International Journal of Digital Humanities

International Journal of Digital Humanities címmel a Springer Nature kiadásában nemzetközi digitális bölcsészeti tudományos folyóirat indult.

https://link.springer.com/journal/42803

Szerkesztőbizottság:
Almási Zsolt, Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Roman Bleier, University of Graz, Graz, Austria
Kiszl Péter, Eötvös Loránd Tudományegyetem
Piroska Lendvai, University of Göttingen, Göttingen, Germany
Palkó Gábor főszerkesztő, Eötvös Loránd Tudományegyetem
Nicolas Pethes, University of Cologne, Cologne, Germany
Thorsten Ries, University of Sussex, Brighton, United Kingdom; Ghent University, Belgium
Susan Schreibman, Maastricht University, The Netherlands
Dirk Van Hulle, University of Antwerp, Antwerp, Belgium

A tanulmányok 2019-ben és 2020-ban szabadon elérhetők. Már olvasható az első két tematikus szám anyaga:
Special Issue on Born-Digital Archives
Special Issue on Digital Scholarly Editing

Digitális bölcsészet a könyvtár- és információtudományban 5.

A Tudományos és Műszaki Tájékoztatás (TMT) 2019. évi 3. számában zárul a digitális bölcsészet, valamint a könyvtár- és információtudomány kapcsolatát vizsgáló tanulmánysorozatunk:

Kiszl Péter: Digitális bölcsészet a könyvtár- és információtudományban  5. rész Felsőoktatási szinergiák 134-148. p.

A tanulmány absztraktja:

A digitális bölcsészet, valamint a könyvtár- és információtudomány szoros kapcsolatban álló diszciplínák. Tanulmánysorozatunk befejező részében az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 2017 tavaszán létrehozott Digitális Bölcsészet Központ 2017/2018. tanévi tevékenységének elemzésén keresztül mutatjuk be a digitális bölcsészet felsőoktatási adaptációjának a közgyűjteményi szektorban is eredményesen alkalmazható megoldásokat kínáló egyfajta modelljét.

A tanulmánysorozat korábbi részeiről blogunkban:
1. A digitális bölcsészet alkalmazásválasztéka
2. Európai kutatástámogató projektek
3. Latin nyelvű szövegkorpuszokat tartalmazó és epigráfiai adatbázisok Európában
4. Történeti kutatásokhoz kapcsolódó európai adatbázisok

Oktatónk tanulmánya a Hungarológiai Közleményekben

Digitális bölcsészet - régi-új horizontok az interdiszciplinaritásban címmel jelent meg Kiszl Péter intézetigazgató tanulmánya az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke által kiadott Hungarológiai Közlemények 2018. évi 1. számában.

A publikáció 2019. január 24-től szabadon letölthető.
DOI: https://doi.org/10.19090/hk.2018.1.85-100

Digitális bölcsészet a könyvtár- és információtudományban

A 66. évfolyamába lépett Tudományos és Műszaki Tájékoztatás (TMT) 2019. évi 1. számában folytatódik a digitális bölcsészet, valamint a könyvtár- és információtudomány kapcsolatát vizsgáló tanulmánysorozatunk:

Kiszl Péter - Mátyás Melinda:
Digitális bölcsészet a könyvtár- és információtudományban 3. rész. Latin nyelvű szövegkorpuszokat tartalmazó és epigráfiai adatbázisok Európában
1-17. p.

Intézetünkhöz kötődő publikációk a TMT-ben

A Tudományos és Műszaki Tájékoztatás (TMT) című könyvtár- és információtudományi szakfolyóirat 65. évfolyamának frissen megjelent 2018. évi 12. száma intézetünkhöz kötődő publikációkat közöl:

Cikkek

Kiszl Péter - Mátyás Melinda: Digitális bölcsészet a könyvtár- és információtudományban. 2. rész. Európai kutatástámogató projektek 615-626. p.


Beszámolók, Szemlék, Referátumok

Hubay Miklós: Digitális bölcsészet, bölcsészinformatika, számítógépes bölcsészettudomány 653-656. p.

Kerekes Pál: Az irodalom mint történeti kultúrtechnika 657-662. p.

Intézetünkben mutatták be a digitális bölcsészet első hazai fórumát

Csaknem másfél év előkészítő munka után ezen az őszön jelent meg a bölcsésztudomány interdiszciplináris kutatási területét nevében hordozó Digitális Bölcsészet című lektorált tudományos folyóirat, melynek kiadója az ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszéke, de szerkesztőségében és szándéka szerint író-olvasó közönségében is a kapcsolódó tudományterületek közös, országos fóruma kíván lenni. Az ELTE EKSz által biztosított OJS folyóiratrendszerében szabadon elérhető első szám nemcsak különböző hazai kutatási műhelyek eredményeit tartalmazza nyelvészettől stilometrián és hálózatkutatáson keresztül a webarchiválás kérdésköréig, vagy a digitális gyűjtemények és muzeológiai fejlesztések területéig, de izgalmas nemzetközi kitekintést is ad. Az első szám összeállítása a tudományterület hazai állapotfelmérésének is tekinthető, így az eseményt moderáló szerkesztőként intézetünk oktatója, Fodor János is elsősorban az indulás tapasztalatairól és a folytatás lehetőségeiről kérdezte szerkesztőtársait. A tapasztalatok egyeztetését indokolta, hogy amint a szerkesztőség tagjai (Maróthy Szilvia - ELTE DI; Kiss Margit, Parádi Andrea - PIM; Kokas Károly, Péter Róbert - SZTE; Almási Zsolt - PPKE) is különböző hazai műhelyek munkatársai, a teltházas esemény közönsége is rálátással bírt különböző filológiai, nyelvészeti, könyvtártudományi kezdeményezésekre. A digitális bölcsészet definiálhatóságáról és a hazai kutatások, eredmények támogatásáról kialakuló sokszempontú párbeszédbe a techonlógia kreatív alkalmzásában úttörő kutatók - Horváth Iván (ELTE), Prószéky Gábor (MTA, PPKE) - is bekapcsolódtak, a könyvtártudományi aspektust Fodor János mellett Németh Márton (OSZK, webarchiválás) képviselte aktívan. A hátráltató tényezők elemzésése során egyetértettek abban, hogy a digitális bölcsészet lényege informatikai lehetőségek és bölcsész igények teremtő együttállása, így a kutatások feltétele is a természetes együttműködés e két terület szakemberei között. Ennek megléte, biztosítottsága sajnos ritka Magyarországon. Szerencsés intézményi kivételek, projektekhez kötött ideiglenes kapcsolatok nem pótolhatják a szervezett, hosszú távú munkakapcsolatot, ahogy a fejlődéshez utánpótlást biztosító egyetemi szintű digitális bölcsészeti képzést sem.
A folyóirat szerkesztői zárszóként arra kérték a jelenlévőket, hogy ne csak a lapot kísérjék figyelemmel, de észleljék, jelezzék látókörükben a rokon kezdeményezéseket, segítsék kapcsolatainak kialakításában a most létrejött új tudományos fórumot.

- Képek az eseményről galériánkban

Szakdolgozat pályázat: eredményhirdetés

2018. június 28-án került sor Intézetünkben az Év digitális bölcsészeti szakdolgozata pályázat eredményhirdetésére. Az ELTE Digitális Bölcsészet Központjának felhívására 13 pályamű érkezett.
A pályázat szervezőjeként Fodor János, és a központ vezetése nevében Kiszl Péter és Palkó Gábor társ-központvezetők egyetértettek abban, hogy a beérkező dolgozatok különlegesen magas színvonala bizonyítja: létezik és összakapcsolásra érdemes Karunkon a digitális bölcsészeti érdeklődés számtalan formája, megjelenése. A szakdolgozatokban megjelenő interdiszciplináris nyitottság, innovatív, tudós érdeklődés a tanszékek, témavezetők érdeme is, de valamennyi pályázó elismerést érdemel egyéni témaválasztásáért és kiemelkedő munkájáért.

A bíráló bizottságnak négy dolgozat elismerésére volt lehetősége oklevéllel - és az EMMI támogatásával - kulturális belépőjegy-utalvánnyal:

Első helyezést ért el:

A zöngeképzés vizsgálata számítógépes játékkal elicitált emocionális megnyilatkozásokban
Bartók Márton / beszédtudomány mesterszak
"A dolgozatban bemutatott kutatás során egy általam írt számítógépes játék segítségével elicitálok különböző érzelmi állapotokat. Azok hatását a beszédre a játékba integrált - a játékmenetet irányító hangutasításokról készült akusztikai és artikulációs felvételeken elemzem." ... "az érzelemelicitációs technika kidolgozása mellett a rögzített jelek feldolgozása és az adatok vizualizációja is sokrétű számítástechnikai ismeretanyagot igényelt" ... "a kutatás az érzelmi állapotok fonetikai elemzésével fontos alapkutatásként szolgálhat érzelmes beszéd szintéziséhez, illetve automatikus beszédalapú érzelemfelismeréshez."

Megosztott második helyezést értek el:

Informatika a nyelvtanórán
Kocsis Ágnes / magyartanári modul, tanári mesterszak
"Olyan anyanyelv-pedagógiai módszert dolgoztam ki, amely lehetővé teszi azt, hogy a diákok nyelvtanórai kutatások során sajátítsanak el számukra hasznos készségeket és szaktárgyi tudást."

A digitális szövegek olvasásának fejlesztése tantermi környezetben
Nagy Noémi / tanári mesterképzést (történelem-magyar)
"Szakdolgozatomban a digitális és nyomtatott szövegek közötti különbségekkel (nyelvészeti, szerkezeti, olvasási stratégiák és mintázat) foglalkozom. Empirikus kutatást végeztem vidéki és fővárosi középiskolás diákokkal (összesen 400 fővel) online kérdőíves módszerrel. A diákok digitális és hagyományos olvasási szokásait, stratégiáikat, szövegfeldolozási műveletekkel kapcsolatos ismereteiket mértem fel."

A jegyzetelés támogatása
Bencze Norbert / alkalmazott nyelvészet mesterszak, interkulturális nyelvészet szakirány
"Diplomamunkám a felsőoktatásban használt jegyzetelést vizsgálja 46 előadásjegyzet és 230 attitűdkérdőív segítségével. A dolgozat célja volt a szakirodalmi áttekintés és rendezés, illetve a tanulási folyamatokban való használhatóság áttekintése. A dolgozatban megjelenik a digitális jegyzeteknek, jegyzetelési módoknak az analóg jegyzeteléssel való szembeállítása, felhívva a figyelmet arra, hogy a digitális jegyzetelés a későbbiekben egyre nagyobb szerepet kap a felsőoktatásban is."

- Fényképek az eredményhirdetésről
- A hír az ELTE honlapján / az ELTE BTK honlapján

Pályázat: Az év digitális bölcsészeti szakdolgozata

Pályázati felhívás: az ELTE Bölcsészettudományi Karán létesült Digitális Bölcsészet Központ (elte-dh.hu) a 2017/2018-as tanévben felmérte a Kar digitális bölcsészeti igényeit, kapcsolódó kutatásait.
E tájékozódás részeként hirdeti meg, s teszi - szándéka szerint - hagyománnyá az "Év digitális bölcsészeti szakdolgazata" pályázatot.

A pályázaton bármely, az ELTE Bölcsészettudományi Karán a 2017/2018. tanév során leadott szakodolgozat írója indulhat.
Karunkon jelenleg nincs még célzottan digitális bölcsészeti képzés, így bármilyen kapcsolódás, a szakdolgozat tematikai vagy módszertani rokonsága, pl.:
- számítógépes nyelvészeti megközelítés,
- adatok, eredmények vizualizációja,
- adatbázisok vizsgálata,
- hálózati tudás, digitális források elemzése
a pályázatunk tematikájába sorolható.

Küldje el szakdolgozatát - e-mailben, csatolva - június 20-ig az alábbi címre: fodor.janos.konyvttud@btk.elte.hu
Levele tárgya legyen: digitális bölcsészeti pályázat. Levelében röviden írja le, hogyan kapcsolódik Ön szerint dolgozata a digitális bölcsészethez.
A pályázatokat a Központ által felkért, oktatókból álló bizottság bírálja el.
Eredményhirdetés és a díj átadása: június 30-ig.

Nyertesek díjazása: kulturális belépőjegy-utalvány,
I. helyezés 30.000 Ft,
II-III. helyezés 15.000 Ft értékben.

DH Budapest 2018 - konferencia

A jövő héten rendezi nemzetközi konferenciáját az ELTE Digitális Bölcsészet Központja. A tudományterület legnevesebb kutatói érkeznek Intézetünkbe és a Kar által biztosított különböző előadótermekbe, hogy eredményeiket megosszák az érdeklődőkkel.

Keynotes:
Wolfgang Ernst  (Humboldt-Universität, Berlin, Germany)
Patrick Sahle (Universität zu Köln, Germany)
Susan Schreibman (Maynooth University, Ireland)
Dirk Van Hulle (University of Antwerp, Belgium)

A magyar előadók közt a könyvtártudományban ismert szakemberektől karunk oktatóin keresztül volt hallgatóinkig számos ismerős nevet találunk. A részletes program már elérhető a Központ oldalán, a végleges helyszín-beosztás rövidesen nyilvános lesz.
Hallgatóink számára még nyitott a lehetőség, hogy jelentkezzenek a konferencia lebonyolításában közreműködő önkéntesnek, s így az izgalmas előadásokat is nyomon követhessék.

- A konferenciáról
- A konferencia részletes programja
- Keynotes
- Facebook-esemény

Ízelítők a digitális bölcsészet lehetőségeiből

A május 27-31. között megrendezésre kerülő DH_Budapest_2018 konferencia felvezetésének is tekinthető az a workshop-sorozat, ami az ELTE Digitális Bölcsészet Központ szervezésében Intézetünkben zajlott május első három hetében. A doktoranduszainknak és minden oktatónak nyitott foglalkozásokon olyan szakemberek tartottak gyakorlással egybekötött bevezetést szakterületükbe, akik a digitális bölcsészeti megközelítés külünböző ágait képviselik.

2018. május 3.-án Fellegi Zsófia, a Petőfi Irodalmi Múzeum szakértője, a PPKE doktorandusza vezette az első foglalkozást. A bölcsészeti szempontból legközelebbi témát ő hozta elérhető közelségbe, a digitális tudományos szövegkiadások elméleti és gyakorlati problémáiról beszélt, majd a résztvevők instrukciói szerint készítették el egy Petőfi vers XML kódolását, így nyerve konkrét gyakorlaton keresztül bepillantást a digitális filológus műhelyébe.
- Fényképek az első workshopról galériánkban

Május 10.-én adatvizualizáció témakörben Czinkos Zsolt (KSH) vezetett foglalkozást.
A vizuális percepció sajátosságaitól a webes olvasás, információ befogadási szokásokig vezető elméleti alapok után Arany János szókincséből vett példákkal a résztvevők saját adatvizualizációs metódusokat próbálhattak ki a Flourish online alkalmazás segítségével.
Bár a fizetős alkalmazásokhoz képest kevésbé testreszabható és korlátozottan továbbosztható az itt létrehozott vizualizáció, oktatási célokra és lementhető ábrák létrehozására látványos és tanulságos.
- Fényképek a második workshopról galériánkban

Május 17.-én szövegbányászat/Text mining címmel Tsegaye Misikir Tashu tartott angol nyelvű workshopot. Az amerikai elnöki beszédekből vett mintán mutatta meg a szövegek előkészítésének lépéseit, a töltelékszavak kigyomlálását, s az összehasonlításra érdemes szókincs szótári alakra hozásának módszerét. A lépéseket a résztvevők maguk is végrehajthatták Tsegaye instrukciói alapján, python parancsokkal a gépekre előtelepített Jupyter notebookban. A kód értelmezésével a résztvevők közelebb kerültek a szövegfeldolgozás megértéséhez, s láthatták, hogy a Python nyelvhez írt, szabadon felhasználható könyvtárak segítségével néhány lépés után összevethetővé válnak statisztikailag elemezhető méretű szövegek. Az eredmények kiértékelésére, vizualizációjára is szemléletes példákat mutatott az előadó.
- Fényképek a harmadik workshopról galériánkban

Digitális bölcsészet: szerzői jogi vonatkozások

Az ELTE Digitális Bölcsészet Központ idei utolsó kari műhelybeszélgetésére május 8.-án került sor a Könyvtár- és Információtudományi Intézetben. Vendégünk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Szerzői Jogi Főosztályának főosztályvezető helyettese, Dr. Legeza Dénes volt.
Előadónk nem készült prezentációval, mégis minden jelenlévő figyelmét végig lekötötte, többen sajnálták is, hogy véget ért a másfél óra. Számos korábbi találkozón vetődött fel olyan kérdés, amely a szerzői jogokat érintette. Kutatási anyagainkat, adatbázisainkat, projektjeinket előbb-utóbb mindannyian szeretnénk bekapcsolni a korszerű információáramlásba, de évek, évtizedek alatt belső használatra épített rendszereinkben olyan dokumentumok, adatbázisokból, vagy a webről letöltött kutatási minták, alapanyagok, források és információk kapcsolódhattak össze, amelyek nyilvánosságra hozatala és szabad elérhetősége jogsértő publikálásnak minősülhet.
Legeza Dénes játékos tévhit-eloszlatásba vonta be a résztvevőket, a "fair use", a forrásmegjelöléssel publikálás, vagy a szabadon felhasználhatóság kapcsán. Tanulságos volt a szakdolgozatok szerzői jogállása körüli félreértések tisztázása is: a szakdolgozat szerzői joga a hatályos törvények szerint a hallgatót illeti, ő rendelkezhet munkája felhasználásáról. Viszont ezt a jogot korlátozhatja, ha az adott egyetem szigorúbb adatkezelési szabályzatot vezet be. Nálunk nincs ilyen szabályzat, de így fordulhat elő, hogy szakdolgozatként, diplomamunkaként született műalkotások vagy technológiai fejlesztések más képzőhelyeken az egyetemeké, vagy későbbi hasznosulásukból meghatározott arányban részesednek.
A digitális publikálás kapcsán Legaza Dénes kiemelte az új, most formálódó lehetőségeket: a kereskedelmi forgalomban már nem kapható könyvek közreadását és a belső hálózatban publikálás korlátlanságát.
Az asszociatív, élénk hangulatú találkozón időről-időre a hallgatói kérdések, közös esetértelmezések kerültek előtérbe. A legszigorúbban védett dokumentumok, a kották esetében is egyértelművé tette előadónk, hogy érvényes a szerző halála utáni 70 év, tehát a tavaly megjelent, de több, mint 70-éve elhunyt szerző zenéjét tartalmazó kotta használatát az ő szerzői joga már nem korlátozza.

- Képek a találkozóról
- Korábbi találkozóinkról blogunkban

Doktoranduszaink figyelmébe: adatvizualizáció, szövegbányászat

Intézetünkben folytatódnak a Digitális Bölcsészet Központ képzései a Kar oktatói és doktoranduszai számára. 2018. május 10.-én adatvizualizáció témakörben Czinkos Zsolt (KSH) vezet foglalkozást, 2018. május 17.-én szövegbányászat/Text mining címmel Tsegaye Misikir Tashu tart angol nyelvű workshopot.

A képzés ingyenes, ám előzetes regisztrációhoz kötött.

Helyszín:
az ELTE BTK Könyvtár és Információtudományi Intézet -102-es tanterme (1088 Budapest, Múzeum krt. 6–8., mfszt. 6.)

Adatvizualizáció:
2018. május 10. csütörtök 15.00-17:00
előadó: Czinkos Zsolt (KSH)

Szövegbányászat/Text mining (angol nyelvű workshop):
2018. május 17. csütörtök 15.00-17:00
előadó: Tsegaye Misikir Tashu

Digitális bölcsészet: Művészettörténeti Intézet

Április 26-án került sor Intézetünk -102-es géptermében a kari digitális bölcsészeti igényeket felmérő műhelybeszélgetés sorozat idei negyedik alkalmára. Vendégelőadóink ezúttal a Művészettörténeti Intézet munkatársai, Szőke Annamária, Árvai Mária, Katona Júlia és Kusler Ágnes voltak. Az általuk felrajzolt kép sok tekintetben ismerős helyzetről tanúskodik: gyűjteményeket, adatbázisokat építenek, célszoftvereket, (múzeumi) integrált rendszereket kell megismertetniük hallgatóikkal, nemzetközi adatbázisok használatára kell felkészíteniük őket, s maguk is dolgoznak nemzetközi kutatásokhoz kapcsolódó projekteken. A géphiány, az infrastrukturális próblémák mellett a szakértő szoftveres támogatás a legégetőbb probléma. A Műcsarnok képzőművészeti kiállításainak felbecsülhetetlen értékű, 10.000 tételes feltárását is tartalmazó adatbázist Szőke Annamária docens több évtizede bővíti hallgatóival, de a kezelőszoftver mára olyannyira elavult, hogy a kezelt állomány azonnali konvertálásra, migrálásra szorul. A munka léptékét sajnos csak találgatni tudtuk, alapos felmérést igényelne az adatszerkezet és a létrehozott kapcsolatrendszer. Az integrált rendszerek oktatásában a telepített szoftver, pl. Adlib megléte volna kívánatos. Intézménylátogatásokkal, alkalmi liszenszekkel, az OMEKA rendszer kipróbálásával és virtuális kiállítások alkalmi építésével gyakorolnak hallgatóikkal. A nemzetközi kapcsolatrendszerbe illeszkedő projektekből, tervekből sincs hiány: példaként Kusler Ágnes dokotrandusz mutatta be embléma kutatását, ami illeszthető a Mundus Emblematicus globális projekhez, melynek izgalmas célja, hogy az építészeti emblémákat műemlékeken elhelyezett QR kódokkal kapcsolják össze az emblémák globális adatbázisával.
A Digitális Bölcsészet Központ műhelytalálkozója ezúttal is ráébresztette a résztvevőket arra, hogy izgalmas, értékes, világszínvonalú adatbázisok épülnek Karunk minden intézéteben, s összehangolásuk, támogatásuk egyre inkább létszükségletünk, közös érdekünk.

- Fényképek a találkozóról

Digitális filológia workshop

Az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet és az ELTE Digitális Bölcsészet Központ workshopot szervez, melynek témája a digitális filológia lesz.
A workshopon a digitális tudományos szövegkiadások elméleti és gyakorlati problémáiról lesz szó, különös tekintettel a jelölőnyelvi átiratok készítésére.
A résztvevők konkrét gyakorlatokon keresztül nyernek bepillantást a digitális filológius műhelyébe.

A workshopot Fellegi Zsófia, a Petőfi Irodalmi Múzeum szakértője, a PPKE doktorandusza tartja.
Helyszín: ELTE BTK Múzeum körút 6-8.
Könyvtár- és Információtudományi Intézet, -102-es gépterem.
Időpont: 2018. május 3. 15.00-17.00

A workshop az ELTE oktatói és doktori hallgatói számára meghirdetett képzés, amely ingyenes, ám előzetes regisztrációhoz kötött.

Digitális bölcsészet: Régészettudományi Intézet

A Digitális Bölcsészet Központ április 12-én tartott kari műhelytalálkozója több szempontból is tanulságos volt. Intézetünk 105-ös géptermében Dr. Bartus Dávid, az Ókori Régészeti Tanszék megbízott tanszékvezető egyetemi docense ismertette a Régészettudományi Intézet digitális projektjeit: intézeti honlap, blog, könyvtári adatbázis, online idegen nyelvű folyóirat, online térinformatikai- és fotóadatbázis, régészeti lelőhelyadatbázis. Míg a  Kar több intézetében, tanszékén a számítógépek korszerűsége, sőt megléte is probléma, Bartus Dávid programozói kompetenciákkal és munkatársai, hallgatói bevonásával néhány év leforgása alatt szinte mindent megoldott, amit Intézete és tudományterülete változó technológiai igényei megkívántak. Az ismertetett példa mégis azt bizonyítja, hogy egy-egy aktív munkatársra építkezni kockázatos. Az egységes, kari támogató környezet a mindenki által kívánt, professzionális megoldás. Bármennyire ügyeltek például a WordPress alapon létrehozott intézeti honlaprendszer arclulati illesztésére, az új egyetemi honlaprendszerhez képest megoldásuk értelemszerűen "különutas". (Hasonló helyzetben van a mi Intézetünk is). Komolyabb kérdést vet fel, hogy könyvtáruk online adatbázisát saját igényeiknek megfelelően alakították ki, a korábbi excel táblákhoz képest korszerű, felhasználóbarát, színkódokolt találati listákat produkáló keresési lehetőséget teremtettek. Vajon jól döntöttek-e a nagy munkát önállóan elvégezve, vagy várniuk kellett volna, míg az állomány EKSz-be integrálására sor kerülhet? Az úttörő, de saját erőből megoldott kezdeményezések egy része a későbbi kompatibilitás érdekében bizonyára átalakítást igényel majd, de több területen (pl. régészeti lelőhelyadatbázis) még nemzetközi sztenderdek sem alakultak ki, így lépniük kellett. Bartus Dávid megosztotta a frissítésekkel kapcsolatos nehézségeket, tapasztalatokat is. A komoly hálózati munkához, tartalomszolgáltatáshoz, rendszeresen közreadott digitális folyóirathoz sok munka, munkaerő, idő és odafigyelés szükséges. A résztvevők kérdései, hozzászólásai megerősítették a Digitális Bölcsészet Központ támogató jelenlétének szükségességét.

- Fényképek a találkozóról

Digitális bölcsészet: Szláv és Balti Filológia

Folytatódott Intézetünkben a digitális bölcsészeti találkozók sorozata. A kar különböző intézeteiben folyó kutatások közös, gyors áttekintését célzó informális összejövetelek nem csak a Digitális Bölcsészet központ szolgáltatásainak tervezését segítik, de a kari igények és érdeklődés mentén új kapcsolatokat teremtenek intézetek, tanszékek, kutatói csoportok között.
2018. második digitális bölcsészeti találkozóján, március 14-én a Szláv és Balti Filológiai Intézet tapasztalatairól, igényeiről tartott előadást Urkom Aleksander.
Több, egyenként kis hallgatói létszámú nyelvi tanszéket összefogó intézetként a nyelvetületeken létrehozott on-line forrásokat aktívan használják, de az oktatás során gátolja munkájukat a hiányzó hardveres környezet.
Saját kutatási anyagaik, oktatási segédleteik digitális tárának építését is hátráltatja a hosszútávon fejleszthető, az egyetemi oktatási programba integráltan használható rendszerek hiánya. Urkom Aleksander az intézeti tartalomfejlesztési lehetőségek példájaként ismertette Szláv civilizáció címmel közzé tett weboldalukat s intézetük egyedi weboldalának letöltési lehetőségeit. Az ELTE BTK egységesülő webes arculatában az évek során testreszabott honlapról új helyre kerülhetnek anyagaik, így érdeklődéssel várják a Digitális Bölcsészeti Központ kezdeményezéseit.
Palkó Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezett kutatási anyag repozitórium mellett ingyenes tudományos repozitóriumok, s a már évek óta működő EDIT is rendelkezésre áll a szöveges cikkek, dolgozatok biztonságos elhelyezésére.
Bár a Kar hardveres fejlesztéseiben a Központ sem illetékes, okkal bátorít minden kutatócsoportot a kutatási anyagok digitalizálására, előkészítésére. A szerzői jogi szabályozások kedvező változásai várhatóak, s a tárolás és közzététel terén máris számos lehetőség kínálkozik. A Központ leginkább ezek szervezésében, megismertetésében, a nemzetközi tudományos életben kialakult "jó gyakorlatok" elterjedésében segítheti Karunk oktatóit, szervezeti egységeit.

- Képek a találkozóról

Digitális bölcsészet - média és kommunikáció

Folytatódott Intézetünkben a Digitális Bölcsészet Központ működésének előkészítésére tavaly megkezdett találkozók sorozata. A kar különböző intézeteiben folyó kutatások közös, gyors áttekintését célzó informális összejövetelek nem csak a központ szolgáltatásainak tervezését segítik, de a digitális bölcsészeti igények és érdeklődés mentén új kapcsolatokat teremtenek intézetek, tanszékek, kutatói csoportok között.
2018. első digitális bölcsészeti találkozóján, február 7-én a Média és Kommunikáció Tanszék oktatóit kérdeztük tapasztalataikról, igényeikről. Kiszl Péter köszöntő szavai után, a Fodor János által moderált beszélgetésben Orbán Katalin médiakutató és Bátorfy Attila újságíró beszélt kutatásaikról és a tanszékük által fejlesztett kompetenciákról. Oktatói munkájukhoz elsősorban a létező médiatartalmak, adatbázisok vizsgálata kapcsolódik, s kiemelten fejlesztendő terület a hatékonyabb hozzáférés a szakirodalomhoz. Hallgatóiknak képeseknek kell lenniük az összefüggéseket feltáró, bizonyító adatgyűjtésre, gyakran nagy tömegben kigyűjtve, nehezen hozzáférhető, különböző formátumban közzé tett dokumentumokból, vagy adatbázisok lekérdezésével, "szüretelésével". A Központ terveit és a digitális bölcsészet kapcsolódó területei képviselve Palkó Gábor reagált az elhangzottakra. Komoly lehetőséget láttak mindkét oldalról a plágiumkereső rendszerek használatában, s rokon területként a stilometriai kutatási eszközökben. A Központ által fejlesztett kari kutatási repozitórium és egy lehetséges adatvizualizációs képzés is a további együttműködés igényét erősítette.

- Fényképek a találkozóról

A működő értékekért - Europeana és DARIAH

Április 5-én ismét vezető szakemberek látogattak intézetünkbe, s tartottak az ELTE Digitális Bölcsészet Központjával és a Petőfi Irodalmi Múzeummal közösen szervezett vendégelőadásokat.

Henning Scholz (Europeana /Aggregation, Partner & Operations Manager) az Europeana Professional működéséről tartott prezentációt. Szakmának, szakembereknek, a digitális kulturális örökség megőrzéséért felelős intézményeknek az Europeana minőséget, kutathatóságot, közösségi média jelenlétet kínál. Céljuk nem csupán gyűjtemények öszekötése, de értékek működő, jövőbe mutató rendszerének megteremtése. Programjaikkal kutatások, központok, kutatók új kapcsolatait szolgálják, figyelik az oktatási igényeket, hogy tanárok, előadók számára is hasznos funkciókat fejlesszenek. A gyűjteményre épülő kutatásokat ösztöndíj programmal támogatják.

Mike Mertens (DARIAH.EU, CEO) a vezető európai digitális bölcsészeti hálózat vezetőjeként áttekintette  tevékenyégük súlypontjait, működésük területeit az akadémiai blogolástól (hypotheses.org) a szövegkiadási infrastruktúra fejlesztésén és nyílt forráskódú archívumokon át a DARIAH tudományos együttműködési hálózatának számos "alvállalkozásáig". 

A digitális bölcsészeti kutatásokat nem csak a kulturális örökség digitális megőrzésének egyértelmű igénye indokolja. Végletes példaként a gazdasági korlátozások hatását (könyvtárbezárások, növekvő távhasználati igények), s a  "digital humanitarianism" növekvő szerepét említette. Az adatvizualizációban, hírek és források csatornázásában, adatbázisok aggregálásában jártas szakemberek önkéntes és önszerveződő munkája katasztrófák és válságok idején felbecsülhetetlen jelentőségű, s a DARIAH fontos célkitűzése, hogy a digitális bölcsészek e digitális jótékonysági mozgalom "nagykövetei" legyenek.

- További fényképek

A digitális kulturális örökség infrastruktúrái

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

Könyvtár- és Információtudományi Intézete, Könyvtártudományi doktori programja,

valamint Digitális Bölcsészet Központja

a Petőfi Irodalmi Múzeummal együttműködésben

tisztelettel várja az érdeklődőket

a következő angol nyelvű szakmai programra:

A digitális kulturális örökség infrastruktúrái 

(Europeana, DARIAH)

- workshop -

Előadók: 

Maria Teresa Natale 

Central Institute for the Union Catalogue of Italian Libraries and Bibliographic Information

Henning Scholz
Europeana

Mike Mertens 

DARIAH.EU

Időpont és helyszín:

2017. április 5. (szerda) 15:00 -16:30 

1088 Budapest, Múzeum krt. 6-8. magasföldszint 6.

Helyszínelés, avagy filológia a digitális korban

A könyvtártudomány tudományközi sokszínűsége nem újdonság, mégis meglepő új felismeréseket és izgalmas perspektívát kínál, ha  elmélyedünk az információk hozzáférhetővé tételének digitális bölcsészeti részfeladataiban. A hackerekről vagy bűnügyi helyszínelőkről forgatott sorozatokról kevesen asszociálnak a könyvtártudományra, pedig a kapcsolat korántsem erőltetett: március utolsó délelőttjén, az ELTE Digitális Bölcsészet Központjával és a Petőfi Irodalmi Múzeummal közösen szervezett programon a digital forensics science - azaz digitális törvényszéki eszközök alkalmazásába nyerhettünk betekintést, kifejezetten bölcsészeti, filológiai igények megoldásában.
Mivé változik a kéziratkutatás, levelezések, szövegváltozatok filológiai összehasonlítása a digitális korban? Thorsten Ries (Ghent University) Introduction to Digital Forensics - Hard Drive Philology: Critique Génétique című előadásban Thomas Kling (1957-2005) költői hagyatékának - merevlemezek, működésre bírt régi, elajándékozott laptopok - föltárásán keresztül mutatta be a digitális filológia gyakran hacker-módszereket igénylő eszköztárát a törölt, de felül nem írt fájlok visszaállításától metaadatok, e-mail fiókok, chat logok, felhőtárhelyek, fájl szerkezet és rendszer-visszaállítási pontok elemzéséig.
A digitális hagyatékok archíválásának gyakorlatát és kihívásait Long-Term Preservation of Born Digital Archival Objects: Serving the Unknown Future User című előadásával emelte tágabb horizontra Heinz Werner Kramski (Deutsches Literaturarchiv Marbach), bemutatva az intézményükben őrzött életművek, hagyatékok, archiválandó fájlverziók, fájltípusok problémáit, a kutatási jogok szabályozására és a releváns adatok indexelésére tett informatikai lépések és megoldások sorát.
A vezető európai digitális bölcsészeti hálózat, a DARIAH két kutatójának előadását nagy érdeklődés övezte, terveink szerint Intézetünk a továbbiakban is rendszeres helyszíne lesz hasonló rendezvényeknek.

- További képek galériánkban