ELTE LIS – Blog (frissítve 2023 őszéig): 2018/11

2018. november 29., csütörtök

Szakmai együttműködés a kecskeméti Katona József Könyvtárral

2018. november 26-án szakmai együttműködési megállapodást írt alá Ramháb Mária, a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár igazgatója, valamint dr. Kiszl Péter, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének igazgatója. A megállapodást ellátta kézjegyével dr. Sonkoly Gábor, az ELTE BTK dékánja is.
Az ünnepélyes eseményre a kecskeméti megyei könyvtárban került sor, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Bács-Kiskun Megyei Szervezetével közösen rendezett szakmai műhelynapon.

"Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán jövőre lesz 70 éve, hogy megindult a felsőfokú könyvtáros képzés. Mint köztudott, a könyvtáros képzés egy gyakorlatigényes szakmára készít fel, ezért rendkívül fontosnak tartjuk, mint az ország legnagyobb és legrégibb képzőhelye, hogy napi, élő kapcsolatot építsünk Magyarország könyvtári hálózatának tagjaival" - mondta dr. Kiszl Péter.

"Nagyon szeretnénk, ha a fiatalok egyre többen választanák a könyvtáros szakmát, mint hivatást, és ehhez nem elegendő az, hogy csak bent, az egyetemen elméleti órákat hallgatnak. Rendkívül fontos, hogy a gyakorlatban is megismerjék, hogy ez milyen nagyszerű szakma. Itt nálunk fognak találkozni először olvasókkal, éles szituációkban különböző szolgáltatásokat próbálhatnak ki, és nagyon remélem, hogy ez egy eredményes együttműködés lesz" - hangsúlyozta Ramháb Mária.

Fényképek a megállapodás aláírásáról

Sajtóhírek az együttműködési megállapodásról:
- Hiros.hu
- Kecskeméti Lapok
- Kecskeméti Televízió (KTV) Híróra

2018. november 28., szerda

Nyitott napok 24. - kivételesen: kedden

Szeretettel várjuk Önt az előadássorozat huszonnegyedik délutánjára:

Az erdélyi írásbeliség és a fejedelmi kancellária iratkiadási

gyakorlata a 16–17. században

Oborni Teréz
tudományos főmunkatárs, a Kora újkor témacsoport vezetője,
MTA BTK TTI;
egyetemi docens,
ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszék

A rendezvény helyszíne:

az ELTE BTK KITI tanterme (1088 Budapest, Múzeum krt. 6–8., mfszt. 6.)

A rendezvény időpontja:

2018. december 11. kedd, 17:00

*
Házigazda: Bibor Máté

A kb. 50–60 perces, nyilvános előadások végén lehetőség nyílik kérdésekre, vitára.

A részvételhez előzetes regisztráció szükséges.

Nyomtatható meghívó | Regisztráció

Illusztráció: Báthory Zsigmond nyílt parancsa a fejedelem aláírásával és pecsétjével (1601.)
ELTE EKL. Hajtmanszki Péter felvétele.

- Az eseménysorozat honlapja

- Beszámolók és képek a Nyitott Napok korábbi előadásairól: blogunkban

2018. november 27., kedd

Meghívó Lencsés Ákos kutatóhelyi vitájára

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem
Bölcsészettudományi Kar
Irodalomtudományi Doktori Iskola
Könyvtártudomány Doktori Programja, valamint
Könyvtár- és Információtudományi Intézete

tisztelettel meghívja Önt

Lencsés Ákos doktorjelölt
A statisztikai adatáramlás és adatszabályozás módszerei és lehetőségei a kezdetektől napjainkig Magyarországon című PhD-értekezésének

kutatóhelyi vitájára

2018. december 18-án (kedden) 10:00 órára a 6-os tanterembe.
1088 Budapest, Múzeum krt. 6-8. mfszt.

Témavezető: Prof. Dr. Sebestyén György, CSc
Vitaindítót tart: Barátné Dr. Hajdu Ágnes, PhD és Dr. Laczka Éva, PhD
Titkár: Dr. Bibor Máté, PhD

A disszertáció az intézeti könyvtárban hozzáférhető.

Dr. habil. Kiszl Péter
doktori programvezető, intézetigazgató

2018. november 25., vasárnap

Kihelyezett tanóra a corvina-kiállításon

2018. november 21-én harmadéves, könyvtörténet specializációs diákjaink Bevezetés a paleográfiába és a kodikológiába szemináriumára az OSzK-ban került sor: az A Corvina könyvtár budai műhelye c. kiállítást tekintettük meg.
Kalauzunk, a tárlat kurátora, Zsupán Edina lebilincselő magyarázatainak köszönhetően képet kaphattunk arról, hogy hogyan jött létre különféle gyűjtemények – részben félbemaradt díszítésű, olykor bekötetlen – darabjaiból az a reprezentatív, humanista uralkodói könyvtár, amelyet Bibliotheca Corvinának nevezünk. Ebben a folyamatban kulcsszerepe volt a budai miniátor és könyvkötő műhelynek, bár természetesen külföldről (elsősorban Itáliából) is érkeztek könyvek.
Nem csak a kiállított több mint ötven kódex, pár oklevél és néhány ősnyomtatvány valamint régészeti lelet (íróvesszők, könyvkötés-veretek) nyújtott maradandó élményt, hanem a bemutatás módja is. A lépcsőházban kifeszített, a csillagos égboltot Mátyás cseh királlyá választásának pillanatában megjelenítő ponyva az egykori Corvina könyvtár ma már csak leírásokból ismert mennyezetét idézi; az Orhan Pamuk A nevem Piros regényéből gondosan kiválasztott idézet pedig a tárlatra történő ráhangolódást segíti elő. Igen érdekesek az oldalfolyosón olvasható szövegek, nem is szólva az egyetlen kódexlap szó szoros értelemben vett hasonmásának (pergamenre kézzel írva, illuminálva) elkészítéséről szóló kisfilmről. Ezek, valamint az OSzK témába vágó, lapozgatható kiadványai, továbbá a múzeumpedagógiai foglalkozásokon használt eszközök a sorbanállók türelmetlenségét is enyhítik

A három kiállítóteremben gondosan elrendezett dokumentumok, az informatív feliratok, az eredetiben nem megtekinthető, de a megértéshez szükséges kódexlapok reprodukciói mind-mind az értő befogadást segítik. Ebből a szempontból is nagyon hasznosak azok az érintőképernyők, amelyeken egyrészt részletesebb magyarázatok olvashatók, másrészt segítségükkel egyes kötetekbe virtuálisan bele is lapozhatunk. Remélhetőleg ezek az anyagok is mielőbb fölkerülnek a megújult Corvina-honlapra, emellett CD-n is jó lenne megjelentetni őket.

A szép kivitelű, informatív kiállítási kalauz maradandó emlék az érdeklődő nagyközönség számára, a hamarosan megjelenő katalógus pedig minden bizonnyal fontos kézikönyve lesz a szakembereknek.

- beszélgetés Zsupán Edinával
- riport Zsupán Edinával
- további fotók galériánkban - a fényképeket Sugár Márta készítette.
- a kiállítás az OSzK honlapján
- a megújult corvina-honlap

2018. november 24., szombat

Vendégünk volt Nádasdy Ádám

A Nyitott Napok 2018. őszi félévének harmadik rendezvényére november 14-én került sor. Egyetemünk professor emeritusa, Nádasdy Ádám esszéista, költő, műfordító, nyelvész Shakespeare a nyomdában – kalózok és gondozók az első száz évben címmel tartott előadást. Az újjászületett Nyitott Napok történetében másodszor fordult elő, hogy a nagy érdeklődés miatt a rendezvényre nem a szokásos helyszínen, a KITI 6-os termében, hanem a Központi Olvasóteremben került sor. Ezúton is köszönjük Dániel Szonjának, hogy a folyóiratolvasót rendelkezésünkre bocsátotta.
Nemcsak nagyon érdekes, hanem egyúttal igen élvezetes előadásában Nádasdy tanár úr elmondta, hogy Shakespeare darabjai csak nyomtatásban maradtak fenn, igen kusza hagyományozásban: nem nyilvánvaló, melyik az „igazi”. Shakespeare engedélye nélkül több darabját kinyomtatták önálló kötetekként, ezeket a méretük alapján kvartónak nevezzük. 37 színművéből 19 jelent meg kvartóban. Halála után kollégái kiadták összes drámáit egy nagyalakú kötetben, a Fólióban. Ez sok ponton javítja a kvartók rendetlenségeit, ám új szövegváltozatokat is ad (évekkel a szerző halála után!). Valószínűleg a színházaknál maradt súgópéldányokat használták a Fólió kiadói, akik előszavukban azt állítják, hogy az addigi kiadások (a kvartók) megbízhatatlan kalózkiadások. Ezért évszázadokon át a kvartókat mellőzték, s csak 1900 körül mutatott rá Pollard, hogy valóban vannak Rossz Kvartók (4 dráma kalózkiadásai), ám a többi kvartó megbízható, ezért a 20. században a kvartókat tekintik a drámák alapszövegének – a Fólióval bővítve, ahol az többet ad. Így ma általában összegyúrt („konflált”) szövegeket szokás használni.
Az előadást követően a hallgatóság számos kérdést tett föl, több hozzászólást hallhattunk Fabiny Tibortól (KRE BTK), a Magyar Shakespeare Bizottság elnökétől is.

- Fényképek az eseményről (A fotókat Ágai Ágnes készítette.)
- Az eseménysorozat honlapja
- Beszámolók és képek a Nyitott Napok korábbi előadásairól: blogunkban

2018. november 23., péntek

Vezet az ELTE és a BTK - felsőoktatási rangsor 2019.

A HVG 2019-es felsőoktatási rangsorának élén idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem áll. Egyetemünk vezeti az oktatói kiválóság alapján összeállított rangsort is.
Ahogy tavaly, az ország legjobb kara az idei évben is az ELTE Bölcsészettudományi Kara, a második helyen az ELTE Természettudományi Kara áll.

Forrás: ELTE.hu

2018. november 21., szerda

Könyvbemutató: Egy film hiányzó képei

Hatodik kötetéhez érkezett a Gondolat Kiadó könyvsorozata, mely hallgatóink munkájának is maradandó eredménye. Ahogy a sorozat korábbi öt kötete, e most megjelenő kiadvány is jelentős részben arra a közös munkára épül, amelyet digitalizálási gyakorlatként hallgatóink végeztek a Fodor András Hálózati életműkiadás keretében. Az összegyűjtött versek két kötetét követő esszégyűjtemények negyedik része a társművészeti témákról (képzőművészet, színház, film) született írásokat és visszaemlékezéseket tartalmaz. A korábban kötetben meg nem jelent írások mellett jelentős újdonság az OSZK Történeti Interjúk Tára engedélyével sajtó alá rendezett két részlet Fodor András életinterjújából, melyet Lakatos András könyvtáros készített vele a kilencvenes években.
A bemutató témához illő helyszínén, a Színház- és Filmművészeti Egyetem könyvtárában ezúttal nem irodalmár-kortársakat várunk a beszélgetésre: Molnár Piroska és Hegedűs D. Géza személyében a kortárs előadóművészet jeles képviselői fogadták el felkérésünket, hogy a Fodor András által szervezett művészeti estekre emlékezzenek velünk.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Fodor András: Egy film hiányzó képei. Összegyűjtött esszék - Negyedik kötet
- Időpont: december 5. szerda, 17.00
- Helyszín: SZFE könyvtár, mádia- és kottatár, VIII. kerület, Vas utca 2/c II. emelet
- A bemutató Facebook-eseménye

