Keresés

2019. december 19., csütörtök

Kellemes Ünnepeket!


Kellemes Ünnepeket, Boldog Karácsonyt és sikerekben gazdag Új Esztendőt kívánunk minden hallgatónknak, együttműködő partnerünknek és munkatársunknak!
A december minden oktatási intézményben a visszatekintés és újrakezdés időszaka. A naptári év befejeződik, a tanév viszont csak a felénél tart. Bízunk benne, hogy a meghitt Karácsony és az önfeledt Szilveszter napjai után eredményes, izgalmas tavaszi félév vár mindannyiunkra, s a következő év az ideihez hasonlóan gazdag lesz eseményekben, programokban.


Minden Hallgatónknak sikeres vizsgaidőszakot kívánunk, 
várjuk Önöket a Múzeum körútra 2020-ban is!

2019. december 17., kedd

Meghívó - Lencsés Ákos doktori védése

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
Irodalomtudományi Doktori Iskolája nevében
tisztelettel meghívjuk Önt

Lencsés Ákos

A statisztikai adatáramlás és adatszabályozás módszerei és lehetőségei a kezdetektől napjainkig Magyarországon

című PhD disszertációjának nyilvános vitájára,

amelyet

2020. január 8-án, szerdán 14 órakor tartunk
az Eötvös Loránd Tudományegyetem
Bölcsészettudományi Karán az
A épület alagsor 150-es teremben.
(1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A.)

A bírálóbizottság elnöke: Prof. Dr. Erdődy Gábor egyetemi tanár
A disszertáció opponensei:
Barátné Dr. habil. Hajdu Ágnes tanszékvezető egyetemi docens
Dr. Laczka Éva címzetes egyetemi tanár

A bírálóbizottság titkára: Dr. Tószegi Zsuzsanna címzetes egyetemi docens
A bírálóbizottság tagja: Dr. habil. Kiszl Péter intézetigazgató, tanszékvezető egyetemi docens
Póttagok: Dr. Bibor Máté egyetemi tanársegéd és Dr. Kerekes Pál címzetes egyetemi docens
A disszertáció témavezetője: Prof. Dr. Sebestyén György professor emeritus

- Fényképek az eseményről

2019. december 15., vasárnap

Fogadóórák a vizsgaidőszakban - 2019/2020. tél

Kedves Hallgatóink, oktatóink a vizsgaidőszakban is
várják Önöket a következő időpontokban:

Barátné dr. habil. Hajdu Ágnes:
december 19. 14.00-15.00, január 8. 16.00-17.00, január 15. 15.00-16.00
Dr. Bella Katalin:
január 10. 16.00-17.00, január 17. 16.00-17.00
Dr. Bibor Máté:
december 17. 11.00-12.00, január 8. 13.00-14.00, január 15. 8.00-9.00
Dr. Csík Tibor:
december 18. 14.00-15.00, január 9. 13.00-14.00, január 17. 16.00-17.00
Dr. Dippold Péter:
december 19. 14.00-15.00, január 16. 11.00-12.00, január 24. 13.00-14.00
Dr. Fodor János:
december 17. 13.00-14.00, január 15. 13.00-14.00, január 23. 13.00-14.00
Dr. habil. Kiszl Péter:
december 19. 12.00-13.00, január 8. 13.00-14.00, január 21. 13.00-14.00
(Titkárságon keresztül történő bejelentkezés alapján.)
Dr. Köntös Nelli:
december 19. 14.00-15.00, január 6. 9.00-10.00, január 24. 9.00-10.00
Dr. Németh Katalin:
december 18. 9.00-10.00, január 13. 13.00-14.00, január 24. 9.00-10.00
Dr. Senkei-Kis Zoltán:
december 19. 13.00-14.00, január 7. 13.00-14.00, január 23. 13.30-14.30

2019. december 14., szombat

Ismét vendégünk volt Farkas Gábor Farkas

A Nyitott Napok idei utolsó délutánjára december 4-én került sor. Az előadó, Farkas Gábor Farkas (OSZK MKDNY-iroda ) bő két éve, a  Soltész Zoltánnéra emlékező alkalommal Táblanyomatok, ősnyomtatványok, antikvák és Soltész Zoltánné címmel tartott előadást, most Az elveszett (és megtalált) Thuróczyk nyomában folytatott kutatásait ismertette. Elmondta, hogy az Andrássy Ignác Thuróczy krónikája utáni nyomozás több, ma már lappangó vagy elpusztult példány történetét hozta elő. A brünni kiadás példányainak sorsát két ok miatt is nehéz rekonstruálni. Egyrészt a 19. század végén és a 20. század első harmadában több aukción értékesítettek példányokat az OSZK gyűjteményéből, másrészt az 1880-as években egy lopás zavarta még jobban össze az amúgy is kusza proveniencia-szálakat. A kötetek történetének rekonstruálásakor irattári és kézirattári források segítenek, ám sok esetben hipotetikus állításokra kényszerülünk. Jankovich Miklós példánya talán 1830-ban kerülhetett be, és elképzelhető, hogy most az amerikai Raleigh egyetemi könyvtárban őrzik. Farkas Lajos kötete talán a moszkvai egyetemi könyvtárba került háborús zsákmányként. Andrássy Ignác, Ráth György és Enea Lanfranconi könyve nyomtalanul eltűnt. Mindent összevetve, ha nem tudjuk a forrásokban szereplő példányokat összevetni ma is létező kötetekkel, akkor legalább nyolc brünni kiadása volt a Nemzeti Múzeum könyvtárának 1873 és 1919 között, s ebből öt sorsa ismeretlen vagy bizonytalan. További lappangó példányok kerülhetnek majd elő újabb aukciókon, mivel több 18–20. századi katalógusban feltűnt Thuróczy brünni kiadása, és ezek a példányok minden bizonnyal a magángyűjteményeket gazdagítottak.

- Fényképek az eseményről (A fotókat Bibor Máté készítette.)
- Az eseménysorozat honlapja
- Beszámolók és képek a Nyitott Napok korábbi előadásairól blogunkban

2019. december 13., péntek

Piacgazdaság és könyvtárügy - vezetői kompetenciafejlesztés mesterfokon

Kiszl Péter intézetigazgató Piacgazdaság és könyvtárügy az információs társadalomban, mesterszakos hallgatóknak meghirdetett kurzusára a 2019/2020-as tanév őszi szemeszterében is neves könyvtári szakértők fogadták el a meghívást. Az elmúlt esztendőben lezajlott hálótervi korszerűsítés eredményeként - a tanegység jelentőségének és népszerűségének megfelelően - a korábbihoz képest duplájára növelt időkeretben, alkalmanként 4 tanórában folyhatott a munka, így az előadások után lehetőség nyílt a mélyebb szakmai diskurzusra, az aktuális kérdések alapos megvitatására, a mélyebb reflexiókra.

A könyvtári trendek, a könyvtárvezetés, a szakmai irányítás, a könyvtárpolitika és a könyvtárügy, a könyvtári rendszer működtetése, valamint a költségvetéstervezés és a gazdálkodás kurrens témaköreit az egyes könyvtártípusok szemszögéből a gyakorlati szakemberek bevonásával tárgyaló előadásfolyam idei felépítése volt:

2019. október 24.
Kálóczi Katalin
az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár főigazgatója (felsőoktatási könyvtárak)

2019. november 7.
Miszler Tamás 
a pécsi Csorba Győző Könyvtár igazgatója, az Országos Könyvtári Kuratórium tagja (közkönyvtárak, KSZR)

2019. november 21.
Markója Szilárd
az Országgyűlési Könyvtár igazgatója (szakkönyvtárak)

2019. december 5.
Sörény Edina
az EMMI Kultúráért Felelős Államtitkárság Könyvtári és Levéltári Főosztályának vezetője (ágazati irányítás és nemzeti könyvtár)

A korábbi kurzusokról:
- Piacgazdaság és könyvtárügy - blogunkban

2019. december 7., szombat

Sárdi Margit újabb előadása a KITI-ben

A Nyitott Napok 2019. őszi sorozata harmadik délutánjára november 20-án került sor. Az ephesusi özvegy. Egy kisepikai szüzsé forma- és funkcióváltása című előadásában Sárdi Margit előbb föltérképezte az ephesusi özvegy (AaTh 1510-BN 1459x) történet magyarországi változatait, majd a szüzsé fejlődését, változásait mutatta be.
Az elhangzottak szerint a kisepikai szüzsék általában tapasztalható fejlődésével ellentétben e szüzsé magyar nyelven nem fordul elő sem a példázatok között, sem a 18. századi oktató-szórakoztató irodalomban, s nem írtak belőle stilizált és műmesét, viszont igen erős a népkönyv és a ponyva részesedése az előfordulásokban, és meglepően sok a tudományos célú fordítás és közlés. Minthogy e szüzsét nagyrészt a legkegyetlenebb középkori feldolgozás és annak leszármazottai hordozzák, a Petronius és Voltaire nevével fémjelzett csoportokra jellemző irónia a szüzsé hazai biotörténetében ritka.
Igen korán jelentkezett e szüzsénél az eufemizáló tendencia. A 19. század elejétől kezdve látható a törekvés a cselekmény és a jellemek motiválására (Kis János, Verseghy, Vámos Árpád). A népkönyvek és ponyvák igénye az elhitetésre kisebb, a tendencia azonban ott is érzékelhető. A nosztrifikálódási tendencia, az elmagyarosodás e szüzsénél nem volt erőteljes. A népi mesélőknél is érzékelhetők a jelzett folyamatok, bár kisebb mértékben. Látnunk kell azonban, hogy a szüzsé ma már inaktív, majdnem száz éve nem született új változata a szépirodalomban. A jelek szerint a népmesében is megkezdődött a destruktív folyamat, sőt a bomlás (Zersingerung) is megjelent.

- Fényképek az eseményről (A fotókat Illek Nikolett, Németh Katalin és Opálka Tamara készítette.)
- Az eseménysorozat honlapja
- Beszámolók és képek a Nyitott Napok korábbi előadásairól blogunkban

2019. december 2., hétfő

VKKV 4. - Sikeres konferenciából: valóságos ünnep

Intézetünk kétévente megrendezett tudományos eseménye a hazai könyvtár- és információtudomány legjelentősebb szakmai rendezvénysorozatává vált. 2019. november 26. reggelétől másnap késő délutánig az ELTE Bölcsészettudományi Karán több mint félszáz felkért közreműködő osztotta meg gondolatait és kutatói eredményeit kétszázat is meghaladó regisztrált érdeklődővel a Valóságos könyvtár - könyvtári valóság című konferencián.

Az idén már negyedízben, a Kari Tanácsteremben megszervezett konferencia folytatta a korábbi rendezvények hagyományait: a könyvtár fogalmáról, a tudományos életben betöltött szerepéről a Magyar Tudomány Ünnepén kiemelkedő kutatók fogadták el felkérésünket, személyes emlékeik felidézésével segítve újragondolni a jövő kihívásait is. Borhy László akadémikusnak, az ELTE rektorának, a Magyar Rektori Konferencia társelnökének, Bartus Dávidnak, az ELTE BTK tudományos dékánhelyettesének, Kiszl Péternek, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézete igazgatójának, a Könyvtártudományi doktori program vezetőjének, valamint Sörény Edinának, az EMMI Könyvtári és Levéltári Főosztálya vezetőjének köszöntője után Vida Tivadar egyetemi tanár, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének igazgatója régész szemmel, élményekben gazdagon számolt be a kutatásaihoz kötődve Európa-szerte bejárt könyvtárakról. A szakmai rendszerezettség igénye mellett érzékletesen tette átélhetővé a korszerűség oltárán gyakran feláldozott otthonosság és hangulatosság jelentőségét. Balázs Géza egyetemi tanár, az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének általános intézetigazgató-helyettese a technológiai fejlődés jövőnkre gyakorolt hatását vizsgálta, hitet téve a könyvtár és a könyv jövője mellett.
A konferencia első napja hagyományosan a könyvtár- és információtudomány, illetve a felsőfokú képzés helyzetelemzésével foglalkozott. Borsodi Csaba, az ELTE BTK korábbi dékánja levéltári források alapján elemezte a Könyvtártudományi Intézet 1949-es megalakulásának körülményeit, Eszenyiné Borbély Mária, a Debreceni Egyetem adjunktusa pedig a könyvtároshallgatók digitális kompetenciafelkészültségét vizsgálta. Újdonságot jelentett a könyvtári valóság szempontjainak megjelenítésében, hogy a képzés eredményeiről és kihívásairól alkotott képet kilenc szakmai együttműködő partnerünk tanulságos tapasztalatcseréje, valamint a Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Informatikai és Könyvtári Szövetség vezetőinek reflexiója tette többdimenzióssá. A megjelenteket videóüzenetben üdvözölte Christine Mackenzie, az International Federation of Library Associations and Institutions (IFLA) elnöke is.
A második napon a folyamatban lévő kutatások ízelítőivel gazdagodott a könyvtár- és információtudományról felmutatott panoráma: oktatóink és doktoranduszaink előadásai könyvtörténettől a mesterséges intelligenciáig, esélyegyenlőségtől az okos könyvtár koncepciójáig fogták át interdiszciplináris tudományterületünk teljes spektrumát.

A konferencia évek során kialakult, optimális programszerkezetétől az első nap délutánján ebben az évben jelentősen eltért a szervezőbizottság. November 26-a délutánján a tudományos eszmecsere szinte észrevétlenül alakult át emelkedetten is tartalmasan ünnepé, a könyvtárosképzés, illetve a könyvtár- és információtudomány emlékezetes ünnepévé. Bár a 70 éve indult egyetemi oktatásról már a megnyitóktól több előadásban is hallhattunk, s a korszakokat reprezentáló fényképek a rendezvény vizuális arculatának is mindvégig részét képezték, a személyes találkozások és élmények a pódiumbeszélgetésen tették igazán átélhetővé e 70 év jelentőségét, folyamatát, a generációkon átívelő szakmai és tudományos közösséget. A különböző korszakokra emlékező Ferenczy Endréné Wendelin Lídia, Gereben Ferenc, Kiss Gábor, Mátyás Melinda, Suppné Tarnay Györgyi, Szabó Sándor jelenléte, s Katsányi Sándor Barátné Hajdu Ágnes tolmácsolta gondolatai a konferencia minden résztvevője számára, így jelenlegi hallgatóinknak is bízvást emlékezetesek maradtak.
Intézetünkben az ELTE BTK Művészetközvetítő és Zenei Intézet hallgatóinak fuvolakoncertjével, majd Sebestyén György professor emeritus szavaival megnyitott kamarakiállítás a tárgyi emlékek és dokumentumok megbecsülésével új szintre emelte tudományos műhelyünk hagyományait tisztelve megújuló működését. A Bibor Máté és Radó Rita rendezte jubileumi kiállítás január végéig megtekinthető, majd Fodor János gondozásában tovább él virtuális gyűjteményként, melynek folyamatos bővítéséhez várjuk a könyvtáros hallgatók és oktatók minden generációjának közreműködését. A kötetlen szakmai diskurzusokra és az évfolyamtalálkozókra az XO Étteremben zajlott állófogadás biztosított lehetőséget.

Egy országos jelentőségű, többnapos konferencia sikeres megszervezése jelentős erőpróba egy egyetemi intézet életében. A szervezőbizottság köszönetet mond a támogató partnereknek, a felkéréseket elfogadó és magas színvonalú előadásokkal konferenciánkat valós eszmecserévé emelő előadóknak, a kiállításhoz relikviákkal hozzájárulóknak és a lebonyolításban mindvégig aktívan közreműködő oktatói és hallgatói közösségnek.

A konferencia előadásainak anyagaiból - immár hagyományosan - tanulmánykötet készül, melynek megjelenése 2020 nyarára várható.


Galériák (Selmeczi Tamás és Fodor János felvételei):
November 26. - Konferencia a Kari Tanácsteremben
- November 26. - Intézeti ünnepség és kiállítás megnyitó
- November 26. - Ünnepi fogadás a képzés 70 éves jubileuma alkalmából
- November 27. - Oktatóink kutatásaiból
- November 27. - Doktoranduszaink kutatásaiból

A konferencia részletes programja:
VKKV honlap
VKKV4 honlap
VKKV4 nyomtatható programfüzet