Egyetemi Kiválóság Alap - kiemelkedő presztízsű publikációs díj

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem elkötelezett a nemzetközi mércével is mérhető kiválóság és a sokszínű tudományegyetemi működés mellett, amelyben kiemelt szerepet játszik a kutatóegyetemi célok megvalósítása és a nemzetközi egyetemi versenyben való szereplés erősítése. Az ELTE vezetése és szenátusa ennek érdekében amellett döntött, hogy létrehozza az Egyetemi Kiválósági Alapot (EKA).

Az EKA kiemelkedő presztízsű tudományos publikációk kategóriájában intézetünk igazgatója, Kiszl Péter részesült díjazásban. Kiszl Péter egyetemi docens és Winkler Bea tanársegéd 2021-ben elnyerte a Kari Publikációs Díjat is.

A díjak az intézetünkben, illetve a doktori programunkon folyó magas színvonalú, nemzetközileg is jelentős könyvtár- és információtudományi kutatómunka elismerését tükrözik.

Oktatóinknak és hallgatóinknak további sikereket kívánunk!

"A könyvtárügyért" díjjal ismerték el oktatónk szakmai munkáját

Örömmel osztjuk meg a hírt, hogy Barátné Prof. Dr. Hajdu Ágnest
2021. május 19.-én az Informatikai és Könyvtári Szövetség 

A KÖNYVTÁRÜGYÉRT 

díjjal tüntetette ki sok évtizedes kiváló szakmai munkájának elismeréseként.

Oktatónknak, kollégánknak szeretettel gratulálunk és további sikereket kívánunk! 

Pénzügyi kultúra fejlesztése a könyvtárakban - felmérés

Tisztelt Kolléga!

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtár- és Információtudományi Intézete a hazai aktív könyvtárosok körében felmérést végez a pénzügyi kultúra fejlesztésének témakörében.
Kérjük, válaszaival Ön is segítse kutatásunkat!
A részvétel önkéntes és anonim.
A kérdőív kitöltése kb. 10-15 percet vesz igénybe, válaszait 2022. június 3-ig várjuk:

https://www.survio.com/survey/d/J6Y0B8B3R7Q7Q7C1A

Köszönjük segítő közreműködését!

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Bölcsészettudományi Kar

Könyvtár- és Információtudományi Intézet

Pénzügyi kultúra és a könyvtárak kutatócsoport

Kapcsolat: konyvtarikutatas@btk.elte.hu

Doktoranduszunk előadása a XIV. Magyar Ókortudományi Konferencián

A pandémia miatt két év kihagyás után, 2022. május 19–21. között, Pécsett megrendezett XIV. Magyar Ókortudományi Konferencia egyiptológiai szekciójában adott elő doktoranduszunk, Orosz Adrienn. Előadásában két kozmetikai kanál szokatlan ikonográfiai együttesét elemezte: ismertette a jelenetek leírását, rávilágított az eddigi értelmezések vitatott és tisztázatlan pontjaira és új alternatívát fogalmazott meg. Előadását a két kanál Bész-kutatásban betöltött jelentőségének magyarázatával zárta.

A konferencia programja: https://btk.pte.hu/hu/mok-pecs-2022

Az illusztrációként használt kép leírása és forrása:
egyiptomi kék fajansz kozmetikai kanál. Későkor. AC1992.152.59, reverse, Los Angeles County Museum of Art; Forrás: Pinterest

Sikeres tájékozatót tartottunk a specializáció választásról

2022. május 12-én került sor az informatikus könyvtáros alapszakos hallgatók idei specializáció választó tájékoztatójára Intézetünk -102-es termében. Az információ- és tudásmenedzsment specializációval kapcsolatos kérdésekre dr. habil. Kiszl Péter intézetigazgató válaszolt, a könyvtörténet specializációról dr. Bibor Máté adott tájékoztatást az érdeklődő hallgatóknak. A jelentkezésről és tanulmányi kérdésekről dr. Németh Katalin oktatási intézetigazgató-helyettes informálta az évfolyamot, míg az Intézeti Képviselet tagjai a két specializációval kapcsolatos tapasztalataikról tartottak élménybeszámolót hallgatótársaiknak.

Bízunk benne, hogy tájékoztatónk segített a specializáció kiválasztásában!

- Fényképek az eseményről

MKE Hallgatói pályázat

Kedves Hallgatóink! A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Vándorgyűlése a hazai könyvtáros szakma és tudományos közösség nagyszabású és nagy hagyományú találkozója, amely kapcsolatépítésként, tájékozodásként, kellemes nyári programként egyaránt kiemelten ajánlott, már egyetemi éveik alatt is. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete két év kényszerű kihagyás után 2022-ben is támogatni kívánja az egyesületi munka iránt érdeklődő hallgatók vándorgyűlési részvételét. A nyertes pályázók a vándorgyűlésen való részvétel teljes költségét (részvételi díj, 2 éjszakai szállás, 2 reggeli, 2 ebéd, 1 vacsora, baráti találkozó, utazási költség) nyerhetik el. Az 53. vándorgyűlésnek Kaposvár lesz a helyszíne 2022. július 14-től 16-ig, a címe pedig Fenntarthatóság, felelősség, szemléletformálás.

A pályázat részletei és a pályázati adatlap az MKE oldalán érhetőek el:
- mke.info.hu/.../hallgatoi-palyazat/ (vagy a QR kód)

Figyelem! A postán feladott pályázat beérkezési határideje: június 7.

Fogadóórák a vizsgaidőszakban

Kedves Hallgatók!

Oktatóink a vizsgaidőszak alatt is várják Önöket fogadóóráikon!

Barátné Prof. Dr. Hajdu Ágnes: 06.09. 14.00-15.00, 06.14. 15.00-16.00, 06.16. 16.00-17.00

Dr. Bella Katalin: 05.20 12.00-13.00, 06.08.12.00-13.00, 06.14.12.00-13.00

Dr. Bibor Máté: 05.27. 9.00-10.00, 06.10. 9.00-10.00, 06.22. 15.00-16.00

Dr. Csík Tibor: 05.23. 13.00-14.00, 06.15. 13.00-14.00, 06.21. 8.00-9.00 

Dr. Fodor János: 05.25. 12.00-13.00, 06.08. 12.00-13.00, 06.15. 15.00-16.00

Dr. Kiszl Péter: 05.18. 13.00-14.00, 06.08. 13.00-14.00, 06.22. 13.00-14.00 

(Titkárságon keresztül történő bejelentkezés alapján: email v. személyesen.

Emailcím: moravcsik.szilvia@btk.elte.hu) 

Dr. Németh Katalin: 05.24. 13.00-14.00, 06.01. 10.00-11.00, 06.17. 9.00-10.00  

Ráczné Radó Rita: 05.20. 10.00-11.00, 05.24. 14.00-15.00, 06.07. 10.00-11.00  

Dr. Senkei-Kis Zoltán: 05.19. 13.00-14.00, 06.08. 15.00-16.00, 06.23. 15.00-16.00 

Winkler Bea: 05.18. 10.00-11.00, 06.01. 10.00-11.00, 06.07. 10.00-11.00 

Az aktuális fogadóórák listája mindig elérhető honlapunk címlapjáról:

balra fent az Elérhetőség, térkép menüpontra, majd ott az Oktatói fogadóórák listája linkre kattintva, illetve megnyitható valamennyi oktatói honlap menüjéből is.

Vendégünk volt Hende Fanni

A Nyitott Napok 2022. tavaszi sorozatának utolsó délutánjára május 4-én került sor. Hende Fanni, az MTA–OSZK Res Libraria Hungariae Kutatócsoport Fragmenta Codicum Műhely, ELKH tudományos munkatársa Könyvkötésként és iratborítóként fennmaradt kódextöredékek című előadásában a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ fragmentumgyűjteményeinek kialakulását és közelmúltban feldolgozott állományrészeit mutatta be. A feltáró munka tanulságait számbavéve elmondta, hogy a töredékkutatás eredményei a középkori magyarországi könyvkultúra, művelődéstörténet, liturgia- és zenetörténet mélyebb megismeréséhez járulnak hozzá. Ugyanakkor a könyvtárak, levéltárak nem csak magyarországi provenienciájú fragmentumokat őriznek, a külföldi eredetűeket a kutatás során el kell választani a hazai töredékállománytól.
Az Országos Levéltár Mohács előtti Gyűjteményében Q 406 jelzeten őrzött fragmentumok a középkori Magyar Királyság területén készültek vagy voltak használatban, és helyben váltak iratborítóvá is, ezek alapján releváns adalékokat nyerhetnek a feljebb felsorolt tudományterületek magyar kutatói.

Hende Fanni a külföldi provenienciájú töredékek mintapéldájaként mutatta be az Akadémiai Könyvtár Kézirattárához tartozó fragmentumgyűjteményből az ősnyomtatványokról restaurálás során lefejtett töredékeket, amelyeknek őrzőkönyvei többnyire a 19. századi nemesi könyvgyűjtéseknek köszönhetően kerültek Magyarországra. Így ezek a fragmentumok inkább a nemzetközi kutatás figyelmére számíthatnak, ebből a megfontolásból a feltárt anyag leírásai – a digitális másolatokkal együtt – a Fragmentarium-adatbázisba is felkerültek.

