Bibor Máté "A könyv és olvasója" konferencián

A könyv és olvasója: A 14–16. századi könyvkultúra interdiszciplináris megvilágításban címmel rendeztek konferenciát az ELTE BTK középkorászai az MTA Könyvtár és Információs Központban 2017. június 15–16-án.
A rendezvényt az MTA KIK főigazgatója, Monok István nyitotta meg, majd akadémiai, CEU-s, ELTE-s és OSZK-s kutatók, oktatók és doktoranduszok előadásai következtek. Többek között Gulyás Borbála (MTA BTK MI), Györkös Attila (DE BTK), Kelényi Borbála (MTA–ELTE Egyetemtörténeti Kutatócsoport), Kiss Farkas Gábor (ELTE BTK), Korondi Ágnes (MTA–OSZK Res Libraria Hungariae Kutatócsoport), Mikó Árpád (MTA BTK MI), Molnár Dávid (MTA–ELTE HECE) és Zsupán Edina (MTA–OSZK Res Libraria Hungariae Kutatócsoport) referátumát hallhatták az egybegyűltek.
Külön szekció szólt az ELTE Egyetemi Könyvtár Cod. Ital. 3 jelzetű, olasz nyelvű kódexéről. A kézirat fizikai jellemzőiről és történetéről intézetünk oktatója, Bibor Máté beszélt, a kódexet művészettörténeti szempontból Boreczky Anna (MTA-OSZK Res Libraria Hungariae Kutatócsoport) vizsgálta, filológiailag Falvay Dávid (ELTE BTK) elemezte, nyelvészetileg pedig Fridl Viktória (ELTE BTK) mutatta be.

Az Arisztotelész-, Cassiodorus-, Cicero- és Seneca-szemelvényeket, ill. kivonatokat tartalmazó kéziratot sokáig spanyolként tartották számon, bár egyértelműen olasz nyelven írták. Hazai szemszögből azért érdekes, mert egyike annak a harmincöt kódexnek, amelyeket II. Abdülhamid szultán 1877-ben ajándékozott az Egyetemi Könyvtárnak. Szakmai körökben világhírűvé azonban a könyvtest utolsó lapján látható, 15. századi rajz teszi, amely feltehetően Iustinianus császár elpusztult lovasszobrát ábrázolja.

- A kézirat az ELTE EK online katalógusában
- A teljes kódex digitalizált változata az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban
- A konferencia programja