A kötetről és a digitalizálásról bővebben:
- A szerkesztő Fodor János kísérőtanulmánya
- Az esszék digitalizálásában részt vett hallgatók névsora és a sorozat kötetei

2018. november 20., kedd

Oktatóink publikációi a TMT-ben

A Tudományos és Műszaki Tájékoztatás (TMT) című könyvtár- és információtudományi szakfolyóirat 65. évfolyamának frissen megjelent 2018. évi 11. száma intézetünkhöz kötődő publikációkat közöl:

Cikkek

Kiszl Péter - Móring Tibor: Digitális bölcsészet a könyvtár- és információtudományban 1. rész A digitális bölcsészet alkalmazásválasztéka 547-569. p.

Beszámolók, Szemlék, Referátumok

Vass Johanna: Magyar irodalom @ világhálón 570-574. p.

Tószegi Zsuzsanna: Neumann János és a mesterséges intelligencia. Tudományos konferencia a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság fennállása 50. évfordulójának tiszteletére

2018. november 19., hétfő

Pályaorientációs tájékoztató

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Könyvtár- és Információtudományi Intézete (ELTE BTK KITI) a végzős alapszakos hallgatók és valamennyi érdeklődő számára pályaorientációs tájékoztatót tart a mesterképzésről 2018. november 28-án (szerdán) 13:00 és 14:00 óra között a Múzeum krt. 6-8. mfszt. 6-os tanteremben.

Intézetünk a felsőoktatás valamennyi szintjén (BA, MA, OTAK, PhD) képez széles látókörű, a legmodernebb elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakembereket a magyar könyvtárügy számára. A könyvtárak szakmai színvonalának fönntartása és az elengedhetetlen fejlesztések megkövetelik, hogy a tudományos kutatás, valamint az intézmények közép- és felső vezetése számára MA-végzettséggel rendelkező könyvtárosok álljanak rendelkezésre. Az ELTE BTK könyvtártudomány mesterképzése mind nappali, mind levelező tagozaton államilag támogatott formában is várja a tanulni vágyókat.
A tájékoztatón a magyar könyvtárügy neves szakemberei szólnak a mesterképzés fontosságáról, a végzettség elismertségéről, az elhelyezkedési és karrierlehetőségekről:

Barátné dr. Hajdu Ágnes elnök, Magyar Könyvtárosok Egyesülete
Dr. Fodor Péter főigazgató, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
Kálóczi Katalin főigazgató, ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár
Markója Szilárd igazgató, Országgyűlési Könyvtár

A beszélgetést vezeti: Dr. Kiszl Péter intézetigazgató, ELTE BTK KITI

2018. november 17., szombat

Oktatónk előadása az MTA BTK konferenciáján

Az MTA támogatásával létrejött Lendület Családtörténeti kutatócsoport a 16–19. századi hazai családtörténetet vizsgálja a gyermekkorra és a mozaikcsaládokra fókuszálva. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Humán Tudományok Házában 2018. október 25-én és 26-án megrendezett, Apák és fiúk. Anyák és lányok. Szülői szerepek, gondoskodás és tekintély a pre-modern családban (1500–1918) című, interdiszciplináris konferenciájukon a KITI oktatója, Bibor Máté is részt vett.

Egy özvegyasszony legkisebb fia: Gyulaffi Lestár gyermekkora és ifjúsága című előadásában rávilágított arra, hogy családi összefogással, kellő támogatással – és természetesen szorgalommal – egy gyermekeit egyedül nevelő, anyagilag nem különösebben tehetős, özvegyen maradt nemesasszony legkisebb fia is szép pályát futhatott be a koraújkori Magyar Királyságban, ill. Erdélyi Fejedelemségben.

Gyulaffi Lestár (1556–1606?), az Erdélyi Fejedelemség nagyobb kancelláriájának titkára, diplomata, történeti följegyzések szerzője.
Gyulaffi Lestár kisgyermek korától csonka családban nevelkedett, ugyanis apja halálát (1559) követően édesanyja nem ment újra férjhez. Gyulaffi Lestár özvegy édesanyjának, devecseri Choron Dorottyának rokonsága támogatta őket. A Gyulaffiak családi várából, Csobáncból való távozásukat követően így lakhattak 1561-től Kemenden, majd Körmenden (és később az özvegy Szentgyörgyvárban, majd Csóronfalván). Az ifjú Gyulaffi Lestárt erejükhöz mérten nála jóval idősebb (és már felnőtt) testvérei is támogatták, életének két döntő pillanatában azonban egyik nagybátyja, Gyulaffi László (†1579) adta meg a számára szükséges segítséget: Gyulaffi Lestár az õ támogatásával kerülhetett Bécsbe, az alsó-ausztriai tartományi iskolába (1571--1574), majd (1579 előtt) az erdélyi fejedelmi udvarba, ahol a nagyobb kancellária titkára lett.

- A konferencia programja
- A konferencia képgalériája
- A konferenciáról szóló tudósítás az Újkor.hu-n
- Az MTA-Lendület Magyar Családtörténet kutatócsoport honlapja

2018. november 16., péntek

Magyar irodalom a világhálón - vezet a MEK októberi sikerlistáján

Kerekes Pál és Kiszl Péter Magyar irodalom a világhálón. Szabadon elérhető magyar nyelvű szöveggyűjtemények című kötete a Magyar Elektronikus Könyvtárba (MEK) kerülésének első bő fél hónapjában (2018. október 13. - 2018. október 31.) a legolvasottabb havi szakirodalommá vált 736 letöltéssel. A sikerlistán a 14. helyre került szakkönyvet kizárólag szépirodalmi alkotások és a Biblia előzi meg 2018 októberében.

- MEK 2018. októberi sikerlista
- Magyar irodalom a világhálón a MEK-ben

A kötet ezen kívül ingyenesen letölthető:
- ELTE Digitális Intézményi Tudástár (EDIT)
- ELTE Reader

- A kötet megjelenéséről szóló korábbi hírünk

2018. november 15., csütörtök

Oktatóink Bényei Miklós köszöntésén

A Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatika Tanszéke az idei Magyar Tudomány Ünnepe keretében A bibliotékától a világhálóig című tudományos üléssel köszöntötte a 75 éves Bényei Miklós címzetes egyetemi tanárt. A rendezvényen intézetünk tanszékvezetője, Barátné Hajdu Ágnes a Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnökeként köszöntötte az egyesületben az idők során több posztot betöltő Bényei Miklóst, majd a délután folyamán három előadásra került sor, elsőként intézetünk igazgatójának, Kiszl Péternek Interdiszciplináris könyvtártudomány címmel hangzott el tudományos értekezése.

- Program: https://www.inf.unideb.hu/hu/mtu2018
- Képek az eseményről galériánkban.

2018. november 14., szerda

Transform Libraries, Transform Societies - Barátné Hajdu Ágnes nemzetközi beszámolója

IFLA World Library and Information Congress,
84th IFLA General Conference and Assembly.
Kuala Lumpur, 22-30 August, 2018

2018. augusztus 22 és 30 között megrendezett 84. IFLA konferencia szlogenje, vezető témája: Transform Libraries, Transform Societies volt, ezzel is rámutatva a jelen és jövő könyvtárai, könyvtárosai előtt álló legfontosabb kihívásokra és feladatokra. A szlogen jól harmonizál Glória Pérez-Salmerón elnöki programjával, melynek összefoglaló jelmondata: Libraries: motors for change és hitvallásával: "a változás motorjai és vezérlői mi vagyunk könyvtárosok", valamint a 2016 évvégén elindított Global Vision projekt központi célkitűzéséivel az összefogásra, érdekképviseletre, stb. https://www.ifla.org/node/11791

Barátné Hajdu Ágnes az IFLA Tudásmenedzsment Szekció programbizottságának tagja, immár tizenkettedik alkalommal vett részt az IFLA konferenciák programjának szervezésében és 2019-ben ismét szerepet kap az Athénben megrendezendő IFLA konferencia Tudásmenedzsment Szekció nyilvános ülésének szervezőbizottságában, illetve ismét megválasztottak az egész konferenciáért felelős bizottságba is. Az Athénban kidolgozandó az IT szekcióval közös téma: Artificial Intelligence and its Possible Impact on Libraries: threat and opportunities lesz.

Barátné Hajdu Ágnes a konferencia ideje alatt (2018.08.29.) tartott előadást a magyarországi könyvtárosképzésről, Education of School Librarians in Hungary címmel a Library Theory and Research with Education and Training and LIS Education in Developing Countries SIG közös szekciójában, melynek programcíme: IFLA's role in building strong LIS education: an international approach to quality assessment and qualification in the library and information profession volt.

- Képeinken: Az IFLA Tudásmenedzsment Szekciójának állandó bizottsága 2018-ban; Barátné Hajdu Ágnes előadása az LTRET és a LIS EDC SIG programján. További képek galériánkban.

Kódolás hete - Brüsszel, 2018. október 9.

Idén harmadik alkalommal rendezték még a Public Library 2020 alapítvány szervezésében a Kódolás hetét (Meet & Greet session @ European Parliament. Generation Code. European Parliament, Brussel), melyben az európai könyvtáros egyesületek találkoztak az Európai Unió parlamentjében.

A rendezvény kísérőjeként egy kiállításon mutatták be elsősorban a könyvtárak szerepét robotika témakörben. A rendezvényt megelőzően Matt Finch vezetésével Battle for Library Island: Scenarios and Strategies in the Age of Misinformation! címmel workshop-ot tartottak a Muntpunt library-ban.

- További képek galériánkban.

2018. november 12., hétfő

Oktatónk cikke a Könyvtári Figyelőben

A Könyvtári Figyelő nemrég megjelent 2018/3-as számában olvasható kollégánk, Bibor Máté írása, amely „nem kartoték-adat”. Soltész Zoltánné hagyatéka az ELTE BTK KITI Könyvtárában címmel látott napvilágot.
Soltész Zoltánné Juhász Erzsébet 1944-től 1989-ig volt az OSZK munkatársa. Eleinte adminisztratív munkakörben dolgozott, majd 1949-től egészen nyugdíjba vonulásáig a Régi Nyomtatványok Tárában, amelynek 1962-től a vezetője volt. Részt vett az országos ősnyomtatványkatalógus (a „Sajó–Soltész”) és az OSZK-antikvakatalógus elkészítésében, máig alapvető kézikönyvek és szaktanulmányok szerzője. Kulcsszerepe volt abban, hogy 1982-ben „hazakerült” az Ómagyar Mária-siralmat tartalmazó Leuveni Kódex. Az 1990-es években többször is tartott régikönyves kurzusokat az ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszékén.
Hagyatékának általa őrzött részét unokahúga, Berlász Piroska az KITI könyvtárának ajándékozta. Az adomány részét képezi Soltészné számos publikációjának szerzői példánya, továbbá előadásai és egyetemi órái egy részének gépirata, személyes iratai stb. A tanulmány röviden fölvázolja életútját, beszámol az ajándékozás körülményeiről, részletesen ismerteti az adományt, függelékként pedig közli a KITI-nek ajándékozott dokumentumok jegyzékét.

- Beszámoló blogunkban a 2017. október 11-én megrendezett, Soltész Zoltánnéra emlékező Nyitott Napok-délutánról
- A Könyvtári Figyelő 2018/3-as száma a folyóirat honlapján

2018. november 8., csütörtök

Intézetünkben mutatták be a digitális bölcsészet első hazai fórumát

Csaknem másfél év előkészítő munka után ezen az őszön jelent meg a bölcsésztudomány interdiszciplináris kutatási területét nevében hordozó Digitális Bölcsészet című lektorált tudományos folyóirat, melynek kiadója az ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszéke, de szerkesztőségében és szándéka szerint író-olvasó közönségében is a kapcsolódó tudományterületek közös, országos fóruma kíván lenni. Az ELTE EKSz által biztosított OJS folyóiratrendszerében szabadon elérhető első szám nemcsak különböző hazai kutatási műhelyek eredményeit tartalmazza nyelvészettől stilometrián és hálózatkutatáson keresztül a webarchiválás kérdésköréig, vagy a digitális gyűjtemények és muzeológiai fejlesztések területéig, de izgalmas nemzetközi kitekintést is ad. Az első szám összeállítása a tudományterület hazai állapotfelmérésének is tekinthető, így az eseményt moderáló szerkesztőként intézetünk oktatója, Fodor János is elsősorban az indulás tapasztalatairól és a folytatás lehetőségeiről kérdezte szerkesztőtársait. A tapasztalatok egyeztetését indokolta, hogy amint a szerkesztőség tagjai (Maróthy Szilvia - ELTE DI; Kiss Margit, Parádi Andrea - PIM; Kokas Károly, Péter Róbert - SZTE; Almási Zsolt - PPKE) is különböző hazai műhelyek munkatársai, a teltházas esemény közönsége is rálátással bírt különböző filológiai, nyelvészeti, könyvtártudományi kezdeményezésekre. A digitális bölcsészet definiálhatóságáról és a hazai kutatások, eredmények támogatásáról kialakuló sokszempontú párbeszédbe a techonlógia kreatív alkalmzásában úttörő kutatók - Horváth Iván (ELTE), Prószéky Gábor (MTA, PPKE) - is bekapcsolódtak, a könyvtártudományi aspektust Fodor János mellett Németh Márton (OSZK, webarchiválás) képviselte aktívan. A hátráltató tényezők elemzésése során egyetértettek abban, hogy a digitális bölcsészet lényege informatikai lehetőségek és bölcsész igények teremtő együttállása, így a kutatások feltétele is a természetes együttműködés e két terület szakemberei között. Ennek megléte, biztosítottsága sajnos ritka Magyarországon. Szerencsés intézményi kivételek, projektekhez kötött ideiglenes kapcsolatok nem pótolhatják a szervezett, hosszú távú munkakapcsolatot, ahogy a fejlődéshez utánpótlást biztosító egyetemi szintű digitális bölcsészeti képzést sem.
A folyóirat szerkesztői zárszóként arra kérték a jelenlévőket, hogy ne csak a lapot kísérjék figyelemmel, de észleljék, jelezzék látókörükben a rokon kezdeményezéseket, segítsék kapcsolatainak kialakításában a most létrejött új tudományos fórumot.

- Képek az eseményről galériánkban

2018. november 7., szerda

Barátné Hajdu Ágnes előadása A Magyar Könyvtárosok VIII. Világtalálkozóján

2018. november 6-án Barátné Hajdu Ágnes, Könyvtártudományi Tanszékünk vezetője, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnöke is előadást tartott A Magyar Könyvtárosok VIII. Világtalálkozóján a Parlament Főrendiházi üléstermében A Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) szerepe, lehetősége a kulturális örökség ápolásában címmel. A konferencia első napja az Országgyűlési Könyvtárat köszöntötte 150 éves évfordulója alkalmából.
A résztvevők a második napon kísérő programként megtekinthették a Corvina kiállítást és az OSZK digitalizáló laborját.

- A Világtalálkozó programja
- Fotók galériánkban

2018. november 5., hétfő

Nyitott Napok 23.

Szeretettel várjuk Önt az előadássorozat huszonharmadik délutánjára:

Shakespeare a nyomdában –

kalózok és gondozók az első száz évben

Nádasdy Ádám

professor emeritus, ELTE BTK Angol Nyelvészeti Tanszék