Intézetünkben mutatták be a digitális bölcsészet első hazai fórumát

Csaknem másfél év előkészítő munka után ezen az őszön jelent meg a bölcsésztudomány interdiszciplináris kutatási területét nevében hordozó Digitális Bölcsészet című lektorált tudományos folyóirat, melynek kiadója az ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszéke, de szerkesztőségében és szándéka szerint író-olvasó közönségében is a kapcsolódó tudományterületek közös, országos fóruma kíván lenni. Az ELTE EKSz által biztosított OJS folyóiratrendszerében szabadon elérhető első szám nemcsak különböző hazai kutatási műhelyek eredményeit tartalmazza nyelvészettől stilometrián és hálózatkutatáson keresztül a webarchiválás kérdésköréig, vagy a digitális gyűjtemények és muzeológiai fejlesztések területéig, de izgalmas nemzetközi kitekintést is ad. Az első szám összeállítása a tudományterület hazai állapotfelmérésének is tekinthető, így az eseményt moderáló szerkesztőként intézetünk oktatója, Fodor János is elsősorban az indulás tapasztalatairól és a folytatás lehetőségeiről kérdezte szerkesztőtársait. A tapasztalatok egyeztetését indokolta, hogy amint a szerkesztőség tagjai (Maróthy Szilvia - ELTE DI; Kiss Margit, Parádi Andrea - PIM; Kokas Károly, Péter Róbert - SZTE; Almási Zsolt - PPKE) is különböző hazai műhelyek munkatársai, a teltházas esemény közönsége is rálátással bírt különböző filológiai, nyelvészeti, könyvtártudományi kezdeményezésekre. A digitális bölcsészet definiálhatóságáról és a hazai kutatások, eredmények támogatásáról kialakuló sokszempontú párbeszédbe a techonlógia kreatív alkalmzásában úttörő kutatók - Horváth Iván (ELTE), Prószéky Gábor (MTA, PPKE) - is bekapcsolódtak, a könyvtártudományi aspektust Fodor János mellett Németh Márton (OSZK, webarchiválás) képviselte aktívan. A hátráltató tényezők elemzésése során egyetértettek abban, hogy a digitális bölcsészet lényege informatikai lehetőségek és bölcsész igények teremtő együttállása, így a kutatások feltétele is a természetes együttműködés e két terület szakemberei között. Ennek megléte, biztosítottsága sajnos ritka Magyarországon. Szerencsés intézményi kivételek, projektekhez kötött ideiglenes kapcsolatok nem pótolhatják a szervezett, hosszú távú munkakapcsolatot, ahogy a fejlődéshez utánpótlást biztosító egyetemi szintű digitális bölcsészeti képzést sem.
A folyóirat szerkesztői zárszóként arra kérték a jelenlévőket, hogy ne csak a lapot kísérjék figyelemmel, de észleljék, jelezzék látókörükben a rokon kezdeményezéseket, segítsék kapcsolatainak kialakításában a most létrejött új tudományos fórumot.

- Képek az eseményről galériánkban