- A Fragmenta Codicum Műhely honlapja
- Hende Fanni tanulmánya az Országos Levéltár kódextöredékeiről
- Hende Fanni tanulmánya az Akadémiai Könyvtár kódextöredékeiről
- Az Akadémia Könyvtár töredékeinek leírásai a Fragmentarium-adatbázisban
- Fényképek az eseményről (Dari Nikolett felvételei)
- Az eseménysorozat honlapja
- Beszámolók és képek a Nyitott Napok korábbi előadásairól blogunkban

Látogatás az Egyetemi Könyvtár restaurátor műhelyében

2022. április 25-én a KITI könyvtörténet specializációs diákjai kihelyezett Könyvkötéstörténet óra keretében látogattak az Egyetemi Könyvtár restaurátor műhelyébe, ahol Szalaváry Miklós kalauzolta a csoportot. Előbb a sérült lapok papíröntéssel, ill. japánpapírral történő kiegészítésének munkálataiba nyerhettünk betekintést, majd a különféle fűzéstípusokkal ismerkedhettünk meg. Az előbbieket csakúgy mint a könyvkötések tisztítását, ősnyomtatványokon és antikvákon szemléltette a restaurátor. Érdekes volt "élőben" látni egy láncoskönyvet, és igazi különlegesség volt egy olyan kötet, amelynek – egy fél évszázaddal ezelőtti, hibásan elvégzett restaurálás következményeként – "szakálla nőtt". (Ezt a példányt újra restaurálni kellett.)
Megtekinthettünk a munkálatok során előkerült a kódextöredékeket is. Ezek egy részét a kora újkorban kötéstáblák készítéséhez használták, mások – vékony szeletekre vágva – fűzésmegerősítő csíkként szolgáltak. Ma már természetesen ismét értékként tekintünk rájuk, hiszen tudományos jelentőségük gyakran nagyobb, mint azoké a – rendszerint nyomtatott – könyveké, amelyeket a 16--17. században beléjük kötöttek.A kötés nélküli vagy jellegtelen 19–20. századi papírkötésben lévő kéziratok, ős- és réginyomtatványok modern bőr- vagy pergamenkötést kapnak. Az restaurált és/vagy tisztított könyvkötések savmentes kartonból készült, jól szellőző védőtokot kapnak, majd visszahelyezik őket a raktárba.

Ezúton is köszönjük Kulcsár Szabó Ernőné Gombos Annamária, Mód Zsuzsanna és Szalaváry Miklós segítségét.

- Képek a látogatásról (a fényképeket Bibor Máté készítette)

_

Az esztergomi kódexkiállításon jártunk

2021. március 29-én a KITI BA II–III. évf. könyvtörténet specializációs diákjai az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárba látogattak. A kihelyezett órán vendégként a téma iránt érdeklődő MA-sok is részt vettek. Egyórás vonatozást és rövid buszozást követően értünk az Esztergom központjában található bibliotékához. A 19. század közepén épült, nemrég helyreállított épületbe lépve Szalai Katalin könyvtárigazgató fogadott bennünket, majd pedig Marton-Horváth Mária igazgatóhelyettes, kurátor kalauzolt végig a március 11-én nyílt és a hónap végén bezárt kiállításon. A tárlat apropóját az adta, hogy sokévi munkával elkészült az Esztergomban őrzött kódexek katalógusa, Körmendy Kinga, Lauf Judit, Madas Edit, Sarbak Gábor és mások műve, Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár, az Érseki Simor Könyvtár és a Városi Könyvtár kódexei című kötet. A tárlaton a Főszékesegyházi Könyvtár csaknem összes középkori kéziratát kiállították, ezeket digitalizálva azok is megtekinthetik a Bibliotéka honlapján, akik nem vettek részt a látogatáson. Sőt, maga a könyvtár is "bejárható" az interneten, ami már-már megközelíti a személyes látogatás élményét.
A kódexek bemutatásán túl Marton-Horváth Mária megismertetett bennünket a Bibliotéka történetével és ízelítőt kaptunk a Batthyány-, a Bél Mátyás-, a Fugger- és a Majer István-gyűjteményből is.

- A kiállítás a Főszékesegyházi Könyvtár honlapján
- A Főszékesegyházi Könyvtár digitalizált kódexei
- A Főszékesegyházi Könyvtár köteteinek possessorai
- A Fragmenta Codicum Műhely honlapja
- A látogatáson készült fényképeket Bibor Máté készítette

_

Hallgatóink a Nemzeti Könyvtárban

Április 21-én intézetünk Erasmus ösztöndíjas és külföldi PhD hallgatóinak kis csoportja látogatott az Országos Széchényi Könyvtárba. Az angol nyelvű vezetésen megismerkedhettek a nemzeti könyvtár történetével és gyűjteményeivel. A vezetésért köszönettel tartozunk Szádeczky-Kardoss Zsófiának.

Egy héttel később a Tájékoztatás és információforrások kurzus keretében BA II. évfolyamos és OTAK III. évfolyamos hallgatóink hosszabb intézménylátogatáson vehettek részt a nemzeti könyvtárban, ahol Elbe Istvánnak köszönhetően az épület séta mellett részletesen megismerkedhettek az intézmény történetével, gyűjteményeivel és szolgáltatásaival. Ezt követően látogatást tettek a Könyvtári Intézet Könyvtártudományi Szakkönyvtárában, ahol Fazokas Eszter és Bíró Bettina előadást tartottak a Szakkönyvtár működéséről és gyűjteményeiről. Hallgatóink bepillantást nyerhettek a Szakkönyvtár mindennapi munkájába, és részletes tájékoztatást kaphattak a gyakornoki és egyéb együttműködési lehetőségekről.

Köszönjük Albert Rékának a programok szervezésének lebonyolításában nyújtott segítségét.

- Fényképek a látogatásokról

Specializáció tájékoztató

2022. május 12-én (csütörtök) 9.30-tól kerül sor az informatikus könyvtáros alapszakos hallgatók idei specializáció választó tájékoztatójára Intézetünk -102-es termében.

Az információ- és tudásmenedzsment specializációval kapcsolatos kérdésekre dr. habil. Kiszl Péter intézetigazgató válaszol, a könyvtörténet specializációról dr. Bibor Máté ad tájékoztatást az érdeklődő hallgatóknak.

A jelentkezésről és tanulmányi kérdésekről dr. Németh Katalin oktatási intézetigazgató-helyettes ad felvilágosítást, míg az Intézeti Képviselet tagjai a két specializációval kapcsolatos tapasztalataikról és élményeikről mesélnek.

Vendégünk volt Szende Katalin

A Nyitott Napok 2022. tavaszi sorozatának második délutánjára április 20-án került sor. Szende Katalin, a Közép-európai Egyetem Középkortudományi Tanszékének professzora Írás a városban: Autonómia, érdekképviselet és az új médiumok térhódítása a középkori Magyarország királyi városaiban című előadásában információtörténeti megközelítésben mutatta be a középkori magyarországi városok írásbeliségét, elsősorban annak közhitelű, hivatali ügyintézéssel kapcsolatos vonulatát. Kiemelte, hogy a középkori városok kialakulásakor korántsem volt természetes, hogy az írást mint a kommunikáció hiteles és megbízható formáját a városokban elfogadják, és a város által kibocsátott iratoknak az uralkodók, a nemesek és az egyháziak is hitelt adnak.
Az első elnyert és gondosan megőrzött királyi kiváltságlevéltől a városi közösség által berendezett és fenntartott levéltárig vezető út legfőbb jellemzője a fokozatosság volt. Az előadás ennek hét lépésén vezetett végig: a városi autonómia megszerzésétől a közhitelű városi pecsét készíttetésén, a közösség oklevéladó tevékenységének megindulásán, hivatásos jegyző (notarius) alkalmazásán át a városi könyvek bevezetéséig, a népnyelvű írásbeliség megjelenéséig és a városi levéltár kialakulásáig. A lépések mindegyikében az írásbeliség térhódításának, az írás iránti bizalomnak egyre magasabb szintjét figyelhetjük meg.
A magyar királyi városok iratanyagából válogatott példák választ kerestek arra, hogyan történt az információ rögzítése, továbbítása és felhasználása a városi közösség fenntartása és (ön)igazgatása érdekében; továbbá hogy mikor, kik, milyen okból és milyen célra őrizték meg és kereshették vissza a közösség által tárolt információt. Az előadó az is kiemelte, hogy a jegyzők szellemi hozadéka és a városi önigazgatás politikai jelentősége mellett az anyagi kultúra egyes elemei (például a pecsét mint sokszorosított ábrázolás, vagy a papír mint írófelület megjelenése) is aktívan befolyásolták az írásbeliség alakulását és társadalmi elfogadását.

- Az előadásról az ELTE BTK Médiaműhely és Vajda Fruzsina felvételt készített, ennek szerkesztett változata megtekinthető az ELTE Bölcsészettudományi Kar youtube-csatornáján

- Az eseménysorozat honlapja
- Beszámolók és képek a Nyitott Napok korábbi előadásairól blogunkban