Az oszmán kultúra eufórikus befogadása kezdetben a főnemesi, királyi udvarokban celebrált "török" ünnepségek, operák bemutatásában, valamint "török" ruhában, orientális (vagy legalábbis akként értelmezett) kulisszák között ábrázolt portréfestményeken manifesztálódott. Miközben a bécsi udvarban is teret hódított magának az ún. „törökdivat” (Turquerie) – Mária Terézia pl. több törökruhás portrét készíttetett magáról és rendszeresen török bálokat is rendeztek – az alacsonyabb társadalmi közegben továbbra is erősen jelen volt a középkorból hagyományozódott törökkép. A széles körben elterjedt és a 18. század végéig rendszeresen megrendezett (nép)ünnepélyeken (mint pl. a Bäckerumzug, a Hernalser Eselritt vagy a Türkenkopfstechen) szimbolikusan jelent meg az egykori ősellenség felett aratott győzelem ábrázolása.
A 18. század végén Bécsben megindult magyar nyelvű folyóiratok (pl. a Hadi és más nevezetes történetek) törökképe hasonlóan többrétegű, ugyanakkor a török nemzeti sztereotípiák javulásának nyugati szakirodalomból ismert tendenciája nem található meg bennük. A "barbár török" képe mellett a keresztény Európa megmentésére igyekvő magyar hősök dicstoposzai jellemzőek.
Szakirodalom:
- Europa und die Türkei im 18. Jahrhundert, szerk.: Barbara Schmidt-Haberkamp, Bonn, 2011.
- Cirakman, Asli: From the „Terror of the world“ to the „Sick Man of Europe“. European Images of Ottoman Empire and Society from the Sixteenth Century of the Nineteenth, New York, 2005.
- Rehrmann, Marc-Oliver: Ehrenthron oder Teufelsbrut: Das Bild des Islams in der deutschen Aufklärung, Zürich, 2001.
- Képek az eseményről galériánkban (A fényképeket Ágai Ágnes és Bibor Máté készítette).
- Beszámolók a Nyitott Napok vendégelőadásairól.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése