Az előadó, Oborni Teréz, egyetemünkön a Történelem Segédtudományai Tanszék docense, emellett az MTA BTK TTI tudományos főmunkatársa, áttekintette az erdélyi hivatali és magán-írásbeliség történetét a 16. század kezdetétől a fejedelmi korszak végéig.
Erdélyben a 16. század első évtizedeiben, a vajdai kormányzás időszakában folyt a magyar központi kormányzat iratkiadásával párhuzamba állítható vajdai kancelláriai iratkiadás. Egyúttal az egyre gyarapodó laikus értelmiség tollából megszülettek az első olyan magyar nyelvű dokumentumok, amelyek magántermészetű jogügyleteket rögzítettek. Az 1541. év nemcsak politikatörténeti értelemben határvonal, de az ezt követően Erdély központtal kialakuló új állam új kormányzati intézményei is intenzívebb iratkiadási gyakorlatba kezdtek. Az 1571 után tevékenykedő fejedelmi kancellária pedig a 16. században a humanista műveltség központjává alakult. Az országos adminisztráció irattípusainak bemutatása mellett az előadő sorra vette a 17. században egyre élénkülő magyar nyelvű irattípusokat is. Az erdélyi írásbeliség sajátosságai közül kiemelendő, hogy a magyar nyelv használata mind a kormányzati, mind pedig a magánírásbeliség terén nagymértékben és korán elterjedt.
A nem csak prezentációval, hanem körbeadott hasonmásokkal is illusztrált előadás végén Oborni Teréz válaszolt a jelenlevők, többek között Nagy Edit (Ráday Levéltár) és Ungváry Rudolf (OSZK, ny.) kérdéseire, észrevételeire.
- Fényképek az eseményről (A fotókat Bibor Máté készítette.)
- Az eseménysorozat honlapja
- Beszámolók és képek a Nyitott Napok korábbi előadásairól: blogunkban
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése