A Preservation, Digital Technology & Culture (PDT&C) Q1-es SJR besorolású nemzetközi szakfolyóirat legfrissebb számában szabadon olvasható a doktori programunk keretében született tudományos elemzés:
Simon András and Kiszl Péter: Aspects of the Long-Term Preservation of Digitized Catalogue Data: Analysis of the Databases of Integrated Collection Management Systems
Preservation, Digital Technology & Culture, vol. 50, no. 2, 2021, pp. 51-64.
DOI: https://doi.org/10.1515/pdtc-2021-0007 (Open Access)
A tanulmány tartalmából:
A közgyűjteményi digitalizálás során felépített adatbázisok vizsgálata figyelmet érdemlő témakör, különösen a keletkezett metaadat rekordok és a teljes tartalmak hosszútávú megőrzésének költségei szempontjából. A tanulmányban több mint kétszáz Magyarországon és a környező országokban működő, Qulto szoftvert használó könyvtár és múzeum integrált gyűjteménykezelő rendszerének adatbázisában található metaadat és a média rekord számának, méretének és sokféleségének elemzésével a következő kérdésekre kerestünk választ: (1) Van-e különbség a kapott eredményekben az intézmények típusa, országa vagy a szakemberek, illetve a felhasználók nemzetiségi hovatartozása tekintetében? (2) Mekkora valójában egy metaadat, illetve egy média rekord? (3) Megállapíthatók-e azok a szempontok, amelyek alapján a későbbi vizsgálatok már reprezentatív mintán folytathatók le? (4) Különbséget tudunk-e tenni a pótolhatatlan információt tartalmazó elsődleges (primer) és a származtatott információval bíró másodlagos (szekunder) adatok között, annak érdekében, hogy a hosszútávú megőrzés költséges volta miatt ne kelljen valamennyit megőrizni?
Simon András and Kiszl Péter: Aspects of the Long-Term Preservation of Digitized Catalogue Data: Analysis of the Databases of Integrated Collection Management Systems
Preservation, Digital Technology & Culture, vol. 50, no. 2, 2021, pp. 51-64.
DOI: https://doi.org/10.1515/pdtc-2021-0007 (Open Access)
A tanulmány tartalmából:
A közgyűjteményi digitalizálás során felépített adatbázisok vizsgálata figyelmet érdemlő témakör, különösen a keletkezett metaadat rekordok és a teljes tartalmak hosszútávú megőrzésének költségei szempontjából. A tanulmányban több mint kétszáz Magyarországon és a környező országokban működő, Qulto szoftvert használó könyvtár és múzeum integrált gyűjteménykezelő rendszerének adatbázisában található metaadat és a média rekord számának, méretének és sokféleségének elemzésével a következő kérdésekre kerestünk választ: (1) Van-e különbség a kapott eredményekben az intézmények típusa, országa vagy a szakemberek, illetve a felhasználók nemzetiségi hovatartozása tekintetében? (2) Mekkora valójában egy metaadat, illetve egy média rekord? (3) Megállapíthatók-e azok a szempontok, amelyek alapján a későbbi vizsgálatok már reprezentatív mintán folytathatók le? (4) Különbséget tudunk-e tenni a pótolhatatlan információt tartalmazó elsődleges (primer) és a származtatott információval bíró másodlagos (szekunder) adatok között, annak érdekében, hogy a hosszútávú megőrzés költséges volta miatt ne kelljen valamennyit megőrizni?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése