Keresés

2018. május 15., kedd

Digitális bölcsészet: szerzői jogi vonatkozások

Az ELTE Digitális Bölcsészet Központ idei utolsó kari műhelybeszélgetésére május 8.-án került sor a Könyvtár- és Információtudományi Intézetben. Vendégünk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Szerzői Jogi Főosztályának főosztályvezető helyettese, Dr. Legeza Dénes volt.
Előadónk nem készült prezentációval, mégis minden jelenlévő figyelmét végig lekötötte, többen sajnálták is, hogy véget ért a másfél óra. Számos korábbi találkozón vetődött fel olyan kérdés, amely a szerzői jogokat érintette. Kutatási anyagainkat, adatbázisainkat, projektjeinket előbb-utóbb mindannyian szeretnénk bekapcsolni a korszerű információáramlásba, de évek, évtizedek alatt belső használatra épített rendszereinkben olyan dokumentumok, adatbázisokból, vagy a webről letöltött kutatási minták, alapanyagok, források és információk kapcsolódhattak össze, amelyek nyilvánosságra hozatala és szabad elérhetősége jogsértő publikálásnak minősülhet.
Legeza Dénes játékos tévhit-eloszlatásba vonta be a résztvevőket, a "fair use", a forrásmegjelöléssel publikálás, vagy a szabadon felhasználhatóság kapcsán. Tanulságos volt a szakdolgozatok szerzői jogállása körüli félreértések tisztázása is: a szakdolgozat szerzői joga a hatályos törvények szerint a hallgatót illeti, ő rendelkezhet munkája felhasználásáról. Viszont ezt a jogot korlátozhatja, ha az adott egyetem szigorúbb adatkezelési szabályzatot vezet be. Nálunk nincs ilyen szabályzat, de így fordulhat elő, hogy szakdolgozatként, diplomamunkaként született műalkotások vagy technológiai fejlesztések más képzőhelyeken az egyetemeké, vagy későbbi hasznosulásukból meghatározott arányban részesednek.
A digitális publikálás kapcsán Legaza Dénes kiemelte az új, most formálódó lehetőségeket: a kereskedelmi forgalomban már nem kapható könyvek közreadását és a belső hálózatban publikálás korlátlanságát.
Az asszociatív, élénk hangulatú találkozón időről-időre a hallgatói kérdések, közös esetértelmezések kerültek előtérbe. A legszigorúbban védett dokumentumok, a kották esetében is egyértelművé tette előadónk, hogy érvényes a szerző halála utáni 70 év, tehát a tavaly megjelent, de több, mint 70-éve elhunyt szerző zenéjét tartalmazó kotta használatát az ő szerzői joga már nem korlátozza.

- Képek a találkozóról
- Korábbi találkozóinkról blogunkban

Nincsenek megjegyzések: