2017. március 8-án a KITI harmadéves BA könyvtörténet specializációs diákjaival az Egyetemi Könyvtár restaurátor műhelyébe látogattunk. Kalauzunk, Szalaváry Mikós a kötészeten többek között megmutatta, hogy hogyan készítik a mindenki által ismert könyvtári kötéseket, és hogyan helyezik el ezeken a szokásos "aranyozott" feliratokat. A leendő könyvtárosok számára különféle példákon (keleti kézirat, középkori pergamenkódex, papírra nyomtatott incunabulum) mutatta be a muzeális kötetek jellegzetes sérüléseit. Szintén konkrét eseteken (papírborítójú régi nyomtatvány, keménytáblás barokk bőrkötés) szemléltette a könyv-penészedés típusait, hogy ezáltal is segítse az esetleges fertőzések felismerését.
Átsétálva a restaurátorműhelybe, előbb a sérült lapok papíröntéssel, ill. japánpapírral történő kiegészítésének munkálataiba nyerhettünk betekintést, majd a különféle fűzéstípusokkal ismerkedhettünk meg. Az előbbieket csakúgy mint a könyvkötések tisztítását, 15–18. századi nyomtatványokon és hasonló korú kötéseiken szemléltette a restaurátor. Megtekinthettünk a restaurálási munkálatok során előkerült a kódextöredékeket is, azonban sokak számára egy láncoskönyv és egy olyan kötet volt a legérdekesebb, amelyiknek – évtizedekkel ezelőtti, hibásan elvégzett restaurálás következményeként – "szakálla nőtt".
-
A fényképeket Bibor Máté készítette.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése