A Könyvtár- és Információtudományi Intézet 2021 őszén ötödik alkalommal szervezte meg kétévente esedékes konferenciáját. A lassan évtizedes hagyományt teremtő Valóságos könyvtár – könyvtári valóság eseménysorozat a könyvtár- és információtudomány legnagyobb hazai tanácskozása. A kétnapos, bírálati rendszerű konferencián elismert hazai és külföldi szakemberek, tudósok, egyetemi oktatók és tudományos pályájuk kezdetén lévő doktoranduszok osztják meg gondolataikat az interdiszciplináris tudományterület számtalan vetületéről.
Az idei konferencia egyik újdonsága a nemzetköziség új szintre emelése, az intézethez kötődő doktori program hallgatói és oktatói, valamint külföldi szakemberek előadásaira épülő, a thaiföldi Sukhothai Thammathirat Open University egyetemmel közös Inspire and Engage című angol nyelvű szekció megvalósítása volt. A másik újszerűség a szervezők, előadók és közönség interaktív együttműködése, sikeres próbatétele lett, miután a konferenciát lényegében egy hétvége alatt kellett a valóságosból az online térbe áthelyezni. A konferenciakezdés előtti héten felerősödő járványhullám és a regisztrálók nagy száma miatt nem volt kérdéses, hogy az ötödik VKKV konferenciát virtuálisan kell lebonyolítani.
A bravúr sikerült: 2021. november 23-a reggelétől 2021. november 24-e késő délutánig így vagy otthonról, vagy munkahelyről bejelentkezve több mint félszáz előadó osztotta meg gondolatait és kutatási eredményeit az érdeklődő közönséggel. Sajnálatos módon a regisztrációt 220 főnél kénytelenek voltunk lezárni az MS Teams korlátai miatt.
A konferenciát Bóna Judit, az ELTE BTK tudományos és kutatásszervezési ügyek dékánhelyettese, majd Szóllás Péter, az EMMI Kultúráért Felelős Államtitkárság Könyvtári és Levéltári Főosztályának vezetője nyitotta meg. A virtuálisan megjelenteket Kiszl Péter, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének igazgatója, a doktori program vezetője, a konferencia elnöke köszöntötte.
A VKKV konferenciasorozat értékes hagyományaként először neves tudósok vallottak a könyvtárakhoz fűződő élményeik mellett arról, tudományos pályafutásukra milyen hatást gyakoroltak a könyvtárak. Hetényi Zsuzsa, az ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézete, valamint György Péter, az ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézete professzorainak – mindketten az MTA doktorai – idei előadásai ugyanazt bizonyították, mint amiről a korábbi konferenciák tudós előadói tettek bizonyságot: a könyvtárak épített tere, az ott igénybe vehető szolgáltatások, a hely hangulata szervesen összeforr a tudományos kutatás élményével, és meghatározza a tudós életpálya egyes szakaszait.
Ezt követően az intézet Információközvetítés és közösségépítés – multifunkciós könyvtári hálózatok és a Valóságos könyvtár, könyvtári valóság: könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2020 című, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet kiadásában megjelent köteteket mutatta be Fehér Miklós, az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézet igazgatója és Sághi Ilona, a Könyvtári Figyelő vezető szerkesztője. Az első nap programját az ELTE BTK Művészetközvetítő és Zenei Intézete hallgatóinak előadása zárta Könnyűzenei sztenderdek című műsorával.
A második napon a folyamatban lévő kutatások ízelítőivel gazdagodott a könyvtár- és információtudományról felmutatott panoráma: az intézet oktatóinak és doktoranduszainak előadásai a könyvtörténettől a mesterséges intelligenciáig, régi kéziratok és képeslapgyűjtemények tanulságaitól a zöld könyvtár koncepciójáig fogták át a tudományterület teljes spektrumát. A szekcióelnöki teendőket Dippold Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtár igazgatója és Dudás Anikó, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának könyvtárvezetője látta el, a Sukhothai Thammathirat Open University szakmai partnerségével összeállított angol nyelvű előadásokat pedig Barátné Hajdu Ágnes, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének egyetemi tanára, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke, az IFLA European Regional Division Committee tagja koordinálta.
A konferenciával a magyar tudományt is ünnepeltük. Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz – szólt a rendezvénysorozat idei mottója, s az elmúlt két év tanulságai alapján a tudomány egésze számára is minden eddiginél fontosabbá váltak a konferencián újra és újra, számos kontextusban visszatérő témák: a könyvtárak szerepe a tények és összefüggések megismerésében, a környezetünkben zajló folyamatok megértésében, a közérthető és élményalapú ismeretátadásban, az álhírek visszaszorításában.
*
Végezetül a konferencia szervezőbizottságának üzenetét és köszönetét tolmácsoljuk.Hiszünk abban, hogy irányt csak az árnyalt, tudományos hitelű szempontrendszerek, kutatások, eredmények mutathatnak, s bízunk benne, hogy konferenciánk is ilyen tanulságokkal szolgált a hallgatóságnak és tudományterületünknek.
Egy országos jelentőségű, többnapos konferencia sikeres megszervezése normál körülmények között is jelentős erőpróba egy egyetemi intézet életében. A szervezőbizottság (Kiszl Péter elnök, Leitgéb Mária titkár; Barátné Hajdu Ágnes, Németh Katalin, Tószegi Zsuzsanna tagok) a zökkenőmentesen online térbe áthelyezett konferencia közös sikeréért köszönetet mond a támogató partnereknek, a magas színvonalú előadásokkal konferenciánkat valós eszmecserévé emelő előadóknak, valamint a lebonyolításban mindvégig aktívan közreműködő oktatói és hallgatói közösségnek.
A konferencia előadásainak anyagaiból – immár hagyományosan – lektorált tanulmánykötet készül, melynek megjelenése 2022 őszére várható.
A konferencia honlapja
A konferencia programfüzete
A konferencián készült képernyőfotók
A konferenciához kapcsolódó tanulmánykötet-sorozat az ELTE repozitóriumában
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése