Vendégségben az Evangélikus Országos Könyvtárban

2018. december 12-én BA harmadéves, könyvtörténet specializációs diákjaink az Evangélikus Országos Könyvtárba (EOK) látogattak.
Vendéglátónk, Hubert Gabriella gyűjteményigazgató röviden ismertette a könyvtár történetét, majd ízelítőt nyújtott a könyvtár ritkaságaiból.
Az 1812-ben alapított evangélikus levéltárban kezdettől fogva gyűjtöttek könyveket, az első jelentős adomány József nádor harmadik feleségétől, Mária Dorottya főhercegnőtől érkezett. A bibliotéka 1929-ben a Podmaniczky-Degenfeld könyvtárral, húsz évvel később pedig Radvánszky Béla sajókazai gyűjteményével gazdagodott. Az EOK 1957-ben vált önállóvá, 2017 óta az Evangélikus Országos Gyűjtemény egységeként működik. Hosszas felújítást követően idén szeptemberben nyílt meg ismét.
A muzeális Podmaniczky-Degenfeld könyvtárat és a modern olvasótermet egyaránt megtekintettük. Ezek mellett Hubert Gabriella érdekes magyarázatok kíséretében mutatta be az általa válogatott dokumentumokat is, amelyek szinte a teljes kora újkori kéziratosságot reprezentálták. Láthattuk Luther végrendeletének nemesmásolatát, a csak később kinyomtatott Quadripartitum egy kézzel írott példányát, Melius Juhász Péter Herbáriumának (Kolozsvár, Heltai Gáspárné, 1578) egy számos gyógyászati recept kéziratával kiegészített példányát, Tatai Mátyás kézzel írott prédikációskönyvét, Plavecz Benjamin album amicorumát (1746), allegorikus metszetet 1782-ből, makulatúrából előkerült népszámlálási űrlapot a 18. század végéről, a Samarjai agenda kéziratos másolatát, Elefánt Mihály esperesi naplóját (1856) stb. A bemutatott nyomtatványok között volt még két RMK: a Bornemisza-énekeskönyv (Detrekő, 1582) kötés nélküli, restaurált töredéke és a talán legkisebb Kis káté, Luther művének 1686-os lőcsei kiadása.


- További felvételek galériánkban - a fényképeket Bibor Máté készítette
- Az Evangélikus Országos Könyvtár honlapja: https://eok.lutheran.hu

Kellemes ünnepeket!

Intézetünk munkatársai, a hallgatók képviselői és vendégeink körében idén is összegyűltünk december harmadik hetében, hogy együtt ünnepelhessük az őszi félév végét, az ünnepi időszak kezdetét. Karácsonykor családunkra és legszorosabb kapcsolatainkra figyelünk, de hozzájuk innen érkezünk, érdeklődésünk és hivatásunk mindennapjaiból, tanulmányaink kapcsolatrendszeréből. Fontosnak érezzük, hogy jó hangulatú, barátságos, egymást becsülő és támogató légkör fogadjon s várjon vissza mindenkit, ki rövidebb-hosszabb távon Intézetünk közösségében részt vesz, s diákként vagy munkatársként életének bármely időszakát Múzeum körúti műhelyünkhöz köti. Várjuk Önöket januártól újra, sikerekkel teli 2019-es esztendőt kezdeni velünk, addig pedig meghitt ünneplést, önfeledt szilveszterezést kívánunk mindannyiunknak!

Kellemes Karácsonyt és Boldog Új Évet!

Lencsés Ákos kutatóhelyi vitája

2018. december 18-án zajlott Lencsés Ákos doktorjelölt (MTA Könyvtár és Információs Központ főkönyvtárosa) A statisztikai adatáramlás és adatszabályozás módszerei és lehetőségei a kezdetektől napjainkig Magyarországon című PhD-értekezésének kutatóhelyi vitája.
A bírálók és hozzászólók egyetértettek abban, hogy értékes, fontos kutatás nyeri el méltó formáját a doktorandusz készülő disszertációjában. A vita során elsősorban a dolgozat fölépítésére, a téma kibontásának arányaira vonatkozó észrevételek hangzottak el.

- Meghívó az eseményre honlapunkon
- Fényképek a vitáról galériánkban

Önkéntes munka a Szentföldön

A jeruzsálemi Ferences Kusztódia könyvtára várja könyvtár szakos hallgatóinkat önkéntes szolgálatra. Akiket érdekel a ferences rend tevékenysége, akik vonzódást éreznek a Szentföld iránt, akik szeretnének különböző európai- vagy keleti nyelveken íródott kéziratok, ősnyomtatványok feldolgozásán munkálkodni egy szeretetteljes közegben, akik még nem kötelezték el magukat szakdolgozati téma mellett…, mindazokat várja egy, a 14. század óta folyamatosan bővülő könyvgyűjtemény, mely általános egyházi gyűjtőkörén kívül olyan unikális állományrészekkel büszkélkedhet, mint a a 15. század óta napjainkig íródott szentföldi utazásokról szóló napló-, és beszámoló-irodalom, a Szent Helyek spirituális-, történelmi, földrajziszempontú leírásának gyűjteménye, az immár, kb. 4.000 tételt kitevő, a ferencesek által, a 15. század óta használt gyógyászattal, anatómiával, sebészettel, gyógyszerészettel, népi orvoslással és botanikával kapcsolatos állományegység, valamint a Kusztódia 1847 óta működő kiadó- és nyomdája kiadványai. Jelenleg a könyvtárban kb. 15.000 egység még feldolgozásra vár.
A könyvtárvezető atya kérését Faga-Nagy Mária (Magyar Nyelvtud. és Finnugor Int. Könyvtára, A. ép. 2. em. 244.) közvetíti, buzdítva az elkötelezett, a könyv-és könyvtártörténet iránt érdeklődő hallgatókat, hogy önkéntesként töltsenek néhány hetet/hónapot a Szentváros hétszáz éves könyvgyűjteményében.

Részletes információ:  Faga-Nagy Mária - faga.maria@gmail.com

Barátné Hajdu Ágnes Hágában

2018. december 10 és 14 között rendezték meg az IFLA Governing Board következő ülését Hágában, melynek tematikájában a szokásos ügyek mellett szavaztak arra, hogy a 2022-es lehetséges konferencia helyszínek bejárásába, a pályázatokat ellenőrző és értékelő bizottság munkájába - 2018 után ismételten - Barátné Hajdu Ágnest, tanszékvezető asszonyt delegálják a GB-ből.
Az ülések másik kivételes összetevője volt az IFLA 2019-2024-es új stratégiájának tervezését megalapozó 2 napos szeminárium a LUMA Luma Strategic Consultants amerikai cég vezetésével. A szeminárium illeszkedett az IFLA Development Roadmap ütemezéséhez, melynek egyik végpontja a 2019-es athéni IFLA WLIC konferencia, melynek keretében mutatják be az új stratégiát, melyet többek között soha nem látott az egész világot átölelő workshop sorozatok, online szavazás és vélemények, javaslatokgyűjtése adott kiinduló pontot.

- További képek galériánkban

Piaristák padlástól pincéig

2018. december 13-án BA másodéves, könyvtörténet-specalizációs diákjaink látogattak a Piarista Központi Könyvtárba (PKK). Baranya Péter könyvtárvezető annak ellenére fogadott bennünket, hogy a kegyesrendiek bibliotékáját éppen felújítják. Ennek köszönhetően nem csak az egyházi könyvtárakról és egy ilyen gyűjteménnyről, a PKK-ról hallhattunk, hanem működés közben láthattuk az átmeneti körülmények közepette, az ún. Piarista-épület tetőterében üzemelő PKK-t. Vendéglátónk számos ezzel kapcsolatos tapasztalatát megosztotta velünk, sőt végigvezetett az ideiglenesen használt helyiségeken, továbbá a gépészeten, a tulajdonképpeni könyvtáron (ahol éppen légkondicionálók szerelése zajlik), valamint a pincében található raktárakon is. A kihelyezett tanórán az előbbiek mellett a gyűjtemény történetére és muzeális állományára helyezte a hangsúlyt, beavatta hallgatóságát az állományvédelem egyes kérdéseibe, fölhívta a figyelmet a különféle régikönyves adatbázisokra és természetesen nem maradt el a ritkaságok megtekintése sem.
Láthattuk a gyűjtemény egyik kódexét, egy 13. századi, Párizsban készült Bibliát, amelyet öt évszázaddal később átkötöttek és hiányzó folióit is pótolták. A bemutatott nyomtatványok közül kiemelkedett egy incunabulum Biblia (Lyon, 1481), a Theatrvm orbis terrarvm egyik kötete (Amsterdam, 1640), II. Rákóczi Ferenc ábécés könyve (Kassa, 1674), egy Cörver-féle superexlibrises kötésű Haggáda (Frankfurt am Main, 5488/1727), a Magyar Hírmondó és a Magyar Museum első évfolyama (1780, ill. 1788–1789). A kegyesrendhez nem csak saját kiadványaik kapcsolódtak, hanem híres piaristák (pl. Dugonis András, Öveges József) műveinek első kiadásai, valamint az egykori tartományfőnöknek, Sík Sándornak dedikált Szerb Antal-, József Attila- és Radnóti-kötetek is.

- A fényképeket Bibor Máté készítette
- A PKK honlapja: https://pkk.piarista.hu/

Vendégünk volt Oborni Teréz

A Nyitott Napok idei utolsó délutánjára kivételesen kedden, december 11-én került sor. Valószínűleg a rendhagyó időpont következménye volt, hogy ezúttal a szokásonál kevesebben látogattak el a KITI-be. Azok, akik jelen voltak, a Nyitott Napok egyik legérdekesebb előadásának részesei lehettek.
Az előadó, Oborni Teréz, egyetemünkön a Történelem Segédtudományai Tanszék docense, emellett az MTA BTK TTI tudományos főmunkatársa, áttekintette az erdélyi hivatali és magán-írásbeliség történetét a 16. század kezdetétől a fejedelmi korszak végéig.
Erdélyben a 16. század első évtizedeiben, a vajdai kormányzás időszakában folyt a magyar központi kormányzat iratkiadásával párhuzamba állítható vajdai kancelláriai iratkiadás. Egyúttal az egyre gyarapodó laikus értelmiség tollából megszülettek az első olyan magyar nyelvű dokumentumok, amelyek magántermészetű jogügyleteket rögzítettek. Az 1541. év nemcsak politikatörténeti értelemben határvonal, de az ezt követően Erdély központtal kialakuló új állam új kormányzati intézményei is intenzívebb iratkiadási gyakorlatba kezdtek. Az 1571 után tevékenykedő fejedelmi kancellária pedig a 16. században a humanista műveltség központjává alakult. Az országos adminisztráció irattípusainak bemutatása mellett az előadő sorra vette a 17. században egyre élénkülő magyar nyelvű irattípusokat is. Az erdélyi írásbeliség sajátosságai közül kiemelendő, hogy a magyar nyelv használata mind a kormányzati, mind pedig a magánírásbeliség terén nagymértékben és korán elterjedt.
A nem csak prezentációval, hanem körbeadott hasonmásokkal is illusztrált előadás végén Oborni Teréz válaszolt a jelenlevők, többek között Nagy Edit (Ráday Levéltár) és Ungváry Rudolf (OSZK, ny.) kérdéseire, észrevételeire.

- Fényképek az eseményről (A fotókat Bibor Máté készítette.)
- Az eseménysorozat honlapja
- Beszámolók és képek a Nyitott Napok korábbi előadásairól: blogunkban

Pályaorientációs tájékoztató a mesterképzésről

Kedves végzős alapszakos hallgatók és könyvtáros kollégák!
Rugalmasan alakíthatják tanulmányaikat, fordulhatnak fölismert érdeklődésüknek megfelelő irányba az alapszak elvégzése, illetve korábbi főiskolai tanulmányaik után. Minden hallgatónak azt kívánjuk, hogy olyan mesterszakon szerezzen diplomát, ami a legtöbbet ad elképzelései kiteljesítéséhez.

2018. november 28-án azért rendeztünk pályaorientációs tájékoztatót, hogy intézetigazgatónk, Kiszl Péter vezetésével megoszthassák Önökkel gondolataikat az informatikus könyvtáros végzettséget adó könyvtártudomány mesterszakról a könyvtáros szakma perspektíváira talán legjobban rálátó szakemberek:

- Barátné Hajdu Ágnes (elnök, Magyar Könyvtárosok Egyesülete),
- Fodor Péter (főigazgató, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, az Informatikai és Könyvtári Szövetség korábbi elnöke),
- Kálóczi Katalin (főigazgató, ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár),
- Markója Szilárd (igazgató, Országgyűlési Könyvtár).

A képzés első három évében törekedtünk arra, hogy bemutassuk Önöknek a könyvtár- és információtudomány értelmét, alapjait, történeti megalapozottságát, izgalmas interdiszciplináris szerepét, érzékeltettük a könyvtári rendszer társadalmi, kulturális és gazdasági hasznosságát. Az alapképzés elvégzésével így azon kevesek közé kerültek, akik átfogó képpel rendelkeznek e tudomány és szakma szerkezetéről, tudják, mennyi különböző feladatot rejt a "könyvtár" szó: hányféle könyvtártípus, szolgáltatás létezik és indokolt, milyen széles hivatásunk specializálódási lehetőségeinek skálája a kódexeket kutató "filosztól" a webes szolgáltatások "menedzseréig", a szociális egyenlőtlenségek ellen fellépő könyvtári kezdeményezések szervezőjétől a gyermekek, idősek, egyetemisták vagy kutatók tájékozódását segítő tudós könyvtárosokig.

Ha egyszer is átgondolták, mit választanának, hová képzelnék magukat legszívesebben e szinte korlátlan koordinátarendszerben, akkor érdemes folytatniuk a képzést mesterszakunkon. Hiszen a mesterszak célja a specializálódás, a közelítés a megismert tudományban kiválasztott, Önöket szólító kihívások felé. A mesterképzés két évében ebben támogatjuk hallgatóinkat: felkészítjük Önöket, hogy megkezdhessék pályájukat a biztos állást kínáló, rétegezett könyvtári rendszerben, együttműködő partnereink széles választékával biztosítjuk, hogy az Önöket érdeklő területeken már diploma előtt tapasztalati és kapcsolati tőkét teremtsenek, s már egyetemi hallgatóként referenciát szerezhessenek szakmai gyakorlatokon, valós projektekben, pályázatokban részt véve. Oktatóink és partnereink nyitottak érdeklődésükre, hiszen közös célunk, hogy korszerű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakembereket képezzünk. A könyvtárak szakmai színvonalának fönntartása és az állandó innováció megkövetelik, hogy a tudományos kutatás, valamint az intézmények közép- és felső vezetése számára MA-végzettségű könyvtárosok álljanak rendelkezésre.

Tartsanak velünk, ha a következő két évben szeretnének egy megismert szakterület mestereivé válni, ha izgalmasnak találtak egy részfeladatot, fantáziát látnak a tudományos vagy üzleti információk hatékony kommunikálásában, a közösségi terek fejlesztésében, a kistérségi könyvtári ellátásban vagy a könyvtár- és információtudomány elméleti kérdéseiben és a szakma eszköztárának továbbfejlesztésében. Diplománk jól konvertáltható más területekre is, számos alumnusunk dolgozik a közszféra további intézményeiben, de a versenyszektorban is, akár multinacionális vállalatoknál. Tartsanak velünk, ha mesterszakos hallgatóként tudatosabban, céljaik ismeretében választanának gyakorlóhelyet, s szereznének nemzetközi tapasztalatokat, több mint 20 ERASMUS partnereink egyikénél töltve egy szemesztert!

Önök döntenek ambícióik kiteljesítéséről. Képezzék tovább magukat nappali vagy levelező tagozaton egyaránt kínált államilag támogatott helyeken mesterszakunkon, ha pályájuk során szívesen formálnák vezetőként munkatársak, egy osztály vagy egy teljes könyvtár működését, ha részt vennének nemzetközi konferenciákon, megismernének külföldi gyakorlatokat, kollégákat, s tapasztalataik előadójaként, publikálójaként segítenék szakmánk nemes küldetését. De akkor is érdemes megszerezniük a mesterdiplomát, ha az elmélyült kutatóalkat áll közelebb személyiségükhöz, vagy ellenkezőleg, ha naponta más emberekre, változatos, valós igényekre reflektálnának, ha eseményeket szerveznének vagy színvonalas kiadványokat szerkesztenének munkájuk során. Ha pedig kutatásaikat folytatni szeretnék, a mesterdiploma birtokában jelentkezhetnek Magyarország egyetlen könyvtártudományi doktori (PhD) képzésére.

A könyvtár- és információtudomány egy interdiszciplináris, változatos hivatás kulcsa. Mesterszakos diplomát szerezve Önök választhatják ki az ajtót, s jó eséllyel otthonra lelnek mögötte.

- További fényképek a tájékoztató beszélgetésről

A könyv és olvasója – könyvbemutató

Amint arról korábban beszámoltunk, 2017 nyárelőjén az MTA KIK-ben került sor az  MTA–ELTE HECE által rendezett, A könyv és olvasója c.  konferenciára, amelyen intézetünk oktatója, Bibor Máté is előadást tartott.
Az MTA–ELTE HECE kiadásában nemrég megjelent az előadások tanulmányváltozatát tartalmazó kötet. Ennek bemutatójára 2018. december 12-én került sor a Kari Tanácsteremben. Kiss Farkas Gábor bevezető szavait követően Klaniczay Gábor ismertette a könyvet, amelyben kollégánk tanulmánya is olvasható.

- A könyvbemutató az ELTE honlapján
- A kötet ingyenesen letölthető innen
- Az MTA–ELTE HECE honlapja

Fogadóórák a vizsgaidőszakban

Kedves Hallgatóink, oktatóink a vizsgaidőszakban is
várják Önöket a következő időpontokban:

Barátné dr. habil. Hajdu Ágnes:
december 18. 9.00-10.00, január 16. 15.00-16.00, január 17. 8.00-9.00
Dr. Bella Katalin:
január 11. 12.00-13.00,  január 18. 12.00-13.00,  január 25. 12.00-13.00
Dr. Bibor Máté:
december 18. 9.00-10.00,  január 14. 9.00-10.00,  január 17. 8.00-9.00
Dr. Csík Tibor:
január 4. 8.00-9.00,  január 23. 8.00-9.00,  január 30. 8.00-9.00
Dr. Dippold Péter:
december 19. 16.00-17.00 (FSZEK),  január 9. 11.00-12.00 (KITI),  január 23. 11.00-12.00 (KITI)
Dr. Fodor János:
december 18. 14.00-15.00,  január 15. 11.00-12.00,  január 25. 10.00-11.00
Dr. habil. Kiszl Péter:
december 18.9.00-10.00,  január 10. 13.00-14.00,  január 17. 8.00-9.00
(Titkárságon történő előzetes bejelentkezés alapján)
Dr. Németh Katalin:
december 19. 15.00-16.00,  január 14. 15.00-16.00,  január 25. 11.00-12.00
Dr. Senkei-Kis Zoltán:
december 18. 12.00-13.00,  január 11. 12.00-13.00,  január 23. 14.00-15.00

Kiszl Péter Sanghajban

Kiszl Péter intézetigazgató 2018 október végén szakmai úton vett részt Sanghajban, melynek során – többek között – látogatást tett a Shanghai Library és a Tongji University Siping Campus Library gyűjteményeiben.

Képek a szakmai útról galériánkban

Intézetünkhöz kötődő publikációk a TMT-ben

A Tudományos és Műszaki Tájékoztatás (TMT) című könyvtár- és információtudományi szakfolyóirat 65. évfolyamának frissen megjelent 2018. évi 12. száma intézetünkhöz kötődő publikációkat közöl:

Cikkek

Kiszl Péter - Mátyás Melinda: Digitális bölcsészet a könyvtár- és információtudományban. 2. rész. Európai kutatástámogató projektek 615-626. p.


Beszámolók, Szemlék, Referátumok

Hubay Miklós: Digitális bölcsészet, bölcsészinformatika, számítógépes bölcsészettudomány 653-656. p.

Kerekes Pál: Az irodalom mint történeti kultúrtechnika 657-662. p.

A Fülöp Géza Könyvtártudományi Tudományos Diákkör intézeti fordulója

2018. november 28.-án került sor Intézetünk 6-os tantermében a Fülöp Géza Könyvtártudományi Tudományos Diákkör intézeti fordulójára. 

Az Országos Tudományos Diákköri Tanácsra sikeresen kvalifikált hallgatóinknak - Orosz Adriennek és Markó-Markechné Zelei Editnek - témavezetőikkel együtt szívből gratulálunk!. Az országos megmérettetésre 2019. április 24-26. között kerül majd sor, ezúttal "hazai terepen" Budapesten, az ELTE-PPK szervezésében.

- A XXXIV OTDK 

Pedagógiai, pszichológiai, andragógiai és könyvtártudományi szekciójának honlapja

Együttműködés a Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárával

2018 december 5.-én, a Gondolat Kiadó könyvbemutatójának lezárásaként jelentette be szakmai együttműködési megállapodását az ELTE BTK KITI nevében Kiszl Péter intézetigazgató és a Színház- és Filmművészeti Egyetem – Könyvtár, Kottatár és Médiatár vezetőjeként Fodor-Takács Gabriella.
Ezen a társművészeti eseményen hallgatóink eredményét, digitalizálási munkáját is ünnepeltük az SZFE Könyvtárában, s az együttműködés keretében a jövőben is törekedni fogunk hasonlóan emlékezetes események, tudományos alkalmak szervezésére, hangsúlyozta Kiszl Péter. A könyvtár sokszínű gyűjteményéből máris elindult egy közös digitalizálási projekt, melynek során hallgatóink tárják föl és szervezik digitális tárrá az Ódry színpad előadásain a 60-as években készült fényképeket. A szakmai tapasztalatcsere és kutatási lehetőségek (szakdolgozatok, tanulmányok, disszertációk) kölcsönös támogatása mellett a könyvtár gyakorlóhelyként is új színt hozhat hallgatóink szakmai tapasztalatszerzésében, ígérte Fodor-Takács Gabriella. Az Intézetünktől pár perc séta távolságban működő, nagy hagyományú művészeti egyetem gyűjteménye átlátható méretű, multimédia tartalmakban gazdag, kottatárával a zenei könyvtáros szakirány számára is vonzó gyakorlóhely, élettel teli felsőoktatási könyvtár.
Az együttműködési megállapodást ellátta kézjegyével dr. Sonkoly Gábor, az ELTE BTK dékánja és dr. Kiszl Péter intézetigazgató, az SZFE részéről Dr. M. Tóth Géza rektor és Dr. Vonderviszt Lajos kancellár.

- Az együttműködés híre az ELTE honlapján

- Az együttműködés híre az ELTE BTK honlapján

Egy emlékezetes könyvbemutató képei

Egy film hiányzó képei címmel 2018. decemberére megjelent Fodor András Kossuth-díjas költő összegyűjtött írásainak hatodik kötete. A Gondolat Kiadó sorozatában közreadott költői- és esszéírói életmű alkotásait folyóiratokból, kéziratokból és az eredeti kötetkiadásokból Fodor János rendezte sajtó alá, a munkába digitalizálási gyakorlatként bevonva hallgatóink több évfolyamát. A sorozatot lezáró kötetben Fodor András visszaemlékezései és társművészeti írásai olvashatóak filmről, színház- és képzőművészeti témákról, bemutatójára december 5.-én a Színház és Filmművészeti Egyetem Könyvtárában került sor. A közönség soraiban a költő családja, kortársai és tisztelői mellett megjelentek oktatóink, s eljött több, volt hallgatónk is. A bemutatót különlegessé tette, hogy  napjaink filmes és színházi életének két kiemelkedő színművésze vállalt benne közreműködést. Molnár Piroska és Hegedűs D. Géza nem csak a Fodor András által szervezett irodalmi és társművészeti estekre emlékeztek szívesen, de örömmel olvasták fel az alkalomra válogatott verseit is. Átélt előadásukkal emlékezetes költői estté emelték az esszékötet bemutatóját.
A hat kötetben kiadott 1300 vers és esszé nemcsak a magyar irodalom egyik jelentős életművét örökíti meg rendezett formában, de hallgatóink munkáját is maradandó eredményként őrzi majd könyvtári és otthoni könyvespolcokon.
A bemutató méltó lezárása volt e könyvsorozatnak, de az Intézetünkben készülő Hálózati életműkiadás projekt folytatódik. A kor- és irodalomtörténeti gyűjtemény fejlesztése a jövőben is alkalmat teremt arra, hogy a nyilvánosság előtt mutathassuk be hallgatóink munkájának közkinccsé vált eredményeit.

- A kötetbemutatón elhangzott Fodor András versek
- A könyvsorozat adatai, a digitalizálásban részt vett hallgatók névsora

További fényképek a könyvbemutatóról

(Lőrinczi Zsófia felvételei)

Újra a Ráday Könyvtár vendégei voltunk

2018. december 6-án BA II. éves, könyvtörténet-specializációs diákjaink látogattak a Ráday Könyvtárba, és ismerkedtek meg annak történetével, ill. gyűjteményével. Bíró Gyöngyi régikönyves könyvtáros értő és élvezetes kalauzolása során megtudtuk, hogy hogyan lett a Ráday család bibliotékája a Dunamelléki Református Egyházkerület budapesti Teológiai Akadémiájának könyvtárává.
Nem csak a reprezentatív, részben eredeti bútorokkal berendezett, id. Lucas Cranach és Mányoki Ádám képeivel ékesített Műemlékkönyvtárat tekintettük meg, hanem ízelítőt kaptunk a gyűjtemény gazdag kézirat, valamint ős- és réginyomtatvány anyagából is. Nagy élmény volt számunkra, hogy eredetiben csodálhattunk meg a muzeális dokumentumokat. Sőt, – természetesen az állományvédelmi előírások betartásával – egy részükbe bele is lapozhattunk. Láthattuk többek között Ráday Pál, I. Rákóczi György és Kazinczy Ferenc kézírását, valamint a Nagydobszai Graduált. Megtekinthettük a gyűjtemény legrégibb ősnyomtatványát, a bizánci teológusból itáliai főpappá lett humanista tudós, Baszileosz Besszárión Adversus calumniatorem Platonis c. művét (Róma, 1469); továbbá a Tótfalusi Kis Miklós által Amszterdamban 1685-ben kiadott, ún. Aranyas Biblia egy példányát; valamint Ibrahim Müteferrika egy nyomtatványát is (Grammaire tvrqve, A Constantinople, 1730).

- További fotók a látogatásról galériánkban (a fényképeket Bibor Máté készítette).
- A Ráday Könyvtár honlapja

Publika konferencia Szolnokon

Publika Magyar Könyvtári Kör a Könyvtárak a hátrányos helyzetű emberek szolgálatában c. rendezett két napos nemzetközi konferenciát 2018. november 30-án és december 1-én szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtárban.
Az érdekes és gondolatébresztő programban másodikként hallhattuk Barátné Hajdu Ágnes tanszékvezető: Nemzetközi és hazai könyvtári információs szervezetek irányelvei és útmutatásai című előadását, majd ezt követően Szekeres Pál, miniszteri biztos: Kormányzati támogatások a társadalmi esélyek növeléséhez - fogyatékossággal élő emberek a könyvtárakban címmel tartott előadását.
 A délutáni és a következő napi program szekció ülések és tapasztalatcserék formájában folytatódott.

- További fényképek galériánkban

Oktatóink tanulmánya a The Journal of Academic Librarianship legfrissebb számában

A könyvtár- és információtudomány szakterületi rangsorának első negyedébe (Q1) tartozó, impakt faktorral rendelkező nemzetközi folyóiratában, a  The Journal of Academic Librarianship 2018. novemberi számában jelent meg intézetünk oktatóinak, Kiszl Péternek és Fodor Jánosnak legújabb tanulmánya:

The “Collage Effect” – Against Filter Bubbles: Interdisciplinary Approaches to Combating the Pitfalls of Information Technology
Péter Kiszl, János Fodor
https://doi.org/10.1016/j.acalib.2018.09.020

The Journal of Academic Librarianship
Volume 44, Issue 6, November 2018, Pages 753-761

Abstract:
The rapid development of information technology has partially been reversed, and may become a tool for manipulation, which is incompatible with librarians' social mission. Making information available, connecting databases, and making them accessible result in people becoming more and more exposed. Customisation and effectively filtered information sources create filter bubbles. Although new systems of collaboration would be suitable for sharing reliable knowledge, they often lead to the spread of fake news. Despite worrying trends, we seek an encouraging future. Therefore, in this paper we analyse the relationship between information technology, market economy, and the librarian profession from the perspective of Hungarian LIS education, and emphasise the importance of active and creative information provision based on interdisciplinarity. Based on our experiences we believe that current and future readers can be reached through intriguing collages of credible information. The use of collages can compensate for the effects of filter bubbles, and librarians may become the masters of creating digital information collages.

- A kiadó 2019. január 12-ig a következő ScienceDirect linken biztosítja a teljes közlemény szabad letöltését: https://authors.elsevier.com/c/1Y6M3MYb6EGgc
- PDF

GDPR konferencia az MKE szervezésében

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 2018. november 28-án országos konferenciát rendezett meg

A GDPR alkalmazása a magyarországi könyvtárakban
címmel.

A konferenciát köszöntötte és megnyitotta Barátné Hajdu Ágnes. Az előadók között köszönthettük: Tószegi Zsuzsannát, intézetünk c. egyetemi docensét.

- További fényképek az MKE galériájában

Könyvtárlátogatások az őszi félévben

Látogatás a KSH Könyvtárban

Barátné Hajdu Ágnes az elsősökkel a KSH Könyvtárba látogatott október 11-én. A hallgatókkal tartott két török ERASMUS hallgatónk is, akiknek angol nyelvű vezetést tartottak a könyvtár munkatársai.

Hallgatóinkat fogadta:
Rózsa Dávid főigazgató
Kálmán Rita főosztályvezető, Olvasószolgálati Főosztály
Derzsy Márk kézirattáros
Rovács Barna szaktájékoztató könyvtáros

- Fényképek a látogatásról

Vendégségben az OSZK-ban

2018. október 26-án BA és könyvtáros tanár első évesekkel látogattunk el Nemzeti Könyvtárunkba.
Elbe István, az Országos Széchényi Könyvtár információszolgáltatási igazgatója és Herendi László, a Tudományos Titkárság munkatársa a nemzeti könyvtárról általában, Tóth Béla pedig a Könyvtártudományi Szakkönyvtárról tartott ismertetőt hallgatóinknak.

- Fényképek a látgatásról

Látogatások az Egyetemi Könyvtárban

2018. november 9-én BA I. éves hallgatóink látogattak az Egyetemi Könyvtárba, hogy a mindenkori elsősökhöz hasonlóan megismerjék az ELTE legnagyobb és legfontosabb bibliotékáját. Az immáron hagyományos kihelyezett óra keretében a csoport áttekintést hallhatott a Könyvtár történetéről és gyűjteményeiről, illetve megtekinthetett néhányat az épület reprezentatív terei közül (Aula, Díszlépcsőház, Nagyolvasó, Tanácsterem, Főigazgatói iroda). A november 9-i látogatás fotói

2018. november 14-én MA I. éves diákjaink a "Hagyományos dokumentumok, régi könyvek" kurzus keretében látogattak az Egyetemi Könyvtár könyvkötő és restaurátor műhelyébe. Vendéglátónk, Szalaváry Miklós nem csak az ott folyó munkával ismertette meg hallgatóinkat, hanem bemutatta a különféle gépek és eszközök működését, az egyes kötéstípusokat, illetve konkrét példákon szemléltetve hívta fel a figyelmet a könyvtári dokumentumok jellemző sérüléseire, fertőzésreire.
Ezúton is köszönjük Sutóczki Kinga, Acsai János, Cséka György és Szalaváry Miklós segítségét.

- Fényképek a látogatásról (A fényképeket mindkét alkalommal Acsai János készítette.)

Oktatónk tanulmánya a Könyv és Nevelésben

A Könyv és Nevelés most megjelent, legújabb számában olvasható oktatónk, Fodor János tanulmánya, melyben képzési tapasztalatok és a történeti előzmények áttekintése alapján a könyvtári tartalomszolgáltatást és a digitalizált gyűjtemények szerepét elemzi a közösségi média korszakában:

Fodor János: Csetablaktól a könyvespolcig – A könyvtári tartalomfejlesztés lehetőségei. Könyv és Nevelés, 2018/2. pp. 27-41.

Részlet a tanulmány absztraktjából:
A kulturális, tudományos, műveltségi közös nevező záloga a tanulás és önkéntes művelődés: időigényes tevékenységek. A közösségi médiafogyasztás pedig - üzleti modelljéből következően - időrabló, hiszen a felhasználók figyelméből, választásaiból, aktivitásából profitál, a használt szolgáltatások kiterjesztésére törekszik, egészen az alapvető élettevékenységek szintjéig. Van-e esély az időigényes olvasás reneszánszára, vagy máris rétegigényt képvisel a történetekben, tudásban elmélyedő, fantáziájával szavakból képeket teremtő olvasó? S ha az e-book, a digitális szöveg olvasása a jövő, vezet-e visszaút a könyvespolcok közé, vagy készüljünk föl könyvtáraink fokozatos felszámolására? Ahogy e kérdések is leegyszerűsítik a bizonytalanság komplexitását, úgy válasz sem adható röviden, vagy általános érvénnyel.
Jelen gondolatmenet arra vállalkozik, hogy gyakorlati projektek tapasztalatainak értelmezésével felmutassa a könyvtári tartalomszolgáltatás szerepének és lehetőségeinek korszerű, jövőben is életképes példáit.

Oktatónk tanulmánya a The Electronic Libraryban

2018 őszén vált elérhetővé oktatónk, Kosztyánné Mátrai Rita angol nyelvű helyzettanulmánya a VMEK akadálymentesítéséről:

Rita Kosztyánné Mátrai, (2018) "How to make an electronic library accessible", The Electronic Library, Vol. 36 Issue: 4, pp.620-632, DOI: https://doi.org/10.1108/EL-07-2017-0143
A tanulmány a Web of Science adatbázisába is bekerült.

Részletek az absztrakt szövegéből:
The goal was to make the simplified user interface of Hungarian Electronic Library (VMEK) more accessible and usable by leveraging the latest technologies, standards and recommendations. Vision-impaired and motor-disabled people were also involved in brainstorming and collecting ideas during the design phase and in testing the implemented website. The paper identifies design principles, which improve the perspicuity of user interfaces to a great extent (especially in the case of blind users); draws attention to the typographic principles, which promote reading and understanding documents; and recommends guidelines for developing electronic library home pages and managing the content of these home pages. Based on brainstorming results where people with various kinds of disabilities were involved, the paper gives 11 recommendations which should be taken into account while designing and developing electronic library websites to ensure equal access to their services and documents.

Szakmai együttműködés a kecskeméti Katona József Könyvtárral

2018. november 26-án szakmai együttműködési megállapodást írt alá Ramháb Mária, a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár igazgatója, valamint dr. Kiszl Péter, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének igazgatója. A megállapodást ellátta kézjegyével dr. Sonkoly Gábor, az ELTE BTK dékánja is.
Az ünnepélyes eseményre a kecskeméti megyei könyvtárban került sor, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Bács-Kiskun Megyei Szervezetével közösen rendezett szakmai műhelynapon.

"Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán jövőre lesz 70 éve, hogy megindult a felsőfokú könyvtáros képzés. Mint köztudott, a könyvtáros képzés egy gyakorlatigényes szakmára készít fel, ezért rendkívül fontosnak tartjuk, mint az ország legnagyobb és legrégibb képzőhelye, hogy napi, élő kapcsolatot építsünk Magyarország könyvtári hálózatának tagjaival" - mondta dr. Kiszl Péter.

"Nagyon szeretnénk, ha a fiatalok egyre többen választanák a könyvtáros szakmát, mint hivatást, és ehhez nem elegendő az, hogy csak bent, az egyetemen elméleti órákat hallgatnak. Rendkívül fontos, hogy a gyakorlatban is megismerjék, hogy ez milyen nagyszerű szakma. Itt nálunk fognak találkozni először olvasókkal, éles szituációkban különböző szolgáltatásokat próbálhatnak ki, és nagyon remélem, hogy ez egy eredményes együttműködés lesz" - hangsúlyozta Ramháb Mária.

Fényképek a megállapodás aláírásáról

Sajtóhírek az együttműködési megállapodásról:
- Hiros.hu
- Kecskeméti Lapok
- Kecskeméti Televízió (KTV) Híróra

Nyitott napok 24. - kivételesen: kedden

Szeretettel várjuk Önt az előadássorozat huszonnegyedik délutánjára:

Az erdélyi írásbeliség és a fejedelmi kancellária iratkiadási 

gyakorlata a 16–17. században

Oborni Teréz
tudományos főmunkatárs, a Kora újkor témacsoport vezetője,
MTA BTK TTI;
egyetemi docens,
ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszék

A rendezvény helyszíne:

az ELTE BTK KITI tanterme (1088 Budapest, Múzeum krt. 6–8., mfszt. 6.)

A rendezvény időpontja: 

2018. december 11. kedd, 17:00

*
Házigazda: Bibor Máté

A kb. 50–60 perces, nyilvános előadások végén lehetőség nyílik kérdésekre, vitára.

A részvételhez előzetes regisztráció szükséges.

Nyomtatható meghívó | Regisztráció

*

Illusztráció: Báthory Zsigmond nyílt parancsa a fejedelem aláírásával és pecsétjével (1601.)
ELTE EKL. Hajtmanszki Péter felvétele.

- Az eseménysorozat honlapja

- Beszámolók és képek a Nyitott Napok korábbi előadásairól: blogunkban

Meghívó Lencsés Ákos kutatóhelyi vitájára

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem
Bölcsészettudományi Kar
Irodalomtudományi Doktori Iskola
Könyvtártudomány Doktori Programja, valamint
Könyvtár- és Információtudományi Intézete

tisztelettel meghívja Önt

Lencsés Ákos doktorjelölt
A statisztikai adatáramlás és adatszabályozás módszerei és lehetőségei a kezdetektől napjainkig Magyarországon című PhD-értekezésének

kutatóhelyi vitájára

2018. december 18-án (kedden) 10:00 órára a 6-os tanterembe.
1088 Budapest, Múzeum krt. 6-8. mfszt.

Témavezető: Prof. Dr. Sebestyén György, CSc
Vitaindítót tart: Barátné Dr. Hajdu Ágnes, PhD és Dr. Laczka Éva, PhD
Titkár: Dr. Bibor Máté, PhD

A disszertáció az intézeti könyvtárban hozzáférhető.

Dr. habil. Kiszl Péter
doktori programvezető, intézetigazgató

Kihelyezett tanóra a corvina-kiállításon

2018. november 21-én harmadéves, könyvtörténet specializációs diákjaink Bevezetés a paleográfiába és a kodikológiába szemináriumára az OSzK-ban került sor: az A Corvina könyvtár budai műhelye c. kiállítást tekintettük meg.
Kalauzunk, a tárlat kurátora, Zsupán Edina lebilincselő magyarázatainak köszönhetően képet kaphattunk arról, hogy hogyan jött létre különféle gyűjtemények – részben félbemaradt díszítésű, olykor bekötetlen – darabjaiból az a reprezentatív, humanista uralkodói könyvtár, amelyet Bibliotheca Corvinának nevezünk. Ebben a folyamatban kulcsszerepe volt a budai miniátor és könyvkötő műhelynek, bár természetesen külföldről (elsősorban Itáliából) is érkeztek könyvek.
Nem csak a kiállított több mint ötven kódex, pár oklevél és néhány ősnyomtatvány valamint régészeti lelet (íróvesszők, könyvkötés-veretek) nyújtott maradandó élményt, hanem a bemutatás módja is. A lépcsőházban kifeszített, a csillagos égboltot Mátyás cseh királlyá választásának pillanatában megjelenítő ponyva az egykori Corvina könyvtár ma már csak leírásokból ismert mennyezetét idézi; az Orhan Pamuk A nevem Piros regényéből gondosan kiválasztott idézet pedig a tárlatra történő ráhangolódást segíti elő. Igen érdekesek az oldalfolyosón olvasható szövegek, nem is szólva az egyetlen kódexlap szó szoros értelemben vett hasonmásának (pergamenre kézzel írva, illuminálva) elkészítéséről szóló kisfilmről. Ezek, valamint az OSzK témába vágó, lapozgatható kiadványai, továbbá a múzeumpedagógiai foglalkozásokon használt eszközök a sorbanállók türelmetlenségét is enyhítik

A három kiállítóteremben gondosan elrendezett dokumentumok, az informatív feliratok, az eredetiben nem megtekinthető, de a megértéshez szükséges kódexlapok reprodukciói mind-mind az értő befogadást segítik. Ebből a szempontból is nagyon hasznosak azok az érintőképernyők, amelyeken egyrészt részletesebb magyarázatok olvashatók, másrészt segítségükkel egyes kötetekbe virtuálisan bele is lapozhatunk. Remélhetőleg ezek az anyagok is mielőbb fölkerülnek a megújult Corvina-honlapra, emellett CD-n is jó lenne megjelentetni őket.

A szép kivitelű, informatív kiállítási kalauz maradandó emlék az érdeklődő nagyközönség számára, a hamarosan megjelenő katalógus pedig minden bizonnyal fontos kézikönyve lesz a szakembereknek.

- beszélgetés Zsupán Edinával
- riport Zsupán Edinával
- további fotók galériánkban - a fényképeket Sugár Márta készítette.
- a kiállítás az OSzK honlapján
- a megújult corvina-honlap

Vendégünk volt Nádasdy Ádám

A Nyitott Napok 2018. őszi félévének harmadik rendezvényére november 14-én került sor. Egyetemünk professor emeritusa, Nádasdy Ádám esszéista, költő, műfordító, nyelvész Shakespeare a nyomdában – kalózok és gondozók az első száz évben címmel tartott előadást. Az újjászületett Nyitott Napok történetében másodszor fordult elő, hogy a nagy érdeklődés miatt a rendezvényre nem a szokásos helyszínen, a KITI 6-os termében, hanem a Központi Olvasóteremben került sor. Ezúton is köszönjük Dániel Szonjának, hogy a folyóiratolvasót rendelkezésünkre bocsátotta.
Nemcsak nagyon érdekes, hanem egyúttal igen élvezetes előadásában Nádasdy tanár úr elmondta, hogy Shakespeare darabjai csak nyomtatásban maradtak fenn, igen kusza hagyományozásban: nem nyilvánvaló, melyik az „igazi”. Shakespeare engedélye nélkül több darabját kinyomtatták önálló kötetekként, ezeket a méretük alapján kvartónak nevezzük. 37 színművéből 19 jelent meg kvartóban. Halála után kollégái kiadták összes drámáit egy nagyalakú kötetben, a Fólióban. Ez sok ponton javítja a kvartók rendetlenségeit, ám új szövegváltozatokat is ad (évekkel a szerző halála után!). Valószínűleg a színházaknál maradt súgópéldányokat használták a Fólió kiadói, akik előszavukban azt állítják, hogy az addigi kiadások (a kvartók) megbízhatatlan kalózkiadások. Ezért évszázadokon át a kvartókat mellőzték, s csak 1900 körül mutatott rá Pollard, hogy valóban vannak Rossz Kvartók (4 dráma kalózkiadásai), ám a többi kvartó megbízható, ezért a 20. században a kvartókat tekintik a drámák alapszövegének – a Fólióval bővítve, ahol az többet ad. Így ma általában összegyúrt („konflált”) szövegeket szokás használni.
Az előadást követően a hallgatóság számos kérdést tett föl, több hozzászólást hallhattunk Fabiny Tibortól (KRE BTK), a Magyar Shakespeare Bizottság elnökétől is.

- Fényképek az eseményről (A fotókat Ágai Ágnes készítette.)
- Az eseménysorozat honlapja
- Beszámolók és képek a Nyitott Napok korábbi előadásairól: blogunkban

Vezet az ELTE és a BTK - felsőoktatási rangsor 2019.

A HVG 2019-es felsőoktatási rangsorának élén idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem áll. Egyetemünk vezeti az oktatói kiválóság alapján összeállított rangsort is.
Ahogy tavaly, az ország legjobb kara az idei évben is az ELTE Bölcsészettudományi Kara, a második helyen az ELTE Természettudományi Kara áll.

Forrás: ELTE.hu

Könyvbemutató: Egy film hiányzó képei

Hatodik kötetéhez érkezett a Gondolat Kiadó könyvsorozata, mely hallgatóink munkájának is maradandó eredménye. Ahogy a sorozat korábbi öt kötete, e most megjelenő kiadvány is jelentős részben arra a közös munkára épül, amelyet digitalizálási gyakorlatként hallgatóink végeztek a Fodor András Hálózati életműkiadás keretében. Az összegyűjtött versek két kötetét követő esszégyűjtemények negyedik része a társművészeti témákról (képzőművészet, színház, film) született írásokat és visszaemlékezéseket tartalmaz. A korábban kötetben meg nem jelent írások mellett jelentős újdonság az OSZK Történeti Interjúk Tára engedélyével sajtó alá rendezett két részlet Fodor András életinterjújából, melyet Lakatos András könyvtáros készített vele a kilencvenes években.
A bemutató témához illő helyszínén, a Színház- és Filmművészeti Egyetem könyvtárában ezúttal nem irodalmár-kortársakat várunk a beszélgetésre: Molnár Piroska és Hegedűs D. Géza személyében a kortárs előadóművészet jeles képviselői fogadták el felkérésünket, hogy a Fodor András által szervezett művészeti estekre emlékezzenek velünk.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Fodor András: Egy film hiányzó képei. Összegyűjtött esszék - Negyedik kötet
- Időpont: december 5. szerda, 17.00
- Helyszín: SZFE könyvtár, mádia- és kottatár, VIII. kerület, Vas utca 2/c II. emelet
- A bemutató Facebook-eseménye

A kötetről és a digitalizálásról bővebben:
- A szerkesztő Fodor János kísérőtanulmánya
- Az esszék digitalizálásában részt vett hallgatók névsora és a sorozat kötetei

Oktatóink publikációi a TMT-ben

A Tudományos és Műszaki Tájékoztatás (TMT) című könyvtár- és információtudományi szakfolyóirat 65. évfolyamának frissen megjelent 2018. évi 11. száma intézetünkhöz kötődő publikációkat közöl:

Cikkek

Kiszl Péter - Móring Tibor: Digitális bölcsészet a könyvtár- és információtudományban 1. rész A digitális bölcsészet alkalmazásválasztéka 547-569. p.

Beszámolók, Szemlék, Referátumok

Vass Johanna: Magyar irodalom @ világhálón 570-574. p.

Tószegi Zsuzsanna: Neumann János és a mesterséges intelligencia. Tudományos konferencia a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság fennállása 50. évfordulójának tiszteletére

Pályaorientációs tájékoztató

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Könyvtár- és Információtudományi Intézete (ELTE BTK KITI) a végzős alapszakos hallgatók és valamennyi érdeklődő számára pályaorientációs tájékoztatót tart a mesterképzésről 2018. november 28-án (szerdán) 13:00 és 14:00 óra között a Múzeum krt. 6-8. mfszt. 6-os tanteremben.

Intézetünk a felsőoktatás valamennyi szintjén (BA, MA, OTAK, PhD) képez széles látókörű, a legmodernebb elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakembereket a magyar könyvtárügy számára. A könyvtárak szakmai színvonalának fönntartása és az elengedhetetlen fejlesztések megkövetelik, hogy a tudományos kutatás, valamint az intézmények közép- és felső vezetése számára MA-végzettséggel rendelkező könyvtárosok álljanak rendelkezésre. Az ELTE BTK könyvtártudomány mesterképzése mind nappali, mind levelező tagozaton államilag támogatott formában is várja a tanulni vágyókat.
A tájékoztatón a magyar könyvtárügy neves szakemberei szólnak a mesterképzés fontosságáról, a végzettség elismertségéről, az elhelyezkedési és karrierlehetőségekről:

Barátné dr. Hajdu Ágnes elnök, Magyar Könyvtárosok Egyesülete
Dr. Fodor Péter főigazgató, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
Kálóczi Katalin főigazgató, ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár
Markója Szilárd igazgató, Országgyűlési Könyvtár

A beszélgetést vezeti: Dr. Kiszl Péter intézetigazgató, ELTE BTK KITI

Oktatónk előadása az MTA BTK konferenciáján

Az MTA támogatásával létrejött Lendület Családtörténeti kutatócsoport a 16–19. századi hazai családtörténetet vizsgálja a gyermekkorra és a mozaikcsaládokra fókuszálva. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Humán Tudományok Házában 2018. október 25-én és 26-án megrendezett, Apák és fiúk. Anyák és lányok. Szülői szerepek, gondoskodás és tekintély a pre-modern családban (1500–1918) című, interdiszciplináris konferenciájukon a KITI oktatója, Bibor Máté is részt vett.

Egy özvegyasszony legkisebb fia: Gyulaffi Lestár gyermekkora és ifjúsága című előadásában rávilágított arra, hogy családi összefogással, kellő támogatással – és természetesen szorgalommal – egy gyermekeit egyedül nevelő, anyagilag nem különösebben tehetős, özvegyen maradt nemesasszony legkisebb fia is szép pályát futhatott be a koraújkori Magyar Királyságban, ill. Erdélyi Fejedelemségben.

Gyulaffi Lestár (1556–1606?), az Erdélyi Fejedelemség nagyobb kancelláriájának titkára, diplomata, történeti följegyzések szerzője.
Gyulaffi Lestár kisgyermek korától csonka családban nevelkedett, ugyanis apja halálát (1559) követően édesanyja nem ment újra férjhez. Gyulaffi Lestár özvegy édesanyjának, devecseri Choron Dorottyának rokonsága támogatta őket. A Gyulaffiak családi várából, Csobáncból való távozásukat követően így lakhattak 1561-től Kemenden, majd Körmenden (és később az özvegy Szentgyörgyvárban, majd Csóronfalván). Az ifjú Gyulaffi Lestárt erejükhöz mérten nála jóval idősebb (és már felnőtt) testvérei is támogatták, életének két döntő pillanatában azonban egyik nagybátyja, Gyulaffi László (†1579) adta meg a számára szükséges segítséget: Gyulaffi Lestár az õ támogatásával kerülhetett Bécsbe, az alsó-ausztriai tartományi iskolába (1571--1574), majd (1579 előtt) az erdélyi fejedelmi udvarba, ahol a nagyobb kancellária titkára lett.

- A konferencia programja
- A konferencia képgalériája
- A konferenciáról szóló tudósítás az Újkor.hu-n
- Az MTA-Lendület Magyar Családtörténet kutatócsoport honlapja

Magyar irodalom a világhálón - vezet a MEK októberi sikerlistáján

Kerekes Pál és Kiszl Péter Magyar irodalom a világhálón. Szabadon elérhető magyar nyelvű szöveggyűjtemények című kötete a Magyar Elektronikus Könyvtárba (MEK) kerülésének első bő fél hónapjában (2018. október 13. - 2018. október 31.) a legolvasottabb havi szakirodalommá vált 736 letöltéssel. A sikerlistán a 14. helyre került szakkönyvet kizárólag szépirodalmi alkotások és a Biblia előzi meg 2018 októberében.

- MEK 2018. októberi sikerlista
- Magyar irodalom a világhálón a MEK-ben

A kötet ezen kívül ingyenesen letölthető:
- ELTE Digitális Intézményi Tudástár (EDIT)
- ELTE Reader

- A kötet megjelenéséről szóló korábbi hírünk

Oktatóink Bényei Miklós köszöntésén

A Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatika Tanszéke az idei Magyar Tudomány Ünnepe keretében A bibliotékától a világhálóig című tudományos üléssel köszöntötte a 75 éves Bényei Miklós címzetes egyetemi tanárt. A rendezvényen intézetünk tanszékvezetője, Barátné Hajdu Ágnes a Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnökeként köszöntötte az egyesületben az idők során több posztot betöltő Bényei Miklóst, majd a délután folyamán három előadásra került sor, elsőként intézetünk igazgatójának, Kiszl Péternek Interdiszciplináris könyvtártudomány címmel hangzott el tudományos értekezése.

- Program: https://www.inf.unideb.hu/hu/mtu2018
- Képek az eseményről galériánkban.

Transform Libraries, Transform Societies - Barátné Hajdu Ágnes nemzetközi beszámolója

IFLA World Library and Information Congress, 
84th IFLA General Conference and Assembly. 
Kuala Lumpur, 22-30 August, 2018

2018. augusztus 22 és 30 között megrendezett 84. IFLA konferencia szlogenje, vezető témája: Transform Libraries, Transform Societies volt, ezzel is rámutatva a jelen és jövő könyvtárai, könyvtárosai előtt álló legfontosabb kihívásokra és feladatokra. A szlogen jól harmonizál Glória Pérez-Salmerón elnöki programjával, melynek összefoglaló jelmondata: Libraries: motors for change és hitvallásával: "a változás motorjai és vezérlői mi vagyunk könyvtárosok", valamint a 2016 évvégén elindított Global Vision projekt központi célkitűzéséivel az összefogásra, érdekképviseletre, stb.  https://www.ifla.org/node/11791 

Barátné Hajdu Ágnes az IFLA Tudásmenedzsment Szekció programbizottságának tagja, immár tizenkettedik alkalommal vett részt az IFLA konferenciák programjának szervezésében és 2019-ben ismét szerepet kap az Athénben megrendezendő IFLA konferencia Tudásmenedzsment Szekció nyilvános ülésének szervezőbizottságában, illetve ismét megválasztottak az egész konferenciáért felelős bizottságba is. Az Athénban kidolgozandó az IT szekcióval közös téma: Artificial Intelligence and its Possible Impact on Libraries: threat and opportunities lesz. 


Barátné Hajdu Ágnes a konferencia ideje alatt (2018.08.29.) tartott előadást a magyarországi könyvtárosképzésről, Education of School Librarians in Hungary címmel a Library Theory and Research with Education and Training and LIS Education in Developing Countries SIG közös szekciójában, melynek programcíme: IFLA's role in building strong LIS education: an international approach to quality assessment and qualification in the library and information profession volt.

- Képeinken: Az IFLA Tudásmenedzsment Szekciójának állandó bizottsága 2018-ban; Barátné Hajdu Ágnes előadása az LTRET és a LIS EDC SIG programján. További képek galériánkban.


Kódolás hete - Brüsszel, 2018. október 9.

Idén harmadik alkalommal rendezték még a Public Library 2020 alapítvány szervezésében a Kódolás hetét (Meet & Greet session @ European Parliament. Generation Code. European Parliament, Brussel), melyben az európai könyvtáros egyesületek találkoztak az Európai Unió parlamentjében.

A rendezvény kísérőjeként egy kiállításon mutatták be elsősorban a könyvtárak szerepét robotika témakörben. A rendezvényt megelőzően Matt Finch vezetésével Battle for Library Island: Scenarios and Strategies in the Age of Misinformation! címmel workshop-ot tartottak a Muntpunt library-ban.

- További képek galériánkban.

Oktatónk cikke a Könyvtári Figyelőben

A Könyvtári Figyelő nemrég megjelent 2018/3-as számában olvasható kollégánk, Bibor Máté írása, amely „nem kartoték-adat”. Soltész Zoltánné hagyatéka az ELTE BTK KITI Könyvtárában címmel látott napvilágot.
Soltész Zoltánné Juhász Erzsébet 1944-től 1989-ig volt az OSZK munkatársa. Eleinte adminisztratív munkakörben dolgozott, majd 1949-től egészen nyugdíjba vonulásáig a Régi Nyomtatványok Tárában, amelynek 1962-től a vezetője volt. Részt vett az országos ősnyomtatványkatalógus (a „Sajó–Soltész”) és az OSZK-antikvakatalógus elkészítésében, máig alapvető kézikönyvek és szaktanulmányok szerzője. Kulcsszerepe volt abban, hogy 1982-ben „hazakerült” az Ómagyar Mária-siralmat tartalmazó Leuveni Kódex. Az 1990-es években többször is tartott régikönyves kurzusokat az ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszékén.
Hagyatékának általa őrzött részét unokahúga, Berlász Piroska az KITI könyvtárának ajándékozta. Az adomány részét képezi Soltészné számos publikációjának szerzői példánya, továbbá előadásai és egyetemi órái egy részének gépirata, személyes iratai stb. A tanulmány röviden fölvázolja életútját, beszámol az ajándékozás körülményeiről, részletesen ismerteti az adományt, függelékként pedig közli a KITI-nek ajándékozott dokumentumok jegyzékét.

- Beszámoló blogunkban a 2017. október 11-én megrendezett, Soltész Zoltánnéra emlékező Nyitott Napok-délutánról
- A Könyvtári Figyelő 2018/3-as száma a folyóirat honlapján

Intézetünkben mutatták be a digitális bölcsészet első hazai fórumát

Csaknem másfél év előkészítő munka után ezen az őszön jelent meg a bölcsésztudomány interdiszciplináris kutatási területét nevében hordozó Digitális Bölcsészet című lektorált tudományos folyóirat, melynek kiadója az ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszéke, de szerkesztőségében és szándéka szerint író-olvasó közönségében is a kapcsolódó tudományterületek közös, országos fóruma kíván lenni. Az ELTE EKSz által biztosított OJS folyóiratrendszerében szabadon elérhető első szám nemcsak különböző hazai kutatási műhelyek eredményeit tartalmazza nyelvészettől stilometrián és hálózatkutatáson keresztül a webarchiválás kérdésköréig, vagy a digitális gyűjtemények és muzeológiai fejlesztések területéig, de izgalmas nemzetközi kitekintést is ad. Az első szám összeállítása a tudományterület hazai állapotfelmérésének is tekinthető, így az eseményt moderáló szerkesztőként intézetünk oktatója, Fodor János is elsősorban az indulás tapasztalatairól és a folytatás lehetőségeiről kérdezte szerkesztőtársait. A tapasztalatok egyeztetését indokolta, hogy amint a szerkesztőség tagjai (Maróthy Szilvia - ELTE DI; Kiss Margit, Parádi Andrea - PIM; Kokas Károly, Péter Róbert - SZTE; Almási Zsolt - PPKE) is különböző hazai műhelyek munkatársai, a teltházas esemény közönsége is rálátással bírt különböző filológiai, nyelvészeti, könyvtártudományi kezdeményezésekre. A digitális bölcsészet definiálhatóságáról és a hazai kutatások, eredmények támogatásáról kialakuló sokszempontú párbeszédbe a techonlógia kreatív alkalmzásában úttörő kutatók - Horváth Iván (ELTE), Prószéky Gábor (MTA, PPKE) - is bekapcsolódtak, a könyvtártudományi aspektust Fodor János mellett Németh Márton (OSZK, webarchiválás) képviselte aktívan. A hátráltató tényezők elemzésése során egyetértettek abban, hogy a digitális bölcsészet lényege informatikai lehetőségek és bölcsész igények teremtő együttállása, így a kutatások feltétele is a természetes együttműködés e két terület szakemberei között. Ennek megléte, biztosítottsága sajnos ritka Magyarországon. Szerencsés intézményi kivételek, projektekhez kötött ideiglenes kapcsolatok nem pótolhatják a szervezett, hosszú távú munkakapcsolatot, ahogy a fejlődéshez utánpótlást biztosító egyetemi szintű digitális bölcsészeti képzést sem.
A folyóirat szerkesztői zárszóként arra kérték a jelenlévőket, hogy ne csak a lapot kísérjék figyelemmel, de észleljék, jelezzék látókörükben a rokon kezdeményezéseket, segítsék kapcsolatainak kialakításában a most létrejött új tudományos fórumot.

- Képek az eseményről galériánkban

Barátné Hajdu Ágnes előadása A Magyar Könyvtárosok VIII. Világtalálkozóján

2018. november 6-án Barátné Hajdu Ágnes, Könyvtártudományi Tanszékünk vezetője, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnöke is előadást tartott A Magyar Könyvtárosok VIII. Világtalálkozóján a Parlament Főrendiházi üléstermében A Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) szerepe, lehetősége a kulturális örökség ápolásában címmel. A konferencia első napja az Országgyűlési Könyvtárat köszöntötte 150 éves évfordulója alkalmából.
 A résztvevők a második napon kísérő programként megtekinthették a Corvina kiállítást és az OSZK digitalizáló laborját.

- A Világtalálkozó programja 
- Fotók galériánkban