Tószegi Zsuzsanna címzetes egyetemi docens

Dr. Kiszl Péter intézetigazgató előterjesztésére, az Intézeti, majd a Kari Tanács támogatásának figyelembevételével a 2016. február 8-án megtartott szenátusi ülésen dr. Tószegi Zsuzsannának, intézetünk óraadó oktatójának címzetes egyetemi docensi címet adományozott az ELTE. A prof. dr. Borhy László akadémikus, dékán és a prof. dr. Mezey Barna rektor aláírásával ellátott oklevél ünnepélyes átadására a 2016. március 21-i szenátusi ülésen került sor.

"Dr. Tószegi Zsuzsanna először országos szakkönyvtárakban, majd a Magyar Iparművészeti Főiskola könyvtárigazgatójaként dolgozott. Később a nemzeti könyvtár egyik adatbázis-szolgáltatását irányította, majd alapító igazgatója lett a magyar kulturális örökség digitalizálására hivatott Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központnak. A vezetése alatt indult Digitális Irodalmi Akadémia azóta is a magyar internetes tartalomszolgáltatás egyik legnagyobb sikere. 2004­-2015 között a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöki főtanácsadója és a Kaposvári Egyetem docense. Tószegi Zsuzsanna az elmúlt két évtizedben egyetemünkön is folyamatosan oktatott óraadóként: a 90-es évek második felétől előbb az ELTE Tanárképző Főiskolai Karának Könyvtár Tanszékén, majd a BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetében. A multimédia és a digitalizálás vitathatatlan szaktekintélyeként bekapcsolódott a Könyvtártudományi doktori program munkájába is, jelenleg két doktorandusz témavezetője."

Tószegi tanárnőnek szívből gratulálunk és további sikeres munkát kívánunk!

ELTE-LIS jelentkezési statisztika - 2016.

A felvi.hu 2016. tavaszi felvételi adatai alapján összeállította:
Boda Gáborné dr. Köntös Nelli egyetemi tanársegéd.

Kattintson a grafikonokra a teljes méret megnyitásához (új ablakban).

Statisztikák: szakirányválaszték | keretszámok | költségtérítés | jelentkezés | felvétel | korábbi évek statisztikái

BA - első helyes jelentkezések intézmény szerinti megoszlása:

ELTE-LIS keretszámok - 2016.

Informatikus könyvtáros képzések keretszámai 

2016-ös adatok összehasonlítása

Kattintson a grafikonokra a teljes méret megnyitásához (új ablakban). 

Statisztikák: szakirányválaszték | keretszámok | költségtérítés | jelentkezés | felvétel | korábbi évek statisztikái

Húsvéti üdvözlet

Kellemes ünnepet, szép Húsvétot, vidám locsolkodást és jó pihenést kívánunk minden hallgatónknak, partnerünknek és kollégánknak, figyelmükbe ajánlva a Magyar Fotográfusok Mai Manó Házának összeállítását ünnepi tradícióink megőrzött képdokumentumaiból.

- Variációk - Húsvéti tojás (1937-1955) Mai Manó Ház

Húsvéti tojásdekorálásban érdekelt, könyveket szerető, sőt fölöspéldányainak is méltó sorsot szánó olvasóink figyelmébe ajánljuk továbbá a hagyományos "írott tojás" készítésének népszerű, guttenbergi változatát is:

A FSZEK a kulturális piacon

2016. március 10-én Kiszl Péter intézetigazgató meghívására, a Piacgazdaság és könyvtárügy az információs társadalomban mesterszakos kurzus keretében Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) főigazgatója tartott lebilincselő előadást intézményvezetői tapasztalatairól.

Fodor Péter a FSZEK irányításához kötődő gyakorlati példákkal illusztrálva részletesen megvilágította a kulturális fogyasztási szokások rohamos változását, a társadalmi elvárásokból fakadó modern közkönyvtári feladatokat, a szakmai érdekképviselet és érdekérvényesítés szerepét. Ehhez kapcsolódóan elemezte a FSZEK költségvetésének elmúlt tízéves alakulását, az alapos tervezés mellett a diplomácia és a taktika finanszírozásban betöltött szerepét, majd statisztikai adatokkal bőségesen alátámasztva értékelte Budapest legnagyobb közművelődési intézményrendszerének teljesítményét. A 3 régióból és 49 tagkönyvtárból álló hálózatban Fodor Péter főigazgatói tevékenysége (1998-) során 11 új könyvtár épült, 21 nagyobb rekonstrukcióra és 13 kisebb átalakítására került sor.

Hallgatói kérdésre válaszolva Fodor Péter főigazgató kitért az integrált könyvtári rendszer fejlesztésére, a távhasználat rohamos növekedésére és véleményt formált a kulturális közfoglalkoztatásról, valamint szólt a szerzeményezés és több könyvtári munkafolyamat racionalizálásának hatásairól, a helyi önkormányzatokkal való intenzív kapcsolattartásról. A főigazgató prezentációja végén felhívta a figyelmet a szakmai utánpótlás fontosságára, kiemelve a FSZEK és az ELTE BTK hosszú időre visszanyúló, kiváló szakmai kooperációját, mely a 2015 augusztusában kötött együttműködési megállapodással az eddigieknél még intenzívebb szakaszába lépett.

Kiszl Péter kurzusának következő vendége 2016. április 7-én Nagy Zsuzsanna, a Budapesti Corvinus Egyetem Könyvtár és Levéltár főigazgatója, az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiumának elnöke lesz.

- Fényképek
- Beszámoló az előző vendég, Káldos János általános főigazgató-helyettes (OSZK) látogatásáról. 

Nyitott Napok 3.

 

Szeretettel várjuk Önt az előadássorozat harmadik délutánjára:

"Papirusz-stílus" a középkori könyvfestészetben.

Egy családregény hagyományozódás-történeti konzekvenciái 

Boreczky Anna (MTA-OSZK Res Libraria Hungariae Kutatócsoport)

A rendezvény helyszíne:

az ELTE BTK KITI tanterme (1088 Budapest, Múzeum krt. 6–8., mfszt. 6.)

A rendezvény időpontja: 

2016. április 20. szerda 17:00

*
Házigazda: Bibor Máté

A kb. 50–60 perces, nyilvános előadások végén lehetőség nyílik kérdésekre, vitára.

A részvételhez előzetes regisztráció szükséges.

Nyomtatható meghívó | Regisztráció

Vendégünk volt S. Sárdi Margit

Az ELTE BTK KITI-ben újraindult Nyitott Napok második alkalma az előadássorozat interdiszciplináris jellegét erősítette, hiszen S. Sárdi Margit, az ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszékének nyugdíjas docense volt vendégünk.

A neves irodalomtörténész - természetesen - "könyves" témáról tartott előadást: A zágoni parókia könyvtára címmel az erdélyi település református eklézsiája gyűjteményének feltárásában végzett munkáját ismertette. A korábban Budapestre juttatott leltárjegyzék behasonlítását az OSzK Régi Magyarországi Nyomtatványok (RMNy) csoportjának munkatársai végezték el, S. Sárdi Margit 2001 nyarán Zágonban kísérelte meg a hiányzó adatok pótolását és a kézírásos bejegyzések áttekintését. A könyvtár több gyűjtemény anyagának egymásra épüléséből jöhetett létre. Valószínűleg Gidófalvi Csiszér József (1782 és 1815 között Zágon ref. papja) alapozta meg a könyvtárat; fia, Gidófalvi Csiszér Mihály (1812-től apja mellett segédlelkész, majd annak halála után 1851-ig lelkész) folytatta a gyűjtést. Halála után, 1862-ben özvegye, Vajna Mária ajándékozta a könyveket a zágoni eklézsiának. Az ő idejükből származik a könyvtár első, kézírásos jegyzéke és a beszámozás is. A sorrend különösebb rendezettséget nem mutat, bár a duplumok közös számon, egymás mellett találhatók, és itt-ott egy-egy nyelvi vagy tematikai csoport is fölfedezhető. A 20. század második felében a jegyzéket írógéppel újraírták, a hiányokat föltüntették; azonban sajnos azóta is vesztek el könyvek a gyűjteményből. Néhány évvel ezelőtt a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem két könyvtárszakos hallgatója dolgozatírás céljából áttekintette az anyagot, de annak föltárása eddig nem történt meg. A könyvtár 738 leltári szám alatt tartalmaz köteteket, köztük 34 kéziratot, 20 RMK-nyomtatványt, 265 db 1712 és 1860 közötti magyar nyomtatványt, 9 antikvát és 57 db 17. századi külföldi nyomtatványt. A 16–19. századi nyomtatványok 160 fölismerhető possossorbejegyzést tartalmaznak. Az egykori használók többsége a református értelmiséghez tartozhatott. A listán mindössze négy női név akad.

A 207. leltári számú kötet, az Acta Comitialia Hungarica Soproniensia (1681) érdekessége, hogy egy korábban ismeretlen verset is tartalmaz. Ennek szerzője Gulácsi Albert, II. Apafi Mihály fejedelem titkára, bécsi követségekben megbízottja, egy a bécsi követségről szóló, máig kiadatlan napló írója. A verses bejegyzés a hátsó szennylapon helyezkedik el; voltaképpen négy latin nyelvű szentencia magyarra fordítása egy-egy strófában. Írója 1697 augusztusában a kárpátaljai Taracközön, jegyezte be a könyvbe. A bejegyzés Gulácsi eddig ismeretlen életadataira is következtetni enged. Korábban nem volt ismert, de a bejegyzése szerint már 1689-ben megfordult Bécsben. Minthogy a könyvet 1709-ben már más birtokolta, valószínűsíthető, hogy Gulácsi valamikor 1697 és 1709 között halt meg. Az ő személye lehet a magyarázata annak, hogy a zágoni eklézsia könyvei között egy Apafi Mihály fejedelem autográf possessor-bejegyzésével ellátott könyv (Paulus Jovius, Elogia doctorum virorum, Basileae, 1571) is található (ltsz. 647). S. Sárdi Margit előadásának korábbi, írásos változata a Magyar Könyvszemlében és az Irodalomtörténeti Közleményekben olvasható.

A fényképeket  Németh Katalin, a KITI adjunktusa készítette.

- További fényképek
- Az eseménysorozat honlapja
- Beszámoló és képek az újrainduló Nyitott napok első délutánjáról

Intézetünk munkája a Magyar Földrajzi Társaság Könyvtárában

A  Magyar Földrajzi Társaság a tavalyi év során több egyetemi és országos könyvtár szakvéleményét kérte könyvtára revíziójának lehetséges módjáról és ütemezéséről.
A gyűjteménynek helyet adó Budaörsi út 45. szám alatti épület rövidesen kiürítésre kerül, így a jelenleg nehezen áttekinthető, katalógussal nem rendelkező könyvtár rendezése sürgetővé vált.

2015. október 28. óta az ELTE BTK KITI hallgatói Németh Katalin adjunktus szakmai felügyeletével megkezdték a folyóiratok és tankönyvek rendezését. A folyóiratokat a cédulakatalógussal vetik össze, tételes jegyzéket készítenek az állományról (kötetadatok, folyóméteradatok, címenként). A tételek számítógépes nyilvántartásba kerülnek, hogy integrált könyvtári rendszerbe átemelhetőek legyenek. A munkában részt vevő mester szakos hallgatók vállalták, hogy a polcokon lévő dokumentumokat sorba rendezik évfolyam, lapszám szerint, az esetlegesen felcserélt köteteket helyükre rakják, illetve, hogy az állományt akár dobozolásra, szállításra kész állapotba hozzák.

- A könyvrevízióról a  Magyar Földrajzi Társaság honlapján

Dékáni látogatás intézetünkben

A kari vezetés február óta mozgásban van: valamennyi intézetet felkeresve, összdolgozói értekezleteket tart, így remélve pontosabb képet, közvetlenebb párbeszédet és hiteles információkat a bölcsészkari körülményekről, problémákról, az oktatók és munkatársak által érzékelt gondokról és lehetőségekről.

Intézetünk 2016. március 8-án látta vendégül Borhy László dékánt, akadémikust, kíséretében Boros Gábor, Borsodi Csaba, Hamar Imre és Horváth Krisztina dékánhelyetteseket, valamint Szalay Krisztián gazdasági hivatalvezetőt, továbbá Bukta Zsoltot, a Közalkalmazotti Tanács képviseletében. A kari vezetés Kiszl Péter intézetigazgató kalauzolásában megtekintette a Központi Olvasó és intézetünk helyiségeit, szemrevételezte a rendelkezésünkre álló infrastruktúrát, bútorzatot, kollégáink és hallgatóink munkakörülményeit. Az intézet bejárása után másfél órás fórumon egyeztettünk az intézet és a kar helyzetéről. Több mint húsz - előzetesen és az értekezleten feltett - kérdésünkre Borhy László dékántól, illetve szükség szerint a gazdasági, oktatásfejlesztési és nemzetközi kapcsolatokban illetékes vezetőktől kaptunk választ.

EKE szakmai nap a Piarista Gimnáziumban

2016. február 24-én a Piarista Gimnáziumban került sor az Egyházi Könyvtárak Egyesülése (EKE) által szervezett idei első szakmai napra. A rendezvényen, amelynek témája az egyházi könyvtárakban őrzött kódexek és kódextöredékek feldolgozása és digitalizálása volt, a KITI diákjaiból álló csoport is részt vett.
Hubert Gabriella (az EKE elnöke) és Ásványi Ilona (a pannonhalmi Főapátsági Könyvtár igazgatóhelyettese) köszöntő, ill. bevezető szavait négy előadás követte.
Elsőként Madas Edit (az MTA-OSzK Res Libraria Hungariae Kutatócsoportja Fragmenta Codicum Műhelyének vezetője) beszélt a kutatócsoport történetéről, munkájáról, eredményeiről és terveiről.
Sarbak Gábor (az MTA-OSzK Res Libraria Hungariae Kutatócsoportja Fragmenta Codicum Műhelyének tudományos főmunkatársa) kutatói szemszögből elemezte a kódexek digitalizálását és az ezzel kapcsolatos feldolgozó munkát.
Ez az előadás átvezetett a szakmai napot záró két beszámolóhoz. Ezekben Grócz Zita könyvtárvezető és Takács Karolina informatikus könyvtáros (kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár), ill. Szalai Katalin igazgató és Mészáros Zoltán igazgatóhelyettes (esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár) ismertették gyakorlati tapasztalataikat.

A szakmai nap alkalmából a vendéglátó piaristák Központi Könyvtárának ritkaságaiból is bemutattak néhányat. 
Így kiállítottak a gyűjtemény kódexei közül kettőt: egy 13. századi párizsi Bibliát és az Ulrich von Lilienfeld Concordantiae caritatis című alkotását tartalmazó, a 15. század elején készült, rendkívül gazdagon illusztrált Lászlóffy-kódexet. Ez utóbbi hasonmás kiadásába a szakmai nap résztvevői bele is lapozhattak.

- A szakmai napon készült fényképek (Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Könyvtára)

Szakmai ismeretek és készségek - átalakuló hivatás

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Szakmai ismeretek és készségek átalakuló hivatás. A könyvtáros kompetenciák változása és megjelenése az uniós gyakorlatban címmel rendezett nemzetközi tudományos konferenciát 2016. március 3-n az Országos Széchényi Könyvtárban. A tanácskozás előadói az Európai Unió országaiból és az európai székhelyű nemzetközi könyvtáros szervezetekből meghívott könyvtárosok, egyetemi oktatók voltak. Intézetünket Barátné Hajdu Ágnes tanszékvezető asszony képviselte, aki az MKE elnökeként az egész konferencia szervezéséért is felelős volt.
A változó társadalmi, gazdasági, technológiai környezet, az információs társadalom és a globalizmus új elvárásokat támaszt a könyvtárosokkal, információszolgáltató szakemberekkel szemben. Az új elvárásokra paradigmaváltással kell válaszolnunk: a hagyományos szakmai tudásunkat további ismeretekkel, képességekkel, kompetenciákkal kell kiegészítenünk ahhoz, hogy a kihívásoknak meg tudjunk felelni.
A szakmai konferencia meghívott külföldi előadói és vendégei között üdvözölhettük: Anna Maria Tammarot, a Pármai Egyetem professzorát, az IFLA Library Theory and Research Section elnökét; Simon Edwards-ot, a CILIP Szakmai Szolgáltatások igazgatóját; Jukka Relandert az Eblida és a Finn Könyvtáros Egyesület elnökét, Ulrike Langot hamburgi State and University Library osztályvezetőjét, az IFLA Education and Training Section vezetőségi tagját; valamint Maria Miclet és Lovász Ágnest Temesvárról (West University of Timişoara, Politehnica University of Timişoara).
A magyar előadók: Barátné Hajdu Ágnes ELTE, Könyvtár- és Információtudományi Intézet; Eszenyiné Borbély Mária Debreceni Egyetem, ill. az MKE vezetőségi tagja, Sörény Edina vezető tanácsos, EMMI; Böröcz Lívia osztályvezető, Hermann Ottó Intézet; és Csobán László hálózati szakreferens, Csorba Győző Könyvtár.

Képek az eseményről

Erasmus tájékoztató az Intézetben

2016. március 2-án rendezte Intézetünk a következő szemeszter Erasmus+ pályázati lehetőségeit bemutató tájékoztatót.

A hallgatók számára a külföldi tanulmányok kiemelkedő szakmai nyereséget jelenthetnek, s tapasztalatszerzésként, nyelvgyakorlásként is vissza nem térő alkalmak lehetnek. Az idegen, de mégis barátságos, kortársi környezetben önállóságra, helytállásra, identitásunk képviseletére tanító tapasztalatszerzés vonzó lehetőségét Barátné Hajdu Ágnes tanszékvezető, illetve a "peregrinációból" már hazatért hallgatók közül Bálint Barbara és Szabó Fruzsina mutatták be sok képpel illusztrált beszámolóikban. A praktikus tudnivalókról, Intézetünk évről-évre szélesedő partnerintézményi választékáról Bella Katalin informálta az egybegyűlteket.

- képek a tájékoztatóról

Nyitott napok 2.

Szeretettel várjuk Önt az előadássorozat második délutánjára:

A zágoni parókia könyvtára

S. Sárdi Margit (ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszék)

A rendezvény helyszíne:

az ELTE BTK KITI tanterme (1088 Budapest, Múzeum krt. 6–8., mfszt. 6.)

A rendezvény időpontja: 

Március 9. 17:00 órai kezdettel

*

A kb. 50–60 perces, nyilvános előadások végén lehetőség nyílik kérdésekre, vitára.

A részvételhez előzetes regisztráció szükséges.

Nyomtatható meghívó | Regisztráció

Az eseménysorozat honlapja

Vendégünk volt Gazda István

A hosszú szünet után újrainduló intézeti Nyitott napok eseménysorozat első alkalmát élénk érdeklődés és ünnepélyes várakozás előzte meg, hiszen a hallgatóknak és szakmának egyaránt izgalmas témákat ígérő műhelyelőadások megnyitásaként február 24-én az eredeti Nyitott napokat kezdeményező Voit Krisztinára, tanszékvezető tanárunkra és doktori programunk alapítójára, kollégánkra emlékeztünk. Intézetvezetőnk, Kiszl Péter személyes emlékei mellett számot adott a hagyaték rendezésének munkálatairól is, Barátné Hajdu Ágnes tanszékvezető pedig az MKE elnökeként Voit Krisztina munkásságáról szakmai eredményei fényében beszélt. A közönség soraiban pályatársak (így Poprády Géza, az OSZK korábbi főigazgatója) mellett Voit Krisztina testvére, Voit Pál, a József Attila Megyei és Városi Könyvtár igazgatója is megtisztelte az eseményt, s emlékeit idézve megerősítette, örömmel látja, hogy Voit Krisztina hagyatéka otthonára lelt hajdani kedves munkahelyén.

A Nyitott napok első vendégelőadójaként Gazda István tudománytörténész (Magyar Tudománytörténeti Intézet) tartott izgalmas, lendületes és kevéssé ismert részletekben bővelkedő előadást A könyvtáros és orvostudós Semmelweis-ről, bizonyítva Semmelweiss magyarságát, működése jelentőségét, cáfolva a felfedezése és tevékenysége, illetve tragikus sorsa körül támadt tévhiteket. Az élményszerű és információkban gazdag prezentációt követően kollégánk, Bibor Máté a sorozat szervezőjeként ismertette a tavaszi program tervét.

- További fényképek
- Az eseménysorozat honlapja