2016. december 6-án az KITI első éves MA-s hallgatóival az Egyetemi Könyvtár restaurátor és könyvkötő műhelyébe látogattunk. Kalauzunk, Szalaváry Mikós restaurátor a kötészeten többek között bemutatta a vágógép működését és a könyvtári kötéseken szokásos "aranyozott" feliratok készítését. A leendő könyvtárosok számára konkrét példákon szemléltette a könyv-penészedés típusait, ezáltal is segítve az esetleges fertőzés felismerését. Kovács Szilvia könyvkötő folyóiratok évfolyamok szerinti bekötését mutatta be.
Átsétálva a restaurátorműhelybe, előbb a sérült lapok papíröntéssel, ill. japánpapírral történő kiegészítésének munkálataiba nyerhettünk betekintést, majd a bordára és a szalagra fűzéssel ismerkedhettünk meg. Az előbbieket csakúgy mint a könyvkötések tisztítását, 15–18. századi nyomtatványokon és hasonló korú kötéseiken szemléltette vezetőnk.
Megtekinthettünk a restaurálási munkálatok során előkerült a kódextöredékeket is. Ezek egy részét a kora újkorban kötéstáblák készítéséhez használták, mások – vékony szeletekre vágva – fűzésmegerősítő csíkként szolgáltak. Ma már természetesen ismét értékként tekintünk rájuk, hiszen tudományos jelentőségük gyakran nagyobb, mint azoké a – rendszerint nyomtatott – könyveké, amelyeket a 16--17. században beléjük kötöttek.
A kötés nélküli (vagy jellegtelen 19–20. századi papírkötésben lévő) kéziratok, ős- és réginyomtatványok modern bőr- vagy pergamenkötést kapnak. Az restaurált és/vagy tisztított könyvkötések savmentes kartonból készült, jól szellőző védőtokot kapnak, majd visszahelyezik őket a raktárba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése