Petíció a neonörökségért

Intézetünk 2017-ben publikált digitális gyűjteménye, a Neon Budapest számba vette a főváros falain, homlokzatain még megmaradt neonreklámokat. A hallgatói kezdeményezésre - Prusinszki István fotósorozatára - épülő gyakorlat komoly média visszhangot váltott ki, számos korábbi kezdeményezés, neon-mentő akció eredményeit foglalta össze és bővítette, tágabb, nemzetközi kontextust teremtve. A projektben résztvevő hallgatók számára a munka jó példa volt arra, hogy egy digitális gyűjtemény nem csak könyvekből, vagy zárt térben őrzött értékekből készülhet, de megőrzendő értékként környezetünk tereire, helyszíneire is hivatkozhat. Egy most indult neon-mentő petíció kezdeményezői az intézeti projektet vezető Fodor János adjunktust is megszólaltatták sajtóközleményükben:

Hallgatóinkkal azért hoztuk létre 2017-ben budapesti neonok gyűjteményét, hogy legalább fotókon és leírásokon keresztül értelmezhető maradjon a fogyatkozó neonörökség. Kutatás közben értettük meg, hogy a neonok nem csak cégérként, reklám- és cégtörténeti emlékként értékesek, de épített környezetünk színes meta-rétegeként pótolhatatlan várostörténeti örökséggé váltak. Tetőkön, homlokzatokon elhelyezve házainkat, életünk tereit jelölik évtizedek óta, korszakhatárokon keresztül jelenünket gazdagítják múltunk formakultúrájával, tipográfiájával, sőt, a letűnt hatalom népnevelő ambícióira is figyelmeztetnek. Térkép, fotók, leírások őrizhetik és kutathatóvá tehetik az eltűnt neonok emlékét, de nem pótolják az eredeti élményt, a mindennapi találkozást, e környezetünket tovább jelölő örökség fennmaradását.

- A hír az ELTE honlapján
- A sajtóközlemény
- A petíciót itt lehet aláírni