A Nyitott Napok 2016 őszi szemeszterének utolsó rendezvényére december 7-én került sor.
Ács Pál, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos tanácsadója és az ELTE címzetes egyetemi tanára
Biblia, bibliai irodalom
a 16. századi magyar nyomtatványokban című előadásában elmondta, hogy a reformáció − Európában és Magyarországon – kezdeteitől fogva a Biblia által határozta meg önmagát. „Lelkiismeretem Isten Igéjének a foglya” – mondta Luther. Az előadás ebből a kijelentésből kiindulva értelmezte és elemezte a 16−17. századi magyar bibliafordításokat. Arra a kérdésre kereste a választ, hogy a reformáció évszázadában milyen szempontok szerint alakították ki a magyar bibliafordítók az általuk helyesnek és pontosnak vélt bibliai textust. Melyek voltak a korabeli bibliatudomány alapelvei, milyen módszerekkel magyarázták a Bibliát, és milyen szintre jutott el a reneszánsz−barokk kori bibliai filológia Magyarországon? A protestáns Heltai Gáspár, Károlyi Gáspár, valamint a katolikus reformációt képviselő Káldi György és mások bibliafordításainak áttekintése után megállapítható, hogy a régi magyar bibliatudomány soha nem szakadt el a teológiától, mindig azt szolgálta, egyúttal érzékenyen reagált a teológiában bekövetkező legapróbb változásokra is.
További irodalom:
- Ács Pál,
A prófétai Szó. Udvar- és felsőbbségbírálat a magyar reformáció korai szakaszában = Magyar reneszánsz udvari kultúra, szerk. R. Várkonyi Ágnes, Székely Júlia, Gondolat, Budapest, 1987, 118-128, jegyzetek: 357−359.
- Ács Pál.
„Én Fiam Vagy, Dávid…” A historikus értelmezés korlátai a 2. zsoltár unitárius fordításában, Irodalomtörténeti Közlemények, 112(2008), 632−648.
- Ács Pál,
Miért hiányoznak Szent Pál levelei a Jordánszky-kódex bibliafordításából? = Klárisok. Tanulmánykötet Korompay Klára tiszteletére, szerk. Csiszár Gábor, Darvas Anikó, Budapest, ELTE, 2011, 37−46.
-
További képek az eseményről galériánkban (A fotókat Németh Katalin és Bibor Máté készítette).
