Mint elmondták, az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár Ms. I. 186 jelzetű kódexének vizsgálata sok megoldatlan kérdést vet fel. Az ábrákkal és táblázatokkal gazdagon ellátott, időszámítási és csillagászati traktátust tartalmazó írásnak sem a szerzője, sem pedig a címe nincs a kódexben feltüntetve. Amikor ezeket az adatokat megtalálták, akkor kiderült, hogy a szerző – egy bizonyos Soloneus – gyakorlatilag teljesen ismeretlen. Egyelőre hét kódexről van tudomásuk, amelyek ezt az írást (vagy a szerző nevével vagy nélküle) tartalmazzák, közülük hatot tudtak eddig alaposabban megvizsgálni. A Soloneus-mű számunkra, magyarok számára kétségtelenül legérdekesebb része egy rövid emlékeztető szöveg, amely a középkori kronológiában használatos ’intervallum’ mennyiség értékeit adja meg 1457 és 1551 között: az egyes évekhez tartozó szavakban található betűk száma adja meg az intervallum számszerű értékét. Ennek szerzője a szövegben magát megnevező, bizonyos Johannes Bedellus. A ,,bedellus'' szó valószínűleg Johannes foglalkozását jelentette, azaz valamely oktatási intézmény egyelőre ismeretlen alkalmazottja lehetett. Annál érdekesebb a szöveg tartalma: leírja a Halley-üstökös megjelenését 1456-ban, a keresztesek győzelmét a törökök felett Nándorfehérvárnál, Cillei Ulrik megölését, majd Hunyadi László lefejezését, végül V. László halálát. Johannes Bedellus szövege eredendően nem tartozhatott Soloneus művéhez. A táblázatból az intervallum értékét más szöveg segítségével is le lehetett volna olvasni (amint erre másutt bőven lehet példát találni). Johannes Bedellus kis emlékeztető szövege jóval több kéziratban maradt fent, latin és német nyomtatott változata is ismert. Az Esztergomban őrzött kódex végén található hiányos bolygómozgás-táblázatot szintén később illeszthették Soloneus művéhez.
Soloneus írása két részből áll, az első naptári, a második csillagászati kérdéseket tárgyal, mindkét részben sok asztrológiai vonatkozással. A kronológiában használatos mennyiségeket (aranyszám, vasárnapi betű, intervallum stb.) számos ábra, táblázat és vers segítségével lehet megtalálni. A csillagászati részben olvashatunk a bolygók periódusáról, az új- és teleholdról stb. Még egy kalendárium található a kódexben, ezt Regiomontanus 1474-ben kiadott latin nyelvű kalendáriumából másolhatták ide.
Irodalom:
Bernhard Bischoff: Ostertagtexte und Intervalltafeln. In Mittelalterliche Studien, Teilband 2, Stuttgart: Hiersemann, 1967, pp. 192–227.
Olga Weijers: Terminologie des Universités naissantes. In Albert Zimmermann (hrsg.), Soziale Ordnungen im Selbstverständnis des Mittelalters, De Gruyter, 1979, pp. 258–280.
- Fénykép az eseményról (Ágai Ágnes felvételei).
- Az eseménysorozat honlapja
- Beszámolók és képek a Nyitott Napok korábbi előadásairól: blogunkban
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése