Pályázat: Az év digitális bölcsészeti szakdolgozata

Pályázati felhívás: az ELTE Bölcsészettudományi Karán létesült Digitális Bölcsészet Központ (elte-dh.hu) a 2017/2018-as tanévben felmérte a Kar digitális bölcsészeti igényeit, kapcsolódó kutatásait.
E tájékozódás részeként hirdeti meg, s teszi - szándéka szerint - hagyománnyá az "Év digitális bölcsészeti szakdolgazata" pályázatot.

A pályázaton bármely, az ELTE Bölcsészettudományi Karán a 2017/2018. tanév során leadott szakodolgozat írója indulhat.
Karunkon jelenleg nincs még célzottan digitális bölcsészeti képzés, így bármilyen kapcsolódás, a szakdolgozat tematikai vagy módszertani rokonsága, pl.:
- számítógépes nyelvészeti megközelítés,
- adatok, eredmények vizualizációja,
- adatbázisok vizsgálata,
- hálózati tudás, digitális források elemzése
a pályázatunk tematikájába sorolható.

Küldje el szakdolgozatát - e-mailben, csatolva - június 20-ig az alábbi címre: fodor.janos.konyvttud@btk.elte.hu
Levele tárgya legyen: digitális bölcsészeti pályázat. Levelében röviden írja le, hogyan kapcsolódik Ön szerint dolgozata a digitális bölcsészethez.
A pályázatokat a Központ által felkért, oktatókból álló bizottság bírálja el.
Eredményhirdetés és a díj átadása: június 30-ig.

Nyertesek díjazása: kulturális belépőjegy-utalvány,
I. helyezés 30.000 Ft,
II-III. helyezés 15.000 Ft értékben.

Jelentkezési statisztika 2018.

A 2018-as felvételi jelentkezési adatok szerint a következő ősztől is képzőhelyünkön szeretnék legtöbben megkezdeni ismerkedésüket a könyvtártudománnyal. Köszönjük bizalmukat, sok sikert kívánunk és szeretettel várunk minden érdeklődőt!

Kattintson a grafikonokra a teljes méret megnyitásához (új ablakban).

Statisztikák: szakirányválaszték | keretszámok | költségtérítés | jelentkezés | felvétel | korábbi évek statisztikái

Tartalomszolgáltatási műhelyünk tavaszi bemutatója

2018. május 22.-én mutattuk be két évvel ezelőtt megkezdett közös projektünket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményével. Az ünnepélyes bemutatót Fodor Péter főigazgató (FSZEK) és Kiszl Péter intézetigazgató (ELTE BTK KITI) nyitotta meg. Fodor Péter kifejezte reményét, hogy a Könyvek holokausztja projekt után megvalósult második közös webprojektet továbbiak követik majd, s Kiszl Péter is megvallotta, hogy intézetvezetői teendői között mindig öröm az oktatói-kutatói munka és partneri együttműködés eredményeinek bemutatására szóló felkérés. Egyetértettek abban, hogy a két intézmény között több síkon is kibontakozó együttműködés minden tekintetben hasznos, több végzős hallgatónk már a Könyvtár reménybeli munkatársa.
A digitalizált gyűjtemény történetéről Sándor Tibor, a Budapest Gyűjtemény vezetője tartott előadást, a hallgatókkal közös munka tanulságairól és a megvalósult weboldal funkcióiról Fodor János tartott prezentációt. A korszak történelmi megítélésének nehézségeiről, s a közreadott fényképeken is tettenérhető összetettségéről a projekt egyik történész szakértője, Joó András (Veritas Intézet) tartott előadást.
Mesterszakos hallgatóink a közös projekt mellett lezárták többféléves tartalomszolgáltatás-kutatási gyakorlataikat is, pl. a  rendőrségi szakirodalomról (Abonyi Magdolna), a mobil applikációkról a könyvtárakban (Bodnár Barbara),  egy hadtudományi kutatóhely könyvtáráról (Ivanics Márta), a self-publishingról (Móring Tibor), interaktív gyerekkönyvekről (Pataki Fruzsina), a webcomicokról (Tót Barbara), digitalizált régi könyvek tartalomszolgáltatási modelljeiről (Győri-Drahos Flóra), Magyarország múzeumainak 2018-as helyzetéről (Kovács Dorottya Marianna), vagy a diszlexiásokról a könyvtárban (Török Karola). (További kutatások) A BA-képzésben résztvevők folytatták a Fodor András Hálózati életműkiadás bővítését, illetve tájékoztató-szemléző publikációk készítésével gyakorolták az önálló webes tartalomszolgáltatást: Benkő Dániel: Állami cenzúra, p2p webböngészés, Bartha Bianka: Adatbiztonság és álhírek 2018-ban: Cambridge Analytica-botrány és tudományos kutatások, Berg Krisztián: Globális cégek - globális informatikai infrastruktúrák, Spirk Hajnalka: A fiatalok és a digitális világ találkozása, Molnár Judit: Mesterséges intelligencia - jelenlegi helyzet, Eln Flóra: Könyvtárak újragondolva: közösségi tér vs. könyvek a térben címmel szemlézte féléven át a híroldalakat.

A gyakorlati oktatás során közös munkával létrehozott Hullámfürdő projektről már a bemutató másnapján címlapon közölt ajánlót az Index, beharangozta a Mai Manó Ház blogja és a Veritas Intézet, foglalkozott vele a Magyar Idők, az Inforádió és a KIT hírlevél.
Bízunk benne, hogy minden résztvevő hallgató ízelítőt kapott a felelősségteljes, értékteremtő informatikus könyvtáros munkából, s a hálózati tájékoztatás és tartalomszolgáltatás sikerélményéből, közös öröméből. Köszönjük eredményes munkájukat!

- Képek a bemutatóról galériánkban (fotók: Tót Barbara)

Új szinteken az adatvédelem - a GDPR és az IT szektor

Az EU általános adatvédelmi rendelete - amely az angol nyelvű rövidítése alapján "GDPR" néven vált közismertté - rendkívül sok feladatot ad a személyes adatokat kezelő könyvtárak számára is.
Az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöksége úgy határozott, hogy egy munkacsoportot hív életre, amelynek feladata mintaszabályzatok  kidolgozása a tagkönyvtárak számára.
A munkacsoport vezetésével Intézetünk címzetes egyetemi docensét, Tószegi Zsuzsannát bízták meg.

Az elmúlt időszakban Tószegi Zsuzsanna több előadást is tartott a GDPR-ral kapcsolatos tudni- és tennivalókról: az IKSZ megyei könyvtárigazgatók szakmai rendezvényén, illetve az IKSZ közgyűlésén, továbbá a Magyar Igazságügyi Akadémián, a Fejér megyei könyvtárak szakmai továbbképzésén, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központjában.

A docens asszony Új szinteken az adatvédelem - a GDPR és az IT szektor című cikke ezen a héten jelent meg az Élet és Tudomány 2018. évi 21. számában.

DH Budapest 2018 - konferencia

A jövő héten rendezi nemzetközi konferenciáját az ELTE Digitális Bölcsészet Központja. A tudományterület legnevesebb kutatói érkeznek Intézetünkbe és a Kar által biztosított különböző előadótermekbe, hogy eredményeiket megosszák az érdeklődőkkel.

Keynotes:
Wolfgang Ernst  (Humboldt-Universität, Berlin, Germany)
Patrick Sahle (Universität zu Köln, Germany)
Susan Schreibman (Maynooth University, Ireland)
Dirk Van Hulle (University of Antwerp, Belgium)

A magyar előadók közt a könyvtártudományban ismert szakemberektől karunk oktatóin keresztül volt hallgatóinkig számos ismerős nevet találunk. A részletes program már elérhető a Központ oldalán, a végleges helyszín-beosztás rövidesen nyilvános lesz.
Hallgatóink számára még nyitott a lehetőség, hogy jelentkezzenek a konferencia lebonyolításában közreműködő önkéntesnek, s így az izgalmas előadásokat is nyomon követhessék.

- A konferenciáról
- A konferencia részletes programja
- Keynotes
- Facebook-esemény

Pázmány-ereklyék

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, valamint az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány Pázmány-ereklyék címmel rendhagyó kiállítással és könyvbemutatóval egybekötött programok keretében emlékezett meg egyetemünk alapítójáról.
A 2018. május 10-én tartott rendezvényen dr. Tóth Krisztina levéltárvezető és dr. Kiszl Péter, az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány elnöke, intézetünk igazgatója köszöntötte a megjelenteket.

Források, képek:
Az eseményről az Egyetemi Könyvtár oldalán
Fényképek az eseményről az Egyetemi Könyvtár Facebook oldalán

Fogadóórák a tavaszi vizsgaidőszakban

Kedves Hallgatók!

Oktatóink a vizsgaidőszak alatt is várják Önöket:

Dr. Barátné Hajdu Ágnes:

  június 12. 15.00-16.00
  június 14. 9.00-10.00
  június 19. 8.00-9.00
Dr. Bella Katalin: 

  május 25. 13.30-14.30
  június 8. 15.30-16.30
  június 18. 16.30-17.30
Dr. Bibor Máté: 

  május 25. 9.00-10.00
  június 12. 9.00-10.00
  június 19. 9.00-10.00
Dr. Csík Tibor: 

  május 28. 12.00-13.00
  június 11. 12.00-13.00
  július 2. 12.00-13.00
Dr. Dippold Péter:

  június 1. 11.00-12.00
  június 12. 12.00-13.00
  június 22. 13.00-14.00
Dr. Fodor János: 

  május 22. 12.00-13.00
  június 14. 9.00-10.00
  június 19. 13.30-14.30
Dr. Kiszl Péter: (Titkárságon keresztül történő bejelentkezés alapján.)

  május 23. 13.00-14.00
  június 13. 13.00-14.00
  június 19. 8.30-9.30
Dr. Németh Katalin: 

  május 24. 13.00-14.00
  június 12. 9.00-10.00
  június 22. 10.00-11.00
Dr. Senkei-Kis Zoltán: 

  május 24. 14.00-15.00
  június 5. 15.00-16.00
  június 19. 13.00-14.00

Ízelítők a digitális bölcsészet lehetőségeiből

A május 27-31. között megrendezésre kerülő DH_Budapest_2018 konferencia felvezetésének is tekinthető az a workshop-sorozat, ami az ELTE Digitális Bölcsészet Központ szervezésében Intézetünkben zajlott május első három hetében. A doktoranduszainknak és minden oktatónak nyitott foglalkozásokon olyan szakemberek tartottak gyakorlással egybekötött bevezetést szakterületükbe, akik a digitális bölcsészeti megközelítés külünböző ágait képviselik.

2018. május 3.-án Fellegi Zsófia, a Petőfi Irodalmi Múzeum szakértője, a PPKE doktorandusza vezette az első foglalkozást. A bölcsészeti szempontból legközelebbi témát ő hozta elérhető közelségbe, a digitális tudományos szövegkiadások elméleti és gyakorlati problémáiról beszélt, majd a résztvevők instrukciói szerint készítették el egy Petőfi vers XML kódolását, így nyerve konkrét gyakorlaton keresztül bepillantást a digitális filológus műhelyébe.
- Fényképek az első workshopról galériánkban

Május 10.-én adatvizualizáció témakörben Czinkos Zsolt (KSH) vezetett foglalkozást.
A vizuális percepció sajátosságaitól a webes olvasás, információ befogadási szokásokig vezető elméleti alapok után Arany János szókincséből vett példákkal a résztvevők saját adatvizualizációs metódusokat próbálhattak ki a Flourish online alkalmazás segítségével.
Bár a fizetős alkalmazásokhoz képest kevésbé testreszabható és korlátozottan továbbosztható az itt létrehozott vizualizáció, oktatási célokra és lementhető ábrák létrehozására látványos és tanulságos.
- Fényképek a második workshopról galériánkban

Május 17.-én szövegbányászat/Text mining címmel Tsegaye Misikir Tashu tartott angol nyelvű workshopot. Az amerikai elnöki beszédekből vett mintán mutatta meg a szövegek előkészítésének lépéseit, a töltelékszavak kigyomlálását, s az összehasonlításra érdemes szókincs szótári alakra hozásának módszerét. A lépéseket a résztvevők maguk is végrehajthatták Tsegaye instrukciói alapján, python parancsokkal a gépekre előtelepített Jupyter notebookban. A kód értelmezésével a résztvevők közelebb kerültek a szövegfeldolgozás megértéséhez, s láthatták, hogy a Python nyelvhez írt, szabadon felhasználható könyvtárak segítségével néhány lépés után összevethetővé válnak statisztikailag elemezhető méretű szövegek. Az eredmények kiértékelésére, vizualizációjára is szemléletes példákat mutatott az előadó.
- Fényképek a harmadik workshopról galériánkban

Új kiadványok érkeztek könyvtárunkba

Tisztelt Hallgatók és Oktatóink,

ezúton is felhívjuk szíves figyelmüket Intézeti könyvtárunk állományának gyarapodására:

- Woodward, Jeannette: A librarian's guide to an uncertain job market. Chicago : American Library Association, 2011. 99 p.

- Brenndorfer, Thomas: RDA Essentials. Chicago : American Library Association, 2016. XVI, 376 p.

- DuCharme, Bob: Learning SPARQL 2ed Querying and Updating with SPARQL 1.1. Cambridge : O'Reilly, 2013. XVIII, 366 p.

- Molinaro, Anthony: SQL Cookbook. Cambridge : O'Reilly, 2006. XXIX, 599 p.

- Gregory, Vicki L.: Collection Development and Management for 21st Century Library Collections an Introduction. New York : Neal-Schuman Pub., 2011. XVII, 261 p.

- Kane, Laura Townsend: Working in the Virtual Stacks. Chicago : American Library Association, 2011. XI, 167 p.

- Bartscherer,Thomas: Switching Codes. Chicago : The University of Chicago Press, 2011. 333 p.

- A new companion to digital humanities. Malden, USA : Wiley Blackwell, 2016. 567 p.

- Jockers, Matthew L.: Macroanalysis. Urbana ; Chicago : University of Illionis Press, 2013. X, 185 p.

- Fitzpatrick, Kathleen: Planned Obsolescence. New York ; London : New York University Press, 2011. VIII, 245 p.

- Buckland, Michael: Information and Society. Cambridge, Massachusetts : The MIT Press, 2017. XIV, 217 p.

- European modernism and the information society. New York : Routledge, 2016. 343 p.

- Broughton, Vanda: Essential Classification. London : Facet Publishing, 2017. 421 p.

- Van Hulle, Dirk: Samuel Beckett's Library. Cambridge : University Press, 2017. XVII, 311 p.

- Graham, Shawn: Exploring Big Historical Data. London : Imperial College Press, 2016. XXIII, 282 p.

- Halavais, Alexander: Search engine society. Cambridge : Polity Press, 2018. V, 290 p.

Eredményes kutatást, jó olvasást kívánunk!

Konferenciakötetünk visszhangja

Valóságos könyvtár - könyvtári valóság konferenciánk II. megrendezése fordulópontot jelentett Intézetünk nyilvános eseményeinek sorában. A kétnapos eszmecserén több szekcióban, tudományágunk valamennyi területét, szinte minden aktuális kérdését áttekinthették a résztvevők. Az eseményről szóló beszámolóknak 2016-ban helyet adtak legjelentősebb szakmai folyóirataink: Könyv és Nevelés, Könyvtári Figyelő, Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. A konferencia anyagát nyomtatott formában 2017-ben jelentettük meg, s most örömmel összegezhetjük a kötetről megjelent recenziók sorát is:

Haszonné Kiss Katalin: Valóságos könyvtár - könyvtári valóság: Könyvismertetés. = Könyv és Nevelés. 19. évf. 2017.4. p. 121-123. (2017)
(ISSN: 0454-3475)

Sárközi Andrea Bernadett: Könyvtár-galaxis útikalauz (nem csak könyvtáros) stopposoknak: a Valóságos könyvtár – könyvtári valóság. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 65. évf. 2018.2. p.  105-109.
 
Bánkeszi Katalin: Tanulmánykötet a könyvtári valóságról. = Könyvtári Figyelő 28. évf. 2018. 1. p. 108-112.

A konferenciakötet változatlanul letölthető az ELTE repozitóriumából:

Kiszl Péter, Boda Gáborné Köntös Nelli (szerk.): Valóságos könyvtár - könyvtári valóság: Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2016. Budapest: ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet, 2017. 311 p.

(ISBN:978-963-284-842-6)

A VKKV3  tanulmánykötete előkészületben, várható megjelenés 2018 őszén.

"Semmit sem csinálunk úgy mint 25-30 éve"

2018. május 10-én Nagy Zsuzsanna, a Budapesti Corvinus Egyetem Egyetemi Könyvtárának (BCE EK) főigazgatója, az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiumának (EKK) elnöke volt dr. Kiszl Péter intézetigazgató vendége a Piacgazdaság és könyvtárügy az információs társadalomban című kurzuson. Főigazgató asszony felsőoktatási és szakkönyvtári szemszögből világította meg az aktuális szakmai trendeket, felhívta a figyelmet az Emberi Erőforrások Minisztériumával (EMMI) megkezdett ágazati egyeztetésekre, melynek alapja A felsőoktatási könyvtárak stratégiai fejlesztési irányai 2018-2023 című dokumentum, ami szabadon hozzáférhető az EKK honlapjáról. Nagy Zsuzsanna kiemelte, hogy a felsőoktatási könyvtárak feladata gyökeresen megváltozott az elmúlt évtizedekben, a dokumentumállomány fejlesztése mellett a disszemináció került előtérbe, a könyvtári tevékenységek átértékelődtek. "Semmit sem csinálunk úgy mint 25-30 éve" - fogalmazott a BCE EK főigazgatója, majd kifejtette, hogy nemzetközi felsőoktatási példák sora bizonyítja, a raktárakból egyre inkább közösségi terek, csoportos tanulásra szolgáló helyek válnak. A digitalizáció korszerűsítésre kényszeríti a statisztikai adatszolgáltatás jelenlegi hazai rendszerét is, a távhasználat, a letöltött dokumentumok már a kölcsönzésekkel egyenértékű mutatókat jelentenek egyes külföldi gyűjteményekben. Szükség lenne a Digitális tankönyvtár új generációjára, az elektronikus könyvekkel kapcsolatos kérdések megoldására, utóbbira az EKK munkacsoportot hozott létre. Nagy Zsuzsanna tapasztalata szerint a hallgatók a technikai eszközöket rendszerint jól használják, de a tartalomkezelési készségeik még fejlesztésre szorulnak. Az egyetemi könyvtárak küldetése a hallgatói, oktatói és kutatói sikeresség, hasznosság és értéknövelés támogatása, ennek érdekében a kutatási adatok kezelését, az intézményi tudásmenedzsment, valamint tudománymetriai és tartalomgazdai szolgáltatásokat működtető könyvtáros generációra van szükség.

Nagy Zsuzsanna korábbi vendégelőadásai:

- 2017.

- 2016.
- 2015.

- Fényképek galériánkban

Sorozatunk következő vendége dr. Vígh Annamária, az EMMI Közgyűjteményi Főosztályának vezetője lesz.

Digitális bölcsészet: szerzői jogi vonatkozások

Az ELTE Digitális Bölcsészet Központ idei utolsó kari műhelybeszélgetésére május 8.-án került sor a Könyvtár- és Információtudományi Intézetben. Vendégünk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Szerzői Jogi Főosztályának főosztályvezető helyettese, Dr. Legeza Dénes volt.
Előadónk nem készült prezentációval, mégis minden jelenlévő figyelmét végig lekötötte, többen sajnálták is, hogy véget ért a másfél óra. Számos korábbi találkozón vetődött fel olyan kérdés, amely a szerzői jogokat érintette. Kutatási anyagainkat, adatbázisainkat, projektjeinket előbb-utóbb mindannyian szeretnénk bekapcsolni a korszerű információáramlásba, de évek, évtizedek alatt belső használatra épített rendszereinkben olyan dokumentumok, adatbázisokból, vagy a webről letöltött kutatási minták, alapanyagok, források és információk kapcsolódhattak össze, amelyek nyilvánosságra hozatala és szabad elérhetősége jogsértő publikálásnak minősülhet.
Legeza Dénes játékos tévhit-eloszlatásba vonta be a résztvevőket, a "fair use", a forrásmegjelöléssel publikálás, vagy a szabadon felhasználhatóság kapcsán. Tanulságos volt a szakdolgozatok szerzői jogállása körüli félreértések tisztázása is: a szakdolgozat szerzői joga a hatályos törvények szerint a hallgatót illeti, ő rendelkezhet munkája felhasználásáról. Viszont ezt a jogot korlátozhatja, ha az adott egyetem szigorúbb adatkezelési szabályzatot vezet be. Nálunk nincs ilyen szabályzat, de így fordulhat elő, hogy szakdolgozatként, diplomamunkaként született műalkotások vagy technológiai fejlesztések más képzőhelyeken az egyetemeké, vagy későbbi hasznosulásukból meghatározott arányban részesednek.
A digitális publikálás kapcsán Legaza Dénes kiemelte az új, most formálódó lehetőségeket: a kereskedelmi forgalomban már nem kapható könyvek közreadását és a belső hálózatban publikálás korlátlanságát.
Az asszociatív, élénk hangulatú találkozón időről-időre a hallgatói kérdések, közös esetértelmezések kerültek előtérbe. A legszigorúbban védett dokumentumok, a kották esetében is egyértelművé tette előadónk, hogy érvényes a szerző halála utáni 70 év, tehát a tavaly megjelent, de több, mint 70-éve elhunyt szerző zenéjét tartalmazó kotta használatát az ő szerzői joga már nem korlátozza.

- Képek a találkozóról
- Korábbi találkozóinkról blogunkban

Specializáció tájékoztató

2018 május 17-én (csütörtök) 11.30-tól kerül sor az idei szakirányos tájékoztatóra Intézetünk -102-es géptermében.
Az információ- és tudásmenedzsment specializációval kapcsolatos kérdésekre dr. habil. Kiszl Péter intézetigazgató válaszol, a könyvtörténet specializációról dr. Bibor Máté ad tájékoztatást az érdeklődő hallgatóknak.
A jelentkezésről és tanulmányi kérdésekről dr. Németh Katalin adjunktust és az Intézeti Képviselet tagjait kérdezhetik a specializálódásra készülő hallgatóink.
Hallgatók is beszélnek tapasztalataikról a két specializáció kapcsán, s megmutatják, hogyan kell a Neptun felületén leadni a jelentkezéseteket.

- Facebook esemény a KIIK szervezésében
(Az illusztráció képei a tavalyi tájékoztatón készültek)

Vendégünk volt Székelyné Török Tünde

A Nyitott Napok 2018. tavaszi félévének utolsó délutánjára május 9-én került sor. Vendégünk, Székelyné Török Tünde, az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár Gyűjteményszervezési Osztályának vezetője Felsőoktatási könyvtárak a 21. században az ELTE gyakorlata alapján címmel tartott előadást. Elmondta, hogy az elmúlt néhány évtizedben a könyvtárakkal szemben megfogalmazott elvárások a külső körülmények változásával párhuzamosan jelentősen módosultak. A hagyományos munkafolyamatok átalakulnak, a könyvtári tevékenységek sorában a hangsúlyok áthelyeződnek, új szolgáltatások születnek. Megváltozott a szerzeményezés módszere, a gyűjtött dokumentumok köre és magának a gyűjteménynek az értelmezése is. Napjainkban a formai és a tartalmi feltárással szembeni elvárások olyan paradigmaváltást eredményeznek, amely alapjaiban alakítja át a feldolgozó munkát. Fontos törekvés, hogy a könyvtári adatok egyre szélesebb körben legyenek elérhetők, és ezzel növekedjen a felhasználásuk hatékonysága, biztosítsuk a már meglévő adatbázisokba történő integrálhatóságukat. Az egyetemek között kialakult versenyhelyzetben a könyvtáraiknak gyorsan kell reagálniuk a használói igényekre, és olyan új, korszerű szolgáltatásokat kell nyújtaniuk a jogszabályokban meghatározott feladataik rugalmas értelmezésével, melyek egyaránt szolgálják az egyetem stratégiai célkitűzéseit és a kutatást.

- Fényképek az eseményről (A fényképeket Ágai Ágnes készítette)
- Az eseménysorozat honlapja
- Beszámolók és képek a Nyitott Napok korábbi előadásairól: blogunkban

Hullámfürdő záróra előtt - projektbemutató

A tavalyi Neon Budapest bemutató óta Intézetünk Tartalomszolgáltatás-kutató műhelye ismét a FSZEK Budapest Gyűjteményével dolgozott közös projekten. Sándor Tibor osztályvezető különleges fotóhagyaték közzétételével bízta meg Intézetünket: a képeket készítő Pusztai Sándor a Gellért fürdő úszómestere volt a II. világháború előtti évtizedben. Fotóin megörökítette a Budapest büszkeségének számító, világszínvonaló Hullámfürdőt élvező fürdővendégeket. A több, mint 600 fotó kivételesen nagy képanyag egyetlen közegből, ráadásul az időszak elitjéről, s - tegyük hozzá - fürdőruhában, spontán helyzetekben, a paparazzifotók korszaka előtt. A projekt Fodor János adjunktus vezetésével, a hallgatók több csoportjának és évfolyamának bevonásával már a 2016/2017-es tanévben elkezdődött. Vendégünk volt az örökös, Pusztai Enikő és Kincses Károly fotótörténész. A korszak kutatóit bevonva, több szakkönyvtárba ellátogatva bővítettük a felismert, vagy felismerni vélt fürdővendégek körét. Célunk nem lehetett a  személyek teljes azonosítása, de a sokféle sorsból kibomló kontextus gazdgsága egyértelművé tette a projektben rejlő legfontosabb kihívást: mit kezdjünk egy ilyen tömény, a régmúlt teljességét megidéző "mintával"? Hogyan adjuk közre, hogy méltó legyen jelentőségéhez, s netán nagy- és dédszülők felfedezéséhez, életük eddig ismeretlen pillanatainak "leleplezéséhez" vezessen? Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat az elmúlt két évben. Az eredményt május 22.-én mutatjuk be:

Hullámfürdő záróra előtt
A Gellért fürdő vendégei az 1930-as években - Pusztai Sándor úszómester fényképein
Webprojekt - bemutató

Időpont: 2018. május 22. 14.00
Helyszín: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára, Fogadóterem
Budapest, 1088 Reviczky utca 1.

A két intézmény, könyvtárosok, egyetemisták és kutatók, valamint az egykori fotós örökösének együttműködéséből született internetes felület egy különleges fényképhagyaték első teljes körű publikálása a kapcsolódó kortörténeti tartalmak kíséretében. A közreadók az oldal látogatóinak közreműködésére is számítanak a képeken látható még ismeretlen személyek azonosításában.
Az eseményt a két intézmény vezetője, Fodor Péter (FSZEK) és Kiszl Péter (ELTE KITI) nyitja meg, a projekt hátterét Fodor János (ELTE KITI), Joó András történész (VERITAS Történetkutató Intézet) és Sándor Tibor könyvtáros (FSZEK) világítja meg.

Linkek: Hullámfürdő / Hullámfürdő a Facebookon

Záróvizsgaidőpontok - 2017/18. tavaszi félév

Ezúton értesítjük szakzáró hallgatóinkat a júniusban esedékes záróvizsga időpontokról:

Írásbeli záróvizsga

BA: 2018. június 13. 9.00 MÚK 6-8. mfszt. 34.
MA: 2018. június 1. 14.00 MÚK 6-8. mfszt. 6.

Szóbeli záróvizsga

BA: 2018. június 18. 09.00 MÚK 6-8. mfszt. 6.
BA: 2018. június 19. 09.00 MÚK 6-8. mfszt. 6.
MA: 2018. június 12. 09.00 MÚK 6-8. mfszt. 6.
Egyetemi osztatlan: 2018. június 12. 09.00 MÚK 6-8. mfszt. 6.
Főiskolai osztatlan: 2018. június 12. 09.00 MÚK 6-8. mfszt. 6.

Minden végző hallgatónknak eredményes felkészülést és sikeres vizsgát kívánunk!

Bölcsész Napok 2018.

Május 9.-én Intézetünk a -102-es gépteremben várta a Bölcsész Napok programsorozata iránt érdeklődőket, a hallgatói és oktatói közreműködésével szervezett programokon:

14.00-órától a hallgatók részvételével publikált webprojektek bemutatójára került sor.

Dr. Fodor János bevezetője után a projektekben részt vett hallgatók beszéltek Tartalomszolgáltatás-kutató Műhelyünk legújabb munkáiról:
- Neon Budapest
- A Könyvek holokausztja
- Hullámfürdő záróra előtt

ezt követően

"Eltések" és "corvinák" - az Isztambulba került kódexek (vissza)ajándékozása 1877-ben címmel Dr. Bibor Máté tartott előadást.

Képek az eseményről (a SzHÉK felvételei)

„Ha igazán hatékonyan szeretnének működni a könyvtárak, nem tehetik az üzleti szektor kizárásával” – Markója Szilárd intézetünkben

2018. április 26-án Kiszl Péter intézetigazgató Piacgazdaság és könyvtárügy az információs társadalomban című mesterszakos kurzusán Markója Szilárd, az Országgyűlési Könyvtár, intézetünk egyik legfrissebb szakmai együttműködő partnerének vezetője volt a vendégünk, aki Szerb Antal A Pendragon legenda című regényéből származó sorokkal indította előadását: „Bölcsészdoktor vagyok, a fölösleges tudományok tudora, és mindennel foglalkozom, ami rendes embernek nem jut az eszébe.”
A könyvtárosnak is mindennel kell foglalkoznia tevékenysége gyakorlása során, így polihisztornak tekinthető. Markója Szilárd hangsúlyozta, hogy a könyvtárvezetőnek is van felettese, aki rendszerint nem bölcsész végzettségű, így a meggyőzés, a lobbizás ezen a szinten gyakran a könyvtárosétól eltérő gondolkodásmódot és érvelést követel meg. A helyhez kötött tartalom ideje lejárt a digitális korban, ahogy az „így szoktuk” típusú eljárásoké is. Az „egyszeri feldolgozás, többszöri felhasználás” jegyében Parlamenti Könyvtárban csak egyszer vesznek kézbe feldolgozáskor egy dokumentumot, megszűnt a hagyományos leltárkönyv, adatbázisok összevonását hajtották végre, mert a teljes szöveget nem tartalmazók használati statisztikái rendkívül alacsonyak voltak. A könyvtárvezetés kulcsterülete tehát a munkafolyamat-szervezés optimalizálása, ennek bizonyítéka az RFID segítségével történő leltározás is. Az idén 150 esztendős Országgyűlési Könyvtár munkatársai – akik köztisztviselők, így anyagi motivációjuk jóval erősebb mint más közgyűjteményi dolgozóké – évi 20 ezer olvasót szolgálnak ki a Parlament épületében, ahová a belépés is speciális követelményekkel jár. Markója Szilárd 2012 után 200 ezer kötet selejtezését irányította, a gyűjtőkörbe nem tartozó, rossz állapotú és duplum példányok inkább hátrányára mint előnyére voltak a jelenleg 700 ezer kötetes állománynak. Fontos kérdés a muzeális dokumentumok állagmegőrzése, szükség szerinti restaurálása, sajnos erre kevés a forrás és a szakember is. A könyvtárvezető szerint a digitalizálás költségkímélőbben valósítható meg kiszervezéssel (outsourcing) és ha igazán hatékonyan szeretnének működni a könyvtárak, nem lehet az üzleti partnereket kizárni. A kapcsolati tőke nagyban előreviheti egy könyvtár fejlesztését, ennek gyümölcse például a Budapest Főváros Levéltára, az Arcanum Kft. és az Országgyűlési Könyvtár együttműködésével kutatható egyetlen hazai integrált közgyűjteményi, teljes szövegű adatbázis, a Hungaricana, amely 200 intézmény 100 TB-nyi tartalmát szolgáltatja 2015. április 1-jei indulása óta. A 15 millió forintos támogatással létrejött szolgáltatás komplexitása érdekében megtörtént az előfizetéses ADT-vel való összekötés is. Markója Szilárd felhívta a figyelmet a Magyar Könyvtárosok 8. Világtalálkozójára, mely az Országos Széchényi Könyvtár és az Országgyűlési Könyvtár társszervezésében valósul meg 2018 novemberében.

Kurzusunk következő vendége Nagy Zsuzsanna, a Budapesti Corvinus Egyetem Egyetemi Könyvtárának főigazgatója lesz.
Korábbi előadóink Káldos János és Fodor Péter voltak.

- Fényképek az előadásról galériánkban

Senkei-Kis Zoltán a Babes-Bolyai Tudományegyetmen

2018. április 23. és 27. között az Erasmus tanárcsere-programjának keretében oktatónk előadásokat és szemináriumi órákat tarthatott romániai partneregyetemünk, a Babes-Bolyai Tudományegyetmen könyvtáros hallgatóinak.
Az Olvasásszociológiai és Irodalomterápiás előadások mellett egy irodalomterápiás foglalkozásba is betekintést nyerhettek a hallgatók.
Oktatónkat nagy szeretettel kalauzolta végig az Egyetemen, az Egyetemi Könyvtáron, valamint Kolozsvár fontos történelmi emlékhelyein Gurka-Balla Ilona adjunktus asszony, a Babes-Bolyai
Tudományegyetem könyvtárosképzésének felelőse, aki emellett az Egyetemi Könyvtár főkönyvtárosa is.
A hallgatók nagy érdeklődéssel fogadták a rendkívüli órákat, és nagy tájékozottságról és nyitottságról
tettek tanúbizonyságot. Az Erasmus program keretében volt aki már járt hazánkban, az őszi
szemesztertől pedig érkezik Intézetünkbe egy fiatal hallgató.
A tudományos és kulturális értelemben egyaránt rendkívül hasznos látogatás egy szorosabb
egyetemközi együttműködés nyitánya lehet.

- Fényképek galériánkban

Doktoranduszaink figyelmébe: adatvizualizáció, szövegbányászat

Intézetünkben folytatódnak a Digitális Bölcsészet Központ képzései a Kar oktatói és doktoranduszai számára. 2018. május 10.-én adatvizualizáció témakörben Czinkos Zsolt (KSH) vezet foglalkozást, 2018. május 17.-én szövegbányászat/Text mining címmel Tsegaye Misikir Tashu tart angol nyelvű workshopot.

A képzés ingyenes, ám előzetes regisztrációhoz kötött.

Helyszín:
az ELTE BTK Könyvtár és Információtudományi Intézet -102-es tanterme (1088 Budapest, Múzeum krt. 6–8., mfszt. 6.)

Adatvizualizáció:
2018. május 10. csütörtök 15.00-17:00
előadó: Czinkos Zsolt (KSH)

Szövegbányászat/Text mining (angol nyelvű workshop):
2018. május 17. csütörtök 15.00-17:00
előadó: Tsegaye Misikir Tashu

Vendégünk volt Sarbak Gábor és Zsoldos Endre

A Nyitott Napok 2018. tavaszi félévének harmadik rendezvényére április 25-én került sor. Ezúttal két vendégünk volt, akik Soloneus nyomában: Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár Ms. I. 186 jelzetű kódexe címmel tartottak közös előadást. Sarbak Gábor, az MTA-OSzK Res Libraria Hungariae Kutatócsoport vezetője kodikológia megközelítéssel, Zsoldos Endre, az MTA CsFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos főmunkatársa pedig csillagászati szempontból ismertette a középkori kéziratot.
Mint elmondták, az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár Ms. I. 186 jelzetű kódexének vizsgálata sok megoldatlan kérdést vet fel. Az ábrákkal és táblázatokkal gazdagon ellátott, időszámítási és csillagászati traktátust tartalmazó írásnak sem a szerzője, sem pedig a címe nincs a kódexben feltüntetve. Amikor ezeket az adatokat megtalálták, akkor kiderült, hogy a szerző – egy bizonyos Soloneus – gyakorlatilag teljesen ismeretlen. Egyelőre hét kódexről van tudomásuk, amelyek ezt az írást (vagy a szerző nevével vagy nélküle) tartalmazzák, közülük hatot tudtak eddig alaposabban megvizsgálni. A Soloneus-mű számunkra, magyarok számára kétségtelenül legérdekesebb része egy rövid emlékeztető szöveg, amely a középkori kronológiában használatos ’intervallum’ mennyiség értékeit adja meg 1457 és 1551 között: az egyes évekhez tartozó szavakban található betűk száma adja meg az intervallum számszerű értékét. Ennek szerzője a szövegben magát megnevező, bizonyos Johannes Bedellus. A ,,bedellus'' szó valószínűleg Johannes foglalkozását jelentette, azaz valamely oktatási intézmény egyelőre ismeretlen alkalmazottja lehetett. Annál érdekesebb a szöveg tartalma: leírja a Halley-üstökös megjelenését 1456-ban, a keresztesek győzelmét a törökök felett Nándorfehérvárnál, Cillei Ulrik megölését, majd Hunyadi László lefejezését, végül V. László halálát. Johannes Bedellus szövege eredendően nem tartozhatott Soloneus művéhez. A táblázatból az intervallum értékét más szöveg segítségével is le lehetett volna olvasni (amint erre másutt bőven lehet példát találni). Johannes Bedellus kis emlékeztető szövege jóval több kéziratban maradt fent, latin és német nyomtatott változata is ismert. Az Esztergomban őrzött kódex végén található hiányos bolygómozgás-táblázatot szintén később illeszthették Soloneus művéhez.
Soloneus írása két részből áll, az első naptári, a második csillagászati kérdéseket tárgyal, mindkét részben sok asztrológiai vonatkozással. A kronológiában használatos mennyiségeket (aranyszám, vasárnapi betű, intervallum stb.) számos ábra, táblázat és vers segítségével lehet megtalálni. A  csillagászati részben olvashatunk a bolygók periódusáról, az új- és teleholdról stb. Még egy kalendárium található a kódexben, ezt Regiomontanus 1474-ben kiadott latin nyelvű kalendáriumából másolhatták ide.

Irodalom:
Bernhard Bischoff: Ostertagtexte und Intervalltafeln. In Mittelalterliche Studien, Teilband 2, Stuttgart: Hiersemann, 1967, pp. 192–227.
Olga Weijers: Terminologie des Universités naissantes. In Albert Zimmermann (hrsg.), Soziale Ordnungen im Selbstverständnis des Mittelalters, De Gruyter, 1979, pp. 258–280.

- Fénykép az eseményról (Ágai Ágnes felvételei).
- Az eseménysorozat honlapja
- Beszámolók és képek a Nyitott Napok korábbi előadásairól: blogunkban

Digitális bölcsészet: Művészettörténeti Intézet

Április 26-án került sor Intézetünk -102-es géptermében a kari digitális bölcsészeti igényeket felmérő műhelybeszélgetés sorozat idei negyedik alkalmára. Vendégelőadóink ezúttal a Művészettörténeti Intézet munkatársai, Szőke Annamária, Árvai Mária, Katona Júlia és Kusler Ágnes voltak. Az általuk felrajzolt kép sok tekintetben ismerős helyzetről tanúskodik: gyűjteményeket, adatbázisokat építenek, célszoftvereket, (múzeumi) integrált rendszereket kell megismertetniük hallgatóikkal, nemzetközi adatbázisok használatára kell felkészíteniük őket, s maguk is dolgoznak nemzetközi kutatásokhoz kapcsolódó projekteken. A géphiány, az infrastrukturális próblémák mellett a szakértő szoftveres támogatás a legégetőbb probléma. A Műcsarnok képzőművészeti kiállításainak felbecsülhetetlen értékű, 10.000 tételes feltárását is tartalmazó adatbázist Szőke Annamária docens több évtizede bővíti hallgatóival, de a kezelőszoftver mára olyannyira elavult, hogy a kezelt állomány azonnali konvertálásra, migrálásra szorul. A munka léptékét sajnos csak találgatni tudtuk, alapos felmérést igényelne az adatszerkezet és a létrehozott kapcsolatrendszer. Az integrált rendszerek oktatásában a telepített szoftver, pl. Adlib megléte volna kívánatos. Intézménylátogatásokkal, alkalmi liszenszekkel, az OMEKA rendszer kipróbálásával és virtuális kiállítások alkalmi építésével gyakorolnak hallgatóikkal. A nemzetközi kapcsolatrendszerbe illeszkedő projektekből, tervekből sincs hiány: példaként Kusler Ágnes dokotrandusz mutatta be embléma kutatását, ami illeszthető a Mundus Emblematicus globális projekhez, melynek izgalmas célja, hogy az építészeti emblémákat műemlékeken elhelyezett QR kódokkal kapcsolják össze az emblémák globális adatbázisával.
A Digitális Bölcsészet Központ műhelytalálkozója ezúttal is ráébresztette a résztvevőket arra, hogy izgalmas, értékes, világszínvonalú adatbázisok épülnek Karunk minden intézéteben, s összehangolásuk, támogatásuk egyre inkább létszükségletünk, közös érdekünk.

- Fényképek a találkozóról

Nyitott Napok 20.

Szeretettel várjuk Önt az előadássorozat huszadik délutánjára:

Felsőoktatási könyvtárak a 21. században

Székelyné Török Tünde

(ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, Gyűjteményszervezési Osztály)

A rendezvény helyszíne:

az ELTE BTK KITI tanterme (1088 Budapest, Múzeum krt. 6–8., mfszt. 6.)

A rendezvény időpontja: 

2018. május  9. szerda 17:00

*
Házigazda: Bibor Máté

A kb. 50–60 perces, nyilvános előadások végén lehetőség nyílik kérdésekre, vitára.

A részvételhez előzetes regisztráció szükséges.

Nyomtatható meghívó | Regisztráció

*

- Az eseménysorozat honlapja

- Beszámolók és képek a Nyitott Napok korábbi előadásairól: blogunkban

- Illusztráció: ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, olvasóterem (Fotó: Egyetemi Könyvtár)

Fejezetek a magyarországi könyvtárügy történetéből (1945-1956)

Örömmel adunk hírt róla, hogy a Nemzeti Könyvtár és a Gondolat Kiadó gondozásában megjelent Dr. Sonnevend Péter szerkesztésével a Fejezetek a magyarországi könyvtárügy történetéből (1945-1956) című kötet. Ahogy azt a szerkesztői bevezető is megörökíti, Intézetünk is sajátjának érezheti a munkát, melynek erdménye fontos hiányosságokat pótolt könyvtártörténet-írásunkban. A kutatáshoz kapcsolódóan két konferenciának adhattunk otthont: Könyvtártörténet-írásunk az 1945 utáni korszakról (2015. március 23.) és Könyvtártörténet-írásunk a Rákosi-korszakról (2016. november 16. ), s hallgatóink  is fontos irodalmkutatási munkákban vettek részt.
A kötet Sonnevend Péter, Pogányné Rózsa Gabriella, Pogány György, Kégli Ferenc és Varga Katalin tanulmányaival mostantól Intézeti könyvtárunk megbecsült tétele - bízunk benne, hogy sok jelenlegi és leendő hallgatónk forgatja és hasznosítja majd saját kutatásai során.

Külön köszönjük Sonnevend Péter szíves dedikációját, s gratulálunk a kutatásban részt vett valamennyi kollégának, hallgatónak!

Beszámolók, videó és képek a kutatáshoz kapcsolódó, Intézetünkben rendezett konferenciákról:

- Könyvtártörténet-írásunk az 1945 utáni korszakról (2015. március 23.) 

- Könyvtártörténet-írásunk a Rákosi-korszakról (2016. november 16. ),