A Nyitott Napok 2019. tavaszi félévének második rendezvényére március 27-én került sor. Vendégünk,
S. Sárdi Margit, az ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszékének nyugdíjas docense,
Turistaszemmel Európában: Rhédei Ádám útinaplója 1789–1792. című előadásában elmondta, hogy Rhédei Ádám (1768‒1849) Baselben és Göttingenben végzett jogi tanulmányokat, és már németországi tanulmányai idején tett kisebb kirándulásokat, tanulmányai végeztével, 1791 májusában pedig európai körútra indult. Németországi utazásaiban elsősorban a személyes kapcsolatok vezették: tudósokat, egyetemi tanárokat, könyvtárakat, tudományos (főleg természettudományi) gyűjteményeket keresett föl, emellett érdekelték az ipar lehetőségei, a történelmi emlékek, a természeti képződmények, a ritkaságok és érdekességek is. Svájcból indult tovább Olaszországba. A visszaúton értesült arról, hogy Ausztria és Franciaország hadban áll, így Belgiumon át Angliában, majd Poroszországban folytatta útját, Franciaországot ki kellett hagynia. Naplóját ma a kolozsvári központi egyetemi könyvtárban (Biblioteca Centrală Universitară „Lucian Blaga”) őrzik, jelzete: Ms.1734/I-II. Részcímekkel, szép, díszes címírással, díszes szövegelválasztó jelekkel, rajzokkal ellátott kézirat.
Rhédei új típusú utazó, nem hivatalos úton jár, hanem élményért, tapasztalásért és tudásért kel útra. Életmódja, szemlélete a mai turistáéval egyezik meg. Megfigyelései kiterjednek a civilizáció színvonalára, épületekre, parkokra, az antik és korabeli művészeti alkotásokra, a színházi, a társasági életre és különösen a természeti érdekességekre. Tapasztalatait szívesen összegezte. Gondolkodását befolyásolta a felvilágosodás sok eszméje, azonban a francia forradalom eszméivel szemben bizalmatlan volt. A művészetről alkotott véleménye határozott, de ízlése némiképp konzervatív, a festészetben a minél nagyobb részletezettséget, a tökéletes hűséget becsülte. A természethez való viszonya érzékeny és egyéni. A látottak, tapasztaltak iránt sokszor fejez ki érzelmeket. Az útitársakról, önmaga elkövetett ügyetlenségeiről humorral számol be. Tiszta magyar nyelven ír, latin szavai szinte nincsenek.
Rhédei Ádám személyében rokonszenves, a maitól alig különböző mentalitású utazót és naplóírót ismerhetünk meg, akinek úti följegyzéseit a szaktudományok művelői is haszonnal forgathatják, ám fő értéke az, hogy mai utazgató utódai élvezetet találhatnak a kétszáz évvel ezelőtti utazó élményeinek megismerésében.
S. Sárdi Margit publikációi a naplóírásról:
-
Napló-könyv: Magyar nyelvű naplók 1800 előtt, Máriabesnyő, Attraktor, 2014. – 328.
-
Az időszakos naplók = Eruditio, virtus et constantia: Tanulmányok a 70 éves Bitskey István tiszteletére, szerk. Imre Mihály et al., Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2011, I, 251–258.
-
Az öregkori napló = Septempunctata: Tanulmányok Petrőczi Éva hatvanadik születésnapjára, szerk. Pénzes Tiborc Szabolcs, Bp., rec.iti, 2011, 61–66.
-
A kora újkori "értelmiségi" napló = "mint az gyümölczös és termett szölöveszszöc...": Tanulmányok P. Vásárhelyi Judit tiszteletére, szerk. Stemler Ágnes, Varga Bernadett, Bp., OSzK – Balassi, 2010, 287–298.
-
Naplók és naplóíró nők (XVII–XVIII. század), Irodalomtörténet, 87(2006), 618–628.
-
Bécsi utazások: 17–18. századi útinaplók, Bp., Tertia, 2001 (Hungarica varietas). – 288.
-
Fényképek az eseményről (A fotókat Bibor Máté készítette.)
-
Az eseménysorozat honlapja
-
Beszámolók és képek a Nyitott Napok korábbi előadásairól blogunkban
