenn.
A későbbi füzetek már nem tisztázatokat, hanem 1958 és 1967 között keletkezett, elsősorban a Napforduló című kötet egyes verseihez készített vázlatokat, piszkozatokat tartalmaznak, illetve életében kiadatlan verseket és töredékeket. 1967 utánról nincs ismert verskéziratokat tartalmazó füzet, a megőrzött verseket különálló lapokra írta.
A füzetek vizsgálata betekintést nyújt Nemes Nagy Ágnes alkotói munkamódszerébe. Az előadás néhány jellegzetes példát mutat be: a Madár című verséhez írt önkommentárját, Lázár című versének változatait, egy diákkori versének kései átírását, néhány nagyobb kompozíciójának vázlataiban (Között, Ekhnáton az égben) egyes motívumok vándorlását, végül pedig A távozó című versének különös és megrendítő keletkezéstörténetét.
- Nemes Nagy Ágnes a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján
- Ferencz Győző a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján
- Fényképek az eseményről (a fotókat Bibor Máté készítette)
- Az eseménysorozat honlapja
- Beszámolók és képek a Nyitott Napok korábbi előadásairól blogunkban
A verseket tartalmazó kéziratos füzetek közül kiemelkedő jelentősége van a diákkori művek gyűjteményének, amelybe 1930 és 1937 között másolta be tisztázatait, valamint hat felnőttkori jegyzetfüzetének. A két legkorábbi két füzetbe 1938 és 1960 között másolta be elkészült verseinek tisztázatát, azaz dokumentálta-archiválta saját maga számára költői életművének alakulását. Ebből az időszakból vázlatok nem maradtak fenn.
A későbbi füzetek már nem tisztázatokat, hanem 1958 és 1967 között keletkezett, elsősorban a Napforduló című kötet egyes verseihez készített vázlatokat, piszkozatokat tartalmaznak, illetve életében kiadatlan verseket és töredékeket. 1967 utánról nincs ismert verskéziratokat tartalmazó füzet, a megőrzött verseket különálló lapokra írta.
A füzetek vizsgálata betekintést nyújt Nemes Nagy Ágnes alkotói munkamódszerébe. Az előadás néhány jellegzetes példát mutat be: a Madár című verséhez írt önkommentárját, Lázár című versének változatait, egy diákkori versének kései átírását, néhány nagyobb kompozíciójának vázlataiban (Között, Ekhnáton az égben) egyes motívumok vándorlását, végül pedig A távozó című versének különös és megrendítő keletkezéstörténetét.
- Nemes Nagy Ágnes a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján
- Ferencz Győző a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján
- Fényképek az eseményről (a fotókat Bibor Máté készítette)
- Az eseménysorozat honlapja
- Beszámolók és képek a Nyitott Napok korábbi előadásairól blogunkban
